Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. oruágos ülés jímmár '11. 188(i. 211 lisztből még többet is rendelnének, ha egy kis reelam volna, ha megismertetnék a magyar szeszt és a magyar liszteket és kértem a t. minister urat, hogy a eonsülatusok által annak módja szerint olyan spanyol nyelven szerkesztett röpiratok terjesztéséről gondoskodjék, a melyek a magyar szesznek és a magyar lisztnek a természetét megismertetnék. A t. minister urvisszautasítólag azt válaszolta, hogy nem tartja feladatának, hogy a kormány reclamot csináljon. No, engedelmet kérek, de ez a válasz engem épen arra emlékeztet, hogy a t. közlekedésügyi minister ur sem tartja feladatának — igen magas tarifáról beszélvén — hogy a kormány, már a maga közegei által gondoskodjék arról, hogy annak, a ki szállít, a továbbszállításra üres hajók is álljanak rendelkezésére. Hát engedelmet kérek, én a t. minister urakat nemcsak bureaueratieus hivatalnokoknak szeretném tekinteni, de magyar hazafiaknak is; (Helyeslés a szélső balon) és akkor, ha magyar hazafiak, kötelességük a chablonnál egy kissé többet tenni ebben az irányban; és ne derogáljon ő ministeri méltóságuknak az, ha magyar termények megismertetésére a külföldön egy kis consulatusi reclamot kell csinálni, vagy pedig üres hajók kellő számáról kell gondoskodni s annak útjamódja szerint a kikötőket értesíteni és a hajókat felbéreltetni a kikötői igazgatóságok vagy tengeri hatóságok útján. Azt gondolom, az ilyen hazafias kötelesség teljesítése nem fog semmit sem levonni az ő ministeri méltóságukból. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Miután én rám is történt hivatkozás, bátor vagyok, én is ehhez a kérdéshez némi felvilágosításokat adni és azzal egj^ütt talán reetificalni is azt, a mit épen most előttem a t. képviselő ur felhozott. (Halljuk!)*, Az árúknak a szállítása azon vállalatoknak, a melyek ezen szállítással foglalkoznak, minden esetre hasznára válik; igy tehát, ugy hiszem, egészen felesleges, hogy a kormány olyan helyekre, a hol e vállalatoknak ily hajói vannak, az árúknak elszállítására külön hajókat oda rendeljen; felesleges ez mindaddig, mig a kormánynak szerződése van egy oly szállító vállalkozóval, mint az Adria. Méltóztatnak tudni, hogy az Adria szerződése által évenként 200 hajójáratra van kötelezve; ezen 200 hajójáraton kivül az Adria még tetemes járatokat eszközöl, a melyek együtt szintén némi subventióban részesülnek a kormány részéről; igy például épen az 1885. évben —előttem van a kimutatás — 200 hajójárat helyett 223 hajójáratot teljesített az Adria. Már ebből is látható, hogy a hajó-szükséglet nem volt a főoka az ott felmerült akadályoknak. A hajók mindig rendben voltak, hanem a hajók rakodása ment nagyon lassan, részben azért, mert az állomásba magába a waggonok torlódása által, a waggonokból való kirakodás csak lassabban mehetett, mint rendesen menni szokott; másrészt azért, mert a sokáig tartott esős időjárás következtében az utak annyira megromlottak, hogy a kirakodási és berakodási munkálatok sokkal lassabban voltak teljesíthetők, mint rendes időjárási viszonyok közt. Még eddig hajók hiánya miatt Fiúméban torlódás egyáltalában nem volt. Hozzájárult még az a körülmény is, hogy az árúk nagy részének, kivált a gabonának, de a lisztnek is, mielőtt a hajóba rakják, bizonyos kezelésen kell keresztül menni. Igy például a kivitelre szánt árpát előbb a raktárban vegyítik és csak azután rakják hajóra. Vagy például a Brazíliába szánt lisztet előbb hordókba teszik és hordókban rakják a hajókra. Ezen kezelés helyet igényel, a mit másutt nem lehet megadni, mint a raktárban; és igy a raktáraknak egy része e kezelésre lévén szükséges, az az árúforgalomtól elvonatik. Világos ebből t. ház, hogy minden esetre tetemes raktárakra van szükség és ha ezek ki lógnak épülni, ha továbbá a kikötő kiépítése folytattatván, ez bővíttetni fog, minden esetre több hely is fog rendelkezésre állni és ha azután a raktárakat is fel fogjuk állítani, a forgalom megakadása a jövőre ki lesz zárva. Jelenleg azonban, minthogy — ismétlem — csak szűk helylyel rendelkezünk, a raktárak kevesek, a szerencsésen megalkotott tarifák által pedig a forgalom oly rohamosan növekedett: lehetetlen elkerülni, hogy némelykor ily torlódások ne álljanak elő. Egyébiránt egészben véve idáig a torlódás, hála istennek, észrevehető károkat nem okozott és reménylem, jövőben sem fog okozni; minden esetre el fog követtetni minden ennek elkerülése czéljából. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. A tétel maga, tudniillik a fiumei kikötő építésénél a szerződésben foglalt munkálatok folytatására és új építkezésekre előirányzott 677,000 forint nem támadtatván meg, megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Felügyeletre 23,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): 3. czím. A felső Duna általános szabályozásának munkálataira és felügyeletre 1.100,000 forint. Thaly Kálmán : Sajnálom, hogy ismét kénytelen vagyok a t. ház türelmét igénybe venni, de azon két tétel, melyhez szólni kívántam, épen egymás mellett fordul elő. A felső Duna szabályozási munkálatai tárgyában évek óta, 1878—1879. óta ismételve fel27*