Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

18S. oruftgos ttléi január 25. 1886. jgg család perrel támadná meg és a pert elvesztené. Még ebben az esetben sem érheti baj a kincstárt, mert a szerződés értelmében teljes evictiót vállalt magára az illető bérlő a kincstárral szemben. De szólt tovább a t. képviselő ur az államjószágok bérhátralékáról és ő is, valamint mások, fel­említette a kimutatásokat. A t. képviselő urak méltóztatnak emlé­kezni, hogy a kimutatás előterjesztetett s ennek előzményei, melyek a múlt évben történtek, ugy a pénzügyi bizottságban, mint a házban előadattak. Szó volt akkor is, hogy mily visszaélések követ­tettek el az állanvjavak kezelése körül és hang­súlyozták részint nyíltan, részint burkoltan, hogy a hátralékoknál nagymérvű kedvezmények, rész ben pártszempontból adott, kedvezmények fordul­nak elő. Kijelentettem akkor is, hogy ennek semmi nyoma. (Helyeslés jőbhfelöl.) Ezt bizonyítják a kimutatások is, melyekből, azt hiszem, arra nézve, miből támadásaikban kiindultak, semmi tám­pontot sem nyerhettek, mert kitűnt, hogy semmi­féle kedvezmény és semmi szempontból nem ada­tott. {Ugy van! a jobboldalon.) Előttem szólott Rácz Géza képviselő ur fel­hozott egy esetet, mely a kimutatás 11-ik lapján foglaltatik, hogy bizonyos Hartsteinra nézve intéz­kedés történt, hogy tartozásának 'A része elenged­tetik, ha a többi ä A-et befizeti; minthogy pedig semmit sem fizetett, most már valószínűleg az egé­szet elengedik. De t. ház, ha hibáztatják az intéz­kedés egy részét, akkor kérem, méltóztassanak az egész intézkedést figyelembe venni. Mi történt ez esetben ? Az, hogy megindittatott Hartstein ellen a per; de minthogy sem neki, sem családjának vagyona nem volt, per útján az összeget tőle be­hajtani nem lehetett. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Hát a biztosíték hol van?) Méltózt '.ssanak a kimu­tatást ugy tekinteni, vájjon azon időből származik-e az ügy, melyben én voltam minister. RáCZ Géza {közbeszól) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Kérem Rácz Géza képviselő urat, szíveskedjék engem kihallgatni; ha őt fogja illetni a szó, ki­hallgatom, de most rajtam a sor, most én beszélek. (Helyeslés jobbfelol) A kimutatásban foglalt hátralékok nem csak azon időből erednek, midőn én és az előbbi kor­mány vezettük a pénzügyeket, hanem jobbára azon korszakból valók, mikor 1868-ban az alkotmány visszaállitattott. Vissza kellene tehát mennünk évtizedekre. Hogy mindenkor megköveteltetett-e a szük­séges biztosíték, az iránt kezességet sem a jelen, sem az előbbi kormány nem vállalhat, de ha nincs biztosíték, ha a követelések, melyek kimutatvák, mind per alatt vannak, ez mutatja, hogy a kor­mány a lehető legnagyobb szigort fejti ki. Ez tör­tént azon esetben is, melyet a képviselő ur fel­említett. (Helyeslés a jobboldalon.) De a képviselő ur azt mondja, hogy mivel a V* rész behajtható nem volt most, a kormány tovább akar menni és el akarja engedni az egészet. Hogy ezt honnan vette a képviselő ur, azt nem tudom. Ugy látszik, nem olvasta el a jelentést, én azonban olvastam s ellenkezőleg azt állítom belőle, hogy mivel Hartstein tartozása V* részét be nem fizette, sem biztosítékot nem nyújtott, végrehajtás intéz­tetett ellene; ezt azonban a képviselő ur, mert előadásába jobban illett, elhallgatta. Hogy ily eset­ben aztán miképen lehet beszélni az államvagyon elharácsolásáról, azt ítélje meg a t. képviselőház. (Helyeslés a jobboldalon.) Sok szó volt még a bérhátralékról, de azok, a kik olvasták a zárszámadásokat, tudják, hogy 1880-ban a hátralékok 10.600,000 forintot tettek, 1884. végén 4.300,000 forintot, tehát 6,300,000 forinttal kevesebbet. Az igaz, hogy ennek egy része leírások útján törlesztetett; de nem ugy, a mint mondatott, tudniillik, hogy leíratott az egész, hanem leíratott 2.000,000 forint, a többi pedig végrehajtás és befizetés útján vétetett be. Hogy mindazon körülmények közt, melyeket említettem, tekintetbe véve, hogy vannak hátralékok, a melyek évtizedekre mennek vissza, 2 millió forint leírása nagy lenne, ezt senki sem állíthatja. Szerintem pedig sokkal helyesebb volt ezen teljesen behajt­hatatlan tartozásokat leírni és csak azokat tartani evidentiában, melyek behajthatók. {Helyeslés a jobb­oldalon.) Egyébiránt t. ház, a még fennálló 4.300,000 forint hátralékból 3 millió Temes és Torontálme­gyékre, vagyis épen azon vidékre esik, a mely köztudomásúlag Kánaán-nak neveztetett és a hol a földek ezelőtt roppant árak mellett vétettek ki bérbe. Hogy e vidéken, hol az egyik évben aszály, a másikban az árvíz pusztított, a hátralékok ne hajtassanak be teljes szigorral, épen ezen vidék érdekében áll; mert ha teljes szigor alkalmaztatott volna, az államkincstár nemcsak nem nyert volna semmit, hanem még a bérlők is tönkrementek volna. {Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Hogy ez az eljárás helyes lett volna-e, méltóztassék azt a t. háznak megítélni. {Helyeslés a jobboldalon.) Igaz, hogy egészen máskép lehetne eljárni, t. ház, ha elfogadtatnék Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslata, a melyhez hozzájárulhatnak azok, kik azt helyeslik, de melyet én nem pártol h tok. {Helyeslés a jobboldalon.) A t, képviselő ur azt kívánja, hogy csak tel­jes jelzálogi biztosíték mellett adassanak bérbe a mezőgazdasági birtokok. No, t. ház, éne tanácsot közgazdasági szempontból köszönöm, mert ezen eljárás szerint csak a földbirtokosoknak és azoknak, kiknek telekkönyve tiszta, lehetne az államjószá­21*

Next

/
Oldalképek
Tartalom