Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. országos ülés január 27. 1886. 2il csak arról van szó, melyik évben mennyi végez­tessék a munkából és mennyi költség vétessék igénybe ? Miután a munkálatok most gyorsabban folynak, mint előrelátható volt; természetes, hogy a bizottság kénytelen volt az emelést elfogadni, nehogy a t. kormánynak esetleg túlkiadáeokat kelljen tennie. Arra nézve, a mit t. képviselőtársam meg­jegyzett, hogy valahányszor Magyarország érde­keiről van a szó, a bizottság beleegyezik a törlésbe, ellenkező esetben elfogadja az emelést is; bátor vagyok megemlíteni, hogy a magam és a bizottság felfogása szerint itt nem kizárólag Ausztria érde­keiről van szó, hanem oly érdekről, mely egyszers­mind Magyarországot is igen közelről érinti, mert ha ezen vasút kiépítve van, esetleges háború vagy összeütközés esetében egészen más terület fogja a háború színhelyét képezni, mint azon eset­ben, ha a vasút kiépítve nincs. S épen ezért az, hogy kiépíttessék a vasút, Magyarországnak első sorban áll érdekében. Ezeket megjegyezve, kérem méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobb­felöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Én csak az előadó urnak most hallott szavaira óhajtok reflectalni. A bizottság, mikor e tételt fölemelte, azt vetette fel indokul, hogy — úgymond — azért kívánja a nagyobb összeget felvenni, nehogy a ministerium budgetje ezen czímnél 1887-re nagyon megterhel­tessék. Ezt, megvallom, nagyon furcsa indokolás­nak tartom. Azért fizessünk most többet, hogy esztendő múlva még többet ne kelljen fizetni, tehát antici­pando fizessünk. Qui iiabettempus, habct vitám, azt mondja a deák. Én meg ugy gondolom, hogy mikor ráérünk később, akkor előre ne fizessünk. Hiszen kölcsön­pénzből kell fizetnünk most is, a mely után kamat jár, tehát minek fizessünk egy évvel előbb kamatot, midőn ráérünk egy évvel később is fizetni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ebből az okoskodásból a logica ezt hozza ki. Azonban én nemcsak ezt látom alatta lappan­gani. Én nem látok őszinteséget a bizottság indo­kolásában. (Igaz! Ugy tan! a szélső baloldalon.) Vallják be a valódi indokot! A t. előadó ur mondotta,hogy háború esetére nenicsakAusztriának de Magyarországnak is haszna lesz ebből a munkács-beszkidi vonalból. Én megvallom, hogy habár ezen vonalnak kereskedelmi haszna soha sem lesz, stratégiai szempontból valamikor haszna lehet, én azt sem tagadom, hogy Magyarországnak első sorban lenne haszna belőle, a mennyiben a magyar határok védését czélozza. Hanem legyünk őszinték! Méltóztassék bevallani, hogy a kiépítést egyenesen ebből a szempontból, tudniillik straté­giai okokból sürgetik onnan felülről s akkor tisztába leszünk. (Igaz/ Ugy von! a szélső bal­oldalon.) Hogy ha a hadügyminister sürgeti a gyors kiépítést, miért nem vallják be, hogy az ok ez, nem [pedig az, hogy azért fizetünk többet 1886-ban, hogy többet ne legyünk kénytelenek fizetni 1887-ben. Én tehát az indokolás őszinte­ségének hiányáért szólaltam fel, hogy reeti­ficaljnk a dolgot oda, a hol valóban áll. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor közmunka-és közle­kedésügyi minister: T. ház! A képviselő ur szives volt kétségbe vonni a niinisteri indokolás őszinte­ségét. Már előbb volt szerencsém mondani, hogy e tekintetben szerződés van a vállalkozóval. A vállalkozó — ugy látszik — be tudja fejezai az építkezést a kikötött határidőre, de csak ugy lesz az lehetséges, hogy ha nagymérv len dolgoztat s akkor nekünk a fizetést azon arányban kell telje­sítenünk. Már voltam bátor felemlíteni, hogy ellenkező esetben magánjogi perrel támadhatnak meg bennünket és kártérítést követelhetnek. Thaly Kálmán: Akkor rosszul indokolta a minister ur a budgetet. Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: Én ezt mondottam az imént élőszóvai. Ha méltóztatott volna figyelni reá, méltóztatott volna tudni is, mit mondottam. Thaly Kálmán: Én figyeltem előbb is és hallottam is, a mit a t. minister ur mondott. Csak azon csudálkozom, hogy ha olyan szerződést kötött a minister ur, hogy esetleg bírságpénzt kénytelen fizetni a vállalkozónak, akkor a pénzügyi bizott­ság által felemelt tételt miért nem vette fel eredeti­leg a költségvetésbe (Zaj) s miért tette ki magát annak, hogy a vállalkozó beperelhesse. B. Kemény Gábor közmunka- ég közlekedésügyi minister: Azért, mert akkor nagyon hátra volt a munkával! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik e a tételt elfogadni V (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) Kérem azokat, akik a tételt meg­szavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza a tételt. Rakovszky István jegyző (olvassa): A dombovár-zákányi vonal átalakítására II. részlet §00,000 írt. Szalay Károly: T. ház! Mint a múlt évi költségvetési vita alkalmává!, ugy most is kény­telen vagyok e tételnél felszólalni és constatal­nom kell mindenek előtt, hogy a t. minister ur, ámbár akkor kétségbe vonta nézeteim helyességét, most azok felé egy jó nagy lépést tett. Én ki­fogásoltam már a múlt évben, hogy nem tudom belátni helyességét, hogyan történt az, hogy a mikor a duna-drávai vasút átalakítása még csak 1890-ben lesz szükséges, az most apránként illető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom