Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-167

167. orsa&gos ülés janná, 23. 1888. J5jj tónt. Hiszen a megboldogult püspök valóságos aquisitorvolt, instruált, vagyont gyűjtött, sőt 3,300 holdnyi erdőt mint tartalékot hagyott hátra, mégis a minister ur annyira kegyetlen és könyörtelen volt, mikor beszéde végén elszólta magát, hogy azt mondta, ha tovább élt volna, bizonyosan cura­tela alá helyezte volna. {Nagy derültség a szélső baloldalon.) No már t. ház, én felügyeletre kértem ugyan a minister urat, de arra nem kértem, hogy a püs pököket eltiltsa az aquisitióttól és a melyik közülök aquiralni mer, azt megbüntesse. A t. minister ur számítással áll elő, nagyon természetes, hogy én a számítások terén őt nem követhetem, elég az, a mi tisztán és világosan áll előttem, tudniillik, hogy a beéli erdőség, a mely 11,000 holdat tesz, kiirta­tott és annak értéke elköltetett,A 11,000 hold értéke legkevesebb 1.000,000 forint. Hol van a minister ur számításában erre a fedezet ? Azt mondja, hogy az instructio megszaporodott. Elhiszem, mikor a jószágok haszonbérbe adattak, az instructio meg­szaporodását. {Derültség a szélső baloldalon.) Itt történt, hogy az utóbbi időben a püspök utolsó napjaiban minden jószág haszonbérbe ada­tott, kivéve 160 hold fáezánost, akkor csakugyan esudálkozom, hogy micsoda erdősze volt annak a püspökségnek, hogy olyan nagy fáczánokat tudott tenyészteni, melyek által az eladott ökrök és instructio árát ilyen kitűnő módon ki tudta egyen­líteni. Azt mondja a minister ur, hogy 89,000 forint az adóhátralék, tehát nem sokkal kevesebb, mint én mondtam, mert én 100,000 és néhány forintot mondtam. Elfogadom, a mit a minister ur mond, sőt elhittem volna, ha sokkal kisebb összeget mon­dott volna is, csak hogy későbbi időben Mert januárban lettek a püspöki uradalmak úrbéri vált­ság papírjainak szelvényei esedékessé ; ha júliust is bevárta volna a minister ur, akkor ezen teher bizonyára kevesebb lett volna. Azt is mondja a minister ur, hogy fedezetül maradt 3,300 hold erdő, mely, ha egy vasút kiépít­tetik, akkor igen jól lesz értékesíthető és abból fog fedeztetni a hiány. Midőn egy püspökség, mely arról hires, hogy megkímél 14—16 ezer hold erdő­ből 3,300 holdat, hogy ott azzal álljanak elő, hogy most ezen 3,300 hold is kiirtatik, engedelmet kérek, ez sem a józan gazdálkodás, sem a vagyon conser­válás elvével össze nem egyeztethető. Ha így tesz­nek a püspökségek erdeivel, a melyekről akkor, a mikor az erdőtörvény meghozatott, gondoskodás történt, hogy üzemtervek állapittatnak meg és azok értelmében hasznosittatnak, akkor a minister ur biztatását egyébnek nem tarthatom, mint ábrándo­zásnak, mely nemcsak vasútra van építve, hanem arra is, hogy a püspökségnek jogot ad az erdő­törvény további megszegésére, a miben remélem t.szomszédja megfogja őt akadályozni. Nem akar a minister ur bővebb felvilágosítást adni a függő adósságokra nézve. A függő adósságok természete igen különös és itt az elszámolási rendből nem látom, hogy vájjon felvétetett-e azon 130,000 frt, mely egy előkelő hölgy részére van elkönyvelve, mintadósság a püspöki pénztárnál. Nem is akarom kiemelni a t. ház előtt azt a ma kapott hires levelet, mely mutatja, hogy most megindult egy felfedező út a nagyváradi püspökség vagyona iránt (Derült­ség és tetszés bal- és a szélsőbaloldalon) és a minister ur azzal a gondossággal és szorgalmatossággal, a mely egy jólelkű hitelezőt megillet, kutat minde­nütt, hogy hol lehetne a nagyváradi püspökség számára valami nagy vagyont felfedezni és erre a Béhmer hagyatékában felejtett I0,0ü0 frt vétetik elő. Kár volt itt ezt a nevet felemlíteni t. ház, mert a magyar katholikus egyház történetében mindig keserves emlék fűződik azon püspökök nevéhez, a kik az egyház, az iskolák, a szegények és betegek számára rendelt vagyont eltékozolták, ezen hagyaték pedig szintén hires arról s azért jobb lenne azon 10,000 forintot arra fordítani, hogy a veresfenyő-gerendázat, melyiyel a nagy­váradi püspökség palotája előbb el volt látva, de a mely fehérfenyő- gerendázattal cseréltetett ki, mert ez sokkal olcsóbb, ismét helyreállittassék. (ügy van! a szélső báloldalon.) Hanem rátért a minister ur arra is, hogy van egy bérlet — mert én a bérleteket is említettem, de egyet sem neveztem meg — ez a barmódi ura­dalom bérlete. Nem bizonyít az semmit, hogy ez hány hold, hanem önök mindenre hivatalos bizo­nyítékot kivannak tőlem, ha én azt mondom, hogy a minister ur a haszonbérbeadásnál nem gyakorolta azon felügyeleti jogot, melyiyel őt ő Felsége, mint Magyarországnak felelős ministerét megbízta. Mert mennyiért van haszonbérbe adva ez a birtok, t. ház ? 10,000 forintért. Mi lehet ezzel szemben a bizo­nyíték? Az, hogy mennyi az adó, melyet ezen birtok fizet, mert akkor annak a rossz birtoknak a természete is meg van határozva vagy pedig a t. minister ur a pénzügy minister úrral lesz kény­telen helyettem haragba jönni és összeveszni. (Derültség és tdszés a bal- és a szélső baloldalon.) Azon birtok adója pedig t. ház 8,636 frt 99 kr. {Elénk hosszas derültség a bal- és a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől. Halljuk ! Halljuk !) A minister ur azt mondja, hogy ezen haszonbér megköttetett a káptalan és a metropolita — gon­dolom, az érseket akarta érteni — közbejöttével. Hát t. ház, én ugy vagyok értesülve, hogy midőn ezen szerződés 20 évre megköttetett, akkor a káp­talan nem tudott másként kifogást emelni, hanem azt követelte, hogy a 10,000 frt haszonbéren kivül a haszonbérlő fizesse az adót is. És a haszonbér megköttetett akként, hogy csak azon adói fizesse, a melyiyel az a haszonbérbevétel után fog növe­kedni. A minister ur azt mondja indokolásul és mentségül, hogy ez 1,500 frt. Elfogadom; üssük

Next

/
Oldalképek
Tartalom