Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-168
164 168. oriuágoi Iléí január 2S. <&SS. gokat bérbe adni. Ha a t. képviselő ura többieket a bérletből ki akarja zárni, ezt teheti, de én ezt nem teszem és csakis ezekre az államjószágok bérletét nem korlátoztam. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy a bérbátraiékokat a legnagyobb szigorral kell behajtani, akkor is, a mikor az állam teljesen biztosítva Tan az iránt, hogy a bérhátralékot megkapja, ha a bérlő halasztást nyer, valamint akkor is, ha a bérlő teljesen tönkremegy, ha a halasztás nem adatik meg neki. Ez, t. ház, oly eljárás, melyet követhetnek a képviselő urak a túloldalon, de a melytől én tartózkodom. [Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek alapján kérem a t. házat, hogy a határozati javaslatot, elfogadni ne méltóztassék. B. Andreánszky Gábor: Én, t. ház, személyes kérdésben csak annyit kívánok megjegyezni, hogy, habár a minister ur azt mondta is, hogy nekem engedi} át a szót, én nem szólhatok, mert a minister ur bevárni méltóztatott, mikor a vita be volt rekesztve és ekkor szólt. BáCZ Géza: Ugy látszik, hogy a t minister ur állításiámat félreértette, mert azt mondja, hogy én a kimutatásokban lévő egyes állításokat eltagadtam, vagy hogy olyforma élt adtam a dolognak, mintha állításaim személyére vonatkoznának. Én, t. ház, nem szoktam személyeket támadni, különösen nem a t. pénzügyminister úrét. Én tehát nem tudom, hogy honnan vette ezt a pénzügyminister ur, mert méltóztassék a gyorsírói jegyzeteket elolvasni s meg fog róla győződni, hogy én őt nem támadtam meg, hanem azt mondtam, a mit ÍX minister ur is megerősített, hogy különös, hogy felség-folyamodás következtében a bérhátralék V* részét elengedték és hogy a felhozott esetben biztosíték egyáltalában nincs, minek következtében nincs is, a mire a végrehajtás vezethető volna, a minek folytán a hátralék többi S A része is elvész. Szerintem tehát az lett volna a helyes eljárás, hogy, mikor látták, hogy az illető az államot rá akarja szedni, őt ne részesítsék különös figyelemben, hanem alkalmazzák ellene a teljes szigort. Hogy állításaimat nem vonatkoztattam a minister úrra, ez következik abból, hogy kiemeltem, hogy az illető 1872-től fogva tartozik. Ekkor pedig a pénzügyminister ur még nem volt minister. Hegedüs Sándor elö,adó: Minthogy a pénzügyminister ur Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslatáról már nyilatkozott, én csak röviden jegyzem meg, hogy azt én sem fogadhatom el, mert a képviselő ur nemcsak a jó bérlőket fosztaná meg a bérlés lehetőségétől, hanem oly intézkedéseket is hozna be, a melyek sem az állammal, sem a magánosokkal szemben nem volnának megvalósíthatók, mivel a bérlő közönség nem olyan nálunk, mely nagy birtokok felett rendelkeznék, hanem olyan, a kiben megvan a képesség arra, hogy gazdálkodjék, de ingatlan birtoka nem lévén, igen természetes, hogy bérlettel foglalkozik. Másrészről nem fogadhatom el Olay Szilárd képviselő ur határozati javaslatát sem. Az államjószágok értékesítését feltétlenül eltiltani, igénytelen nézetem szerint, czélszerütlen eljárás lenne. Ugyanis, miután államháztartásunk deficitben van, ennek fedezéséről gondoskodni kétfélekép lehet: vagy adóemelés, vagy kölcsön felvétele útján. Ha pedig az államnak oly birtokai vannak, a melyek sokkal kevesebbet jövedelmeznek, mint a mennyibe kerül nekünk a kölcsönpénz és melyeknek értékesítése sokkal kevesebb teherrel jár, mint az adóemelés, azt hiszem, hogy sokkal czélszerübb azok értékesítését suecessive megengedni, mint egyenesen betiltani. Elvi határozat e tekintetben egyáltalában nem szükséges. A meby perczben akár ez az országgyűlés, akár más szükségesnek fogja látni, hogy az államjószágok eladásával felhagyjunk, akkor egyszerűen az illető költségvetés tárgyalása alkalmával nem szavazza meg azon eladásokból előirányzott összeg felvételét és ezzel az egész eladás be van szüntetve. Kérem tehát, méltóztassék ugy Lázár Ádám. mint Olay Szilárd képviselő urak határozati javaslatát mellőzni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz elfogadja-e a t. ház az államjószágok cznnéii előirányzott 1.170,401 frtkiadást? Ezután következnek Lázár Ádám és Olay Szilárd képviselő urak határozati javaslatai. Azt hiszem, legczélszerűbb lesz, a tételre történt szavazás után egyenként felolvasni a határozati javaslatokat és azután kérem ezekre nézve a ház határozatát. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az államjószágok czímén előirányzott 1.170,401 frt kiadást elfogadni: igen vagy nem ? (Felkiáltások .Igent Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Következnek a hatá rozati javaslatok. Méltóztassanak meghallgatni Lázár Ádám képviselő ur határozati javaslatátÁbrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a fölolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Méltóztassanak most meghallgatni Olay Szi lárd képviselő ur határozati javaslatát. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon