Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. orsnfisr<»s Sléa JM»«r 27. 188$. 215 lemzettily árverési hyenák, mily olcsón szokták az ily munkákat megcsináltatni a szegény néppel s hogy az ők szerződés-felbontásai mindig az állam érzékeny megkárosítását vonják maguk után. A megszokott eljárás az, hogy építnek ott, a hol nincsenek nehézségek, a hol az kevésbe kerfíl; de ott, hol költséges, az építést abban hagyják s a collaudatióra kiküldött közegeket rendszerint ily módon, vagy néha más módon is félrevezetik. De hát tessék a kormánynak szerződéseket nem kötni olyanokkal, a kiknek mesterségük a szerződésszegés s tessék a szerződéseket akként kötni, hogy a felvállalt munka minden körülmények közt biztosíttassák. Tessék abban oly cautiót kikötni, a mi az állam vagy kormány jóhiszeműségével való traíiealás lehetőségét kizárja: akkor aztán nem fog előfordulni az az eset, hogy minden magányos egyén tud szerződésének érvényt, szerezni; csakis a magyar állam nem. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) A múlt évi költségvetés alkalmával tüzetesebben foglalkoztam a közmunkaerő czéltalan elpazarlásával és annak lehetőségével, hogy a fedanyag kőszegény vidékeken is könnyen és olcsón szállítható ideiglenesen elhelyezett mozdítható vasúti sínek lerakásának segélyével. Ez az egyedüli módja útvonalaink olcsó és biztos kiépítésének. Nagyon is eljött az ideje, hogy a sárnak sárra való halmozása helyett, e már másutt nagy sikerre! alkalmazott módszer a mi alföldünkön is honosíttassák s igy végre valahára e termékeny vidékünk is bevonassák a forgalom körvonalába. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Maga a tétel, a 450,000 forint nem tárnadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 9. czím. A távírda-hálózat fejlesztésére 80,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 10. czím. Yizmütani adatok rendezésére 20,000 forint. Herman Ottó: T. ház! Megvallom, hogy bizonyos tokig restelkedve folyamodom szóhoz e czímnél, melynek alkalmából már több ízben igénybe vettem a t. ház figyelmét. Azonban a közmunka- és közlekedésügyi ministerium költségvetésének tárgyalisa alkalmával, valahányszor megközelítjük azokat a tételeket, a melyek folyamszabályozásra és egyebekre vonatkoznak — sajátságos — az az idő is, a melyben a műszaki tanács intézkedésén a természet részéről a eriticát kapják, mindannyiszor csak azt találjuk, hogy rendszertelenségnek kell lenni valamiben, mert ugy, a mint a folyamszabályozásoknál a tervek elkészülnek és kivitetnek, azok a természet által gyakorolt eriticát semmiképen ki nem állják. Mit tartson valaki egy műszaki tanácsról, a melynek legalább az anyagot és azon darab földet, melyre építeni akar, az ő szilárdsága, eonsistentiája szerint ismernie kellene, ha olyan tervet nyújt be és létesít, a melyről utólag kitűnik, hogy homokra van építve ? Építettek Szegeden fényes rakpartot, az Alföld futóhomokjára, Még az egyik végén nem készült el, a másik végén lesűlyedt a folyóba, ezt tagadni nem lehet. Tegnap említtetett, hogy a Szamos átszakította a gátakat, tehát azt a pénzt, a melyet a kormány tavaly a képviselőház akaratával a tatarozás! munkálatokra fordított, most a víz elmosta. Ismerek gátakat, a melyeket friss felhányás után burkolattal láttak el, holott azt a legprimitívebb technikai tudománynak tudni kell, hogy egy frissen felhányt gát, a mely nem üllepedett le, ha burkolattal látjuk el, ez a burkolat okvetlenül szétmállik és mikor épen szolgálatot tenni hivatva van, a legkevésbé fog megfelelni feladatának, amelyért létesíttetett. Szóval felhozatnak összegek, történik a műszaki tanácsra való hivatkozás, ezek a hivatkozások a házban divatosak, ezek ékesen fejtetnek ki, de voltaképen az alapról, a rendszeres kutatás és vizsgálatról, a melv nélkül az ilven dolgokban egyáltalában systemát alkotni nem lehet, providealva nincs. A t. közlekedési ministerur beállított a jelenlegi költségvetésbe egy tételt 20.000 forinttal vizmíitníii adatok beszerzésére. Ez rára azt a benyomást teszi, mintha azt mondaná valaki, hogy 'étezik kereskedés, hol 20,000 forint áru vizműtani adatot lehet vásárolni. Pedig, ha van dolog, a melynél csupán csak inductio folytán lehet elfogadható eredményekre jutni, ugy a vizmtítan olyan, jelesen akkor, mikor a gyakorlati alkalmazásról van szó. Azon adatok, melyeket a szaktanács szerez, egyes pontokra vonatkoznak, azok minden rendszer nélkül megszerzett adatok, melyek ugyan Írásban képezhetnek egy bizonyos halmazt, de ha arról van szó, hogy már most vonjak ki a tanulságot egy folyam természetére, azon körülmény ékre, a melyek egyáltalában a víz természetes változásaira kihatnak, ezekből az adatokból oly eredményeket nem vonhatunk, a melyekre <:-oncret esetben vizmuépítést alapíthatunk. Én ma sem állhatok el attól, hogy ne követeljem egy valóságos hydrographiai intézet felállítását. Mert én azon összeget, a mely a költségvetésbe itt bcálb'tva van. elégségesnek , tartom arra, hogy legalább a kezdet lehetővé vál| jék.Én, t. ház, bátorkodom hivatkozni arra, hogy a kereskedelemügyi minister felügyelete alatt működik a magyar földtani intézet. A magyar földtani