Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-167

167. országos ülés j*a*ár SS. 18S6. 147 járulékaikat ne fizessék meg s ezt talán ugy ma­gyarázzák, hogy ja vítni akarnak a telepítvényesek sorsán. Én azonban ezt nem magyarázom igy, mert ha a világos kötelezettséggel ellentétben arra iz­gattatnak az illetők, hogy ezeknek a kötelesettsé­geknek ne feleljenek meg, ez nincs a telepesek érdekében, mert ez által felszaporodnak a kötele­zettségek és azokat sokkal nehezebben fog esni azután nekik egyszerre megfizetni. Ha ily esetekben eljárt a kincstár az illetők ellen, a kik igy izgatnak, ez teljesen indokolt volt, (Helyeslés jőbhfélöl.) Egy esetet említ fel a t. képviselő ur, mely szerint némely községek, a melyek 50% leengedé­sével kedvezményezett áron bírtak területeket, felszólittattak a szerződések módosítására és más szerződések elfogadására. (Halljuk! Halljuk!) Az esetre magára f. ház, nem emlékszem, de majd utána fogok nézni. Azonbanmaga azon eljárás, melyet a t. képviselő ur előadott, mutatja, hogy a szerződést kétoldalúlag akarták módosítani és hogy kétoldalú megbeszélés történt. Ha pedig áll az, mit a t. képviselő ur mondott, hogy a felszólí­tásban az a fenyegetés is benn volt, hogy ha pedig az új szerződés nem létesül, a kedvezményezett áron adott földek el fognak vonatni, ha, mondom, ez csakugyan megtörtént volna, ez minden esetre önkényes eljárás lenne. De ez esetben volt mód arra, hogy az illetők orvoslást keressenek, a mint gyakran megtörténik, hogy az érdekeltek a jószágigazgató eljárása ellen hozzám jönnek panaszra. Ha a t. képviselő ur rám vonatkozólag mon­dotta azt, hogy a nagy urak előtt a telepesek akkor bírnak értékkel, a mikor képviselőválasz­tásról van szó, akkor ez nem talál. Justh Gyula: Nem a minister urat, hanem a jószágigazgatót értettem! Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Épen igy nem áll Orbán Balázs t, képviselő ur azon felszólalása sem, hogy a ministeriumban az illetők, kik oda fordulnak, durván fogadtattak, vagy utasíttattak volna el, mert nem hiszem,hogy valaki panaszkodhatnék a miatt, hogy ha panasz­szal jött hozzám, durván fogadtatott vagy utasítta­tott volna el; vagy hogy mert nem állunk kép­viselőválasztások előtt, valakinek igazságos ügye e miatt ne nyert volna elintézést. És meg lehet róla győződve a t. képviselő ur, hogy ha valamely önkényes eljárás megszüntetése czéljából ily esetekben akár maguk az illetők, akár képviseletükben mások hozzám fordulnak, a kellő intézkedést minden esetre megtettem volna. A t. képviselő ur egyébiránt beismeri, hogy a legújabban is történtek intézkedések a telepesek sorsának javítása czéljából, habár a képviselő ur nem is vár tőlük sokat. Most is van tárgyalás alatt Csanádmegye egy felterjesztése, melyre nézve még nem történt ugyan intézkedés, de méltóztas­sék képviselő urnak bevárni intézkedéseimet s meg vagyok róla győződve, azokban ő is meg fog nyugodni. (Helyeslés jóbbfelöl.) Elnök: Az állami jósságigazgatóságok és számvevőségek kiadása 130,198 frt van előirá­nyozva. Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem hogy az megszavaztalak. Hegedüs Sándor előadó: Ezzel kapcsolat­ban ugy mint a kassai, szolnoki és más építkezé­sekre vonatkozólag a ministernek azon előterjesz­tése van, hogy Aradon a jószágigazgatóság ré­szére külön épület emeltessék és az erre szüksé­ges összeget ép ugy, mint az előbb említett épü­leteknél részint a jövedéki birsági, részint a tiszti biztosítéki alapból veszi fel. Ennélfogva van sze­rencsém a pénzügyi bizottság nevében a következő határozati javaslatot elfogadás végett előter­jeszteni: „Felhatalmaztatik a pénzügyminister egy állami épület építtetésére Aradon és e czélból 57*% kamat és 7»% törlesztéssel 47 év alatti tör­lesztés mellett 216,000 írtnak a tiszti biztosítéki és jövedéki birsági alapból kölcsön vételére. Az időközi kamat az építési tőke terhére számolandó el. A megfelelő teher az 1887. évi előirányzatba felveendő." Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a határozati javaslatot elfogadottnak jelentem ki. Tibád Antal jegyző (olvassa): Állami jószágok. Rendes kiadások : XVI. fejezet, 27. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 36. czím. Kiadás 1.170,401 frt. Lázár Ádám: A kormány kötelesség-, a képviselőház határozatait és utasításait teljesíteni s ha netalán valami akadály gördülne elő, arról a t. háznak annak elhárítása végett előterjesztést tenni; mert elleneseiben feleletre vonható, kár­térítésre kötelezhető, sőt az esetek fontosságá­hoz mérten, vád alá is helyezhető. Ez alkalommal t. ház, két irányban szán­dékozom felszólalni és a kormány figyelmét a dolog bővebb megfontolására felhívni. Felszóla­lásom egyik része czéloz a naszódvidéki erdő­ségeknek már régóta és itt gyakran felmerült ügyére. Azon t. képviselőtársaim kedvéért, kik a múlt országgyűlés alatt nem voltak tagjai a háznak, röviden felemlítem, hogy a naszódvidéki erdő­ségek, mintegy 100,000 holdnyi terjedelműek és egy 1872. év április hó 16-án kelt szerződés értelmében a naszód-vidékieknek 100,000 frt vételár mellett adattak el, mely összeg 20 év alatt egyenlő részletekben fizetendő le. E szer­ződés azonban mind ez ideig alkotmányos tár­gyalás és az országgyűlés helybenhagyása alá nem terjesztetett. Ez ügyben, t. ház, még 1872-

Next

/
Oldalképek
Tartalom