Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. országos ülés január 27. 1886. 2il csak arról van szó, melyik évben mennyi végeztessék a munkából és mennyi költség vétessék igénybe ? Miután a munkálatok most gyorsabban folynak, mint előrelátható volt; természetes, hogy a bizottság kénytelen volt az emelést elfogadni, nehogy a t. kormánynak esetleg túlkiadáeokat kelljen tennie. Arra nézve, a mit t. képviselőtársam megjegyzett, hogy valahányszor Magyarország érdekeiről van a szó, a bizottság beleegyezik a törlésbe, ellenkező esetben elfogadja az emelést is; bátor vagyok megemlíteni, hogy a magam és a bizottság felfogása szerint itt nem kizárólag Ausztria érdekeiről van szó, hanem oly érdekről, mely egyszersmind Magyarországot is igen közelről érinti, mert ha ezen vasút kiépítve van, esetleges háború vagy összeütközés esetében egészen más terület fogja a háború színhelyét képezni, mint azon esetben, ha a vasút kiépítve nincs. S épen ezért az, hogy kiépíttessék a vasút, Magyarországnak első sorban áll érdekében. Ezeket megjegyezve, kérem méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Én csak az előadó urnak most hallott szavaira óhajtok reflectalni. A bizottság, mikor e tételt fölemelte, azt vetette fel indokul, hogy — úgymond — azért kívánja a nagyobb összeget felvenni, nehogy a ministerium budgetje ezen czímnél 1887-re nagyon megterheltessék. Ezt, megvallom, nagyon furcsa indokolásnak tartom. Azért fizessünk most többet, hogy esztendő múlva még többet ne kelljen fizetni, tehát anticipando fizessünk. Qui iiabettempus, habct vitám, azt mondja a deák. Én meg ugy gondolom, hogy mikor ráérünk később, akkor előre ne fizessünk. Hiszen kölcsönpénzből kell fizetnünk most is, a mely után kamat jár, tehát minek fizessünk egy évvel előbb kamatot, midőn ráérünk egy évvel később is fizetni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ebből az okoskodásból a logica ezt hozza ki. Azonban én nemcsak ezt látom alatta lappangani. Én nem látok őszinteséget a bizottság indokolásában. (Igaz! Ugy tan! a szélső baloldalon.) Vallják be a valódi indokot! A t. előadó ur mondotta,hogy háború esetére nenicsakAusztriának de Magyarországnak is haszna lesz ebből a munkács-beszkidi vonalból. Én megvallom, hogy habár ezen vonalnak kereskedelmi haszna soha sem lesz, stratégiai szempontból valamikor haszna lehet, én azt sem tagadom, hogy Magyarországnak első sorban lenne haszna belőle, a mennyiben a magyar határok védését czélozza. Hanem legyünk őszinték! Méltóztassék bevallani, hogy a kiépítést egyenesen ebből a szempontból, tudniillik stratégiai okokból sürgetik onnan felülről s akkor tisztába leszünk. (Igaz/ Ugy von! a szélső baloldalon.) Hogy ha a hadügyminister sürgeti a gyors kiépítést, miért nem vallják be, hogy az ok ez, nem [pedig az, hogy azért fizetünk többet 1886-ban, hogy többet ne legyünk kénytelenek fizetni 1887-ben. Én tehát az indokolás őszinteségének hiányáért szólaltam fel, hogy reetificaljnk a dolgot oda, a hol valóban áll. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor közmunka-és közlekedésügyi minister: T. ház! A képviselő ur szives volt kétségbe vonni a niinisteri indokolás őszinteségét. Már előbb volt szerencsém mondani, hogy e tekintetben szerződés van a vállalkozóval. A vállalkozó — ugy látszik — be tudja fejezai az építkezést a kikötött határidőre, de csak ugy lesz az lehetséges, hogy ha nagymérv len dolgoztat s akkor nekünk a fizetést azon arányban kell teljesítenünk. Már voltam bátor felemlíteni, hogy ellenkező esetben magánjogi perrel támadhatnak meg bennünket és kártérítést követelhetnek. Thaly Kálmán: Akkor rosszul indokolta a minister ur a budgetet. Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: Én ezt mondottam az imént élőszóvai. Ha méltóztatott volna figyelni reá, méltóztatott volna tudni is, mit mondottam. Thaly Kálmán: Én figyeltem előbb is és hallottam is, a mit a t. minister ur mondott. Csak azon csudálkozom, hogy ha olyan szerződést kötött a minister ur, hogy esetleg bírságpénzt kénytelen fizetni a vállalkozónak, akkor a pénzügyi bizottság által felemelt tételt miért nem vette fel eredetileg a költségvetésbe (Zaj) s miért tette ki magát annak, hogy a vállalkozó beperelhesse. B. Kemény Gábor közmunka- ég közlekedésügyi minister: Azért, mert akkor nagyon hátra volt a munkával! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik e a tételt elfogadni

V (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) Kérem azokat, akik a tételt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza a tételt. Rakovszky István jegyző (olvassa): A dombovár-zákányi vonal átalakítására II. részlet §00,000 írt. Szalay Károly: T. ház! Mint a múlt évi költségvetési vita alkalmává!, ugy most is kénytelen vagyok e tételnél felszólalni és constatalnom kell mindenek előtt, hogy a t. minister ur, ámbár akkor kétségbe vonta nézeteim helyességét, most azok felé egy jó nagy lépést tett. Én kifogásoltam már a múlt évben, hogy nem tudom belátni helyességét, hogyan történt az, hogy a mikor a duna-drávai vasút átalakítása még csak 1890-ben lesz szükséges, az most apránként illető-