Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

164 168. oriuágoi Iléí január 2S. <&SS. gokat bérbe adni. Ha a t. képviselő ura többieket a bérletből ki akarja zárni, ezt teheti, de én ezt nem teszem és csakis ezekre az államjószágok bér­letét nem korlátoztam. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy a bérbátraiékokat a legnagyobb szigorral kell behaj­tani, akkor is, a mikor az állam teljesen biztosítva Tan az iránt, hogy a bérhátralékot megkapja, ha a bérlő halasztást nyer, valamint akkor is, ha a bérlő teljesen tönkremegy, ha a halasztás nem adatik meg neki. Ez, t. ház, oly eljárás, melyet követhetnek a képviselő urak a túloldalon, de a melytől én tar­tózkodom. [Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek alapján kérem a t. házat, hogy a hatá­rozati javaslatot, elfogadni ne méltóztassék. B. Andreánszky Gábor: Én, t. ház, sze­mélyes kérdésben csak annyit kívánok megjegyezni, hogy, habár a minister ur azt mondta is, hogy ne­kem engedi} át a szót, én nem szólhatok, mert a minister ur bevárni méltóztatott, mikor a vita be volt rekesztve és ekkor szólt. BáCZ Géza: Ugy látszik, hogy a t minister ur állításiámat félreértette, mert azt mondja, hogy én a kimutatásokban lévő egyes állításokat el­tagadtam, vagy hogy olyforma élt adtam a dolog­nak, mintha állításaim személyére vonatkoznának. Én, t. ház, nem szoktam személyeket támadni, kü­lönösen nem a t. pénzügyminister úrét. Én tehát nem tudom, hogy honnan vette ezt a pénzügy­minister ur, mert méltóztassék a gyorsírói jegyze­teket elolvasni s meg fog róla győződni, hogy én őt nem támadtam meg, hanem azt mondtam, a mit ÍX minister ur is megerősített, hogy különös, hogy felség-folyamodás következtében a bérhátralék V* részét elengedték és hogy a felhozott esetben biztosíték egyáltalában nincs, minek következtében nincs is, a mire a végrehajtás vezethető volna, a minek folytán a hátralék többi S A része is elvész. Szerintem tehát az lett volna a helyes eljárás, hogy, mikor látták, hogy az illető az államot rá akarja szedni, őt ne részesítsék különös figyelemben, ha­nem alkalmazzák ellene a teljes szigort. Hogy állításaimat nem vonatkoztattam a minister úrra, ez következik abból, hogy kiemeltem, hogy az illető 1872-től fogva tartozik. Ekkor pedig a pénzügy­minister ur még nem volt minister. Hegedüs Sándor elö,adó: Minthogy a pénzügyminister ur Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslatáról már nyilatkozott, én csak röviden jegyzem meg, hogy azt én sem fogad­hatom el, mert a képviselő ur nemcsak a jó bérlő­ket fosztaná meg a bérlés lehetőségétől, hanem oly intézkedéseket is hozna be, a melyek sem az állammal, sem a magánosokkal szemben nem vol­nának megvalósíthatók, mivel a bérlő közönség nem olyan nálunk, mely nagy birtokok felett rendelkeznék, hanem olyan, a kiben megvan a képesség arra, hogy gazdálkodjék, de ingatlan birtoka nem lévén, igen természetes, hogy bérlet­tel foglalkozik. Másrészről nem fogadhatom el Olay Szilárd képviselő ur határozati javaslatát sem. Az állam­jószágok értékesítését feltétlenül eltiltani, igény­telen nézetem szerint, czélszerütlen eljárás lenne. Ugyanis, miután államháztartásunk deficitben van, ennek fedezéséről gondoskodni kétfélekép lehet: vagy adóemelés, vagy kölcsön felvétele útján. Ha pedig az államnak oly birtokai vannak, a melyek sokkal kevesebbet jövedelmeznek, mint a mennyibe kerül nekünk a kölcsönpénz és melyek­nek értékesítése sokkal kevesebb teherrel jár, mint az adóemelés, azt hiszem, hogy sokkal czél­szerübb azok értékesítését suecessive megengedni, mint egyenesen betiltani. Elvi határozat e tekintetben egyáltalában nem szükséges. A meby perczben akár ez az országgyűlés, akár más szükségesnek fogja látni, hogy az államjószágok eladásával felhagyjunk, akkor egyszerűen az illető költségvetés tárgya­lása alkalmával nem szavazza meg azon eladások­ból előirányzott összeg felvételét és ezzel az egész eladás be van szüntetve. Kérem tehát, méltóztas­sék ugy Lázár Ádám. mint Olay Szilárd képviselő urak határozati javaslatát mellőzni. (Helyeslés jobb­felöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz elfogadja-e a t. ház az államjószágok cznnéii előirányzott 1.170,401 frtkiadást? Ezután következnek Lázár Ádám és Olay Szilárd kép­viselő urak határozati javaslatai. Azt hiszem, leg­czélszerűbb lesz, a tételre történt szavazás után egyenként felolvasni a határozati javaslatokat és azután kérem ezekre nézve a ház határozatát. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az államjószágok czímén előirányzott 1.170,401 frt kiadást elfogadni: igen vagy nem ? (Felkiáltások .­Igent Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Következnek a hatá rozati javaslatok. Méltóztassanak meghallgatni Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslatát­Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a fölolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Méltóztassanak most meghallgatni Olay Szi lárd képviselő ur határozati javaslatát. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom