Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-170
220 170. orsságeg ülés jansár 27. 18S6. rendszertelen felvételekre az összeget meg nem szavazhatom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hieronymi , Károly: Egy dolgot kívánok csak rectificalni. Én ugyanis nem azt mondottam, u mit Herman Ottó képviselő ur adott szájamba, tudniillik liogy csak Olaszországban mérik a csapadékokat, mert tudom, hogy mérik másutt is, hanem azt mondottam, hogy tudomásom szerint — lehet, hogy tévedek — csak Olaszországban kísérelte meg a kormány a csapadékmennyiség és a folyók vízállása közti viszonyt kutatni és megállapítani. Egyébiránt az én felfogásom és a t. képviselő ur felfogása közt, mint helyesen monda, az a különbség, hogy míg ő oly hydrographiai intézetet kivan, a mely az összes tudományos czéloknak megfeleljen, a melyek az ily intézethez köthetők és mely nevezetesen a természettudósnak is adjon felvilágosítást, addig én megelégszem az oly hydrographiai intézettel, a mely a mérnök közvetlen szükségeit elégítse ki. (Helyeslés jobhfélől.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a vizmíítani adatok berendezésére előirányzott 20,000 forintot megszavazni? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, kik a tételt megszavazzák, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A többség megszavazza. Rakovszky István jegyző (olvassa): 11. czím. Kiegészítési munkálatokra és leltárszaporításra az államvasutaknál 800,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 12. czím. Üj építkezések és új forgalmi eszközök beszerzésére az államvasutaknál: a) A munkácsbeszkidi vonal további kiépítésére Illik részlet 2.800,000 frt. Törs Kálmán: Mikor a pénzügyi bizottság a minister eredeti előterjesztését revisio alá vette, sok egyéb körülmény mellett, a melyek a megtakarítást lehetővé tették, első sorban számolt nyomasztó pénzügyi helyzetünkkel. E czélból indítványozta a pénzügyi bizottság a minister hozzájárulásával a nagymértékű törléseket. így törültetett a fiumei kikötőnél 300,000 frt, a felső Dunánál 300,000 frt, a Tiszánál 300,000 forint, az egyesült Kőrös folyóknál 200,000 frt, a Bodrognál 50,000 frt, a honvédelmi szempontokból szükséges közutaknál 100,000 frt és a távirdahálózat fejlesztésénél 20,000 frt. Ha e tételeket vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy mindezek oly beruházások, a melyek kizárólag, vagy legalább is főleg Magyarország javára szolgálnak. A munkács-beszkid; vasút Magyarország kereskedelme és forgalma tekintetében jóformán figyelembe sem jöhet s ennél kizárólag a stratégiai momentum az irányadó, a miért is ez főleg az osztrák kormány sürgetésére létesíttetik is. (ügy van! a sséhö baloldalon.) Ha e két adatot állítjuk egymással szembe, látni fogjuk, hogy a Magyarország javára szolgáló beruházásoknál ily nagymérvű törlések történtek. Azonban a munkácsbeszkidi vasútnál, mely közös érdeket, illetőleg osztrák érdeket vesz figyelembe, nem hogy törlés történnék, hanem 300,000 forinttal nagyobb kiadás is van felvéve. Jelen felszólalásommal nem czéloztam egyebet, mint eonstatalni azt, hogy ha Magyarország pénzügye nyomasztó, azt Magyarország érdekei mindig megérzik és az ezekre szánt kiadásokat igyekezünk leszállítani a lehetőségig, sőt még azon alul is: ellenben mihelyt osztrák érdek vegyül a kérdésbe, akkor bármily nyomasztó a pénzügyi helyzet, elfogadjuk a kiadások emelését is. (Klénk helyeslés a saäsö baloldalon.) Nem fogadom el a tételt. B. Kemény Gábor közmunka- ős közlekedésügyi minister: Igen egyszerű a felelet ama vádra, melyet a t. képviselő ur felhozott. (Halljuk .') Legkevésbé sem kívánok belebocsátkozni azon érvek kitolásába., melyek az országgyűlést arra vezették, hogy a munkács-beszkidi vasút építését elhatározza. De tényleg elhatározta, a szükséges összeget általán véve megszavazta, a kormányt pedig felhatalmazta a munkálatok kiadására s azok tényleg ki is adattak. Akkor, midőn a költségelőirányzat készült, a munka oly lassan haladt, hogy azt hittük, nem lesz képes e vállalat felhasználni sem az 1885. évre előirányzott összeget, sem 1886-ban nagyobb összeget, mint a melyet akkor 1886 ra oontempláltutik. De később aztán, különösen szeptember, október és november hónapokban oly rendkívüli erélylyel folytak a munkálatok, hogy az 1885. évi előirányzat teljesen felhasználtatott és bizonyosnak tekinthető, hogy az 1886-ra a pénzügyi bizottság által most javaslatba hozott összeg szintén fel fog használtatni. Mi történnék abban az esetben, ha 1886-ra kevesebb összeget vennénk fel, miután már törvény által ki van mondva a vasút kiépítése? Akkor 1887-re kellene nagyobb összeget felvenni. De meg az esetben, ha nem volnánk abban a helyzetben, hogy a vállalkozó jogos követelését kielégítsük, ő magánkeresettel is támadhatná meg az államot és kártérítést igényelhetne. Minthogy ez egy elhatározott dolognak szükséges következménye, kérem a t. házat, méltóztassék a pénzügyi bizottság által javasolt összeget megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Lukács Lászlő előadó: T. ház! Törs Kálmán t. képviselő' ur kifogásolta a pénzügyi bizottság eljárását, a miért ez a ministerium által proponált emelést elfogadta. Az igen t. minister ur kiemelte, hogy a vasútépítés szentesített törvényen alapszik, minthogy azt, mint méltóztatik I tudni, az í 884: VIII. törvényezikk rendelte el.Tehát
