Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-166

166. országos ülés január 22. 1886. 131 nyilatkozott ez irányban; felszólalásom czélja épen az, hogy a t. minister urat felkérjem: méltóztassék ez irányban nyilatkozni. Mert, t. ház. ma én annak a kérdésnek érdemleges vitatásába bocsátkozni nem akarok: producalta-e azt valaha egyetlen egy állam is, hogy egy ügyes kereskedő szerepét magára vállalja, megoldotta-e valaha egyetlen egy állam ezt a feladatot, hogy jó kereskedő is legyen. Ez a kérdés most napirenden nincs, nem tudjuk a pénzügyminister ur szándékát ez iránt, e felett tehát nem vitatkozhatunk. Annak tárgyalásába sem bocsátkozom, hogy mi történik, ha a t. pénzügyminister ur egymaga áll a dohánytermelésnél, mint vevő, minden concnrrentia nélkül; micsoda kilátások lehetnek akkor az árakra, a dohány minősítésére, egyszóval a beváltásra nézve. Törvényjavaslat nincs előttünk, nem ismerjük a pénzügyminister urnak részletesen átgondolt tervezetét, tehát erről sem nyilatkozhatunk. Én csak egy momentumot ajánlok a mélyen t. pénzügyminister figyelmébe s ez az, hogy a folyó évnek végével lejár minden külkiviteli szerződés. Ettől az időtől 11 hónap választ el bennünket. A ki ismeri azon nagy és roppant költséges befektetéseket, melyek igényeltetnek ahhoz, hogy valaki dohánytermelést folytaihasson, azt méltán aggodalom töltheti el (Halljuk!) és csakugyan a gazdaközönség azon része, mely eddig külkivitelre termesztett, aggodalommal tekint arra, hogy mi történik az ő dohánytermesztésével az 1886-ik év lejárta után. Át fogja-e venni a t. pénzügyminister azon költséges és nagymérvű investitióikat, a mint azok ma itt állanak, vagy pedig azok egyszerre kitétetnek a szárazra ? Mondhatom t. ház, bár merre járjon az ember dohánytermesztő vidékeken, bárkivel érintkezzék az illetők közül, a legnagyobb aggodalommal tekintenek a jövő elé, mert a t. pénzügyminister ur még eddig a közönséget e tekintetben megnyugtatni jónak nem tartotta. Én tehát nem bocsátkozom a kérdésnek elvi megvitatásába ; ennek akkor lesz helye, midőn majd a t. minister ur ilyen vagy amolyan irányú javaslatát a t. ház asztalára leteszi. Ma én csak arra kérem a t. minister urat, hogy bármi legyen elhatározása, méltóztassék azt mielőbb és oly időben a ház elé terjeszteni, hogy e ház és a közvélemény azzal foglalkozhassak ; mert, ismétlem, t. ház, igen nagy érdekekről, az ország adófizető polgárainak igen nagy számáról van szó, a kik e kérdésben érdekelve és érintve vannak. A gazdasági ág, a melyről szó van, t. ház, egyike, a legfontosabbaknak Magyarországon, a mint az előbb mondottam, ma talán az egyetlen, a mely jövedelmezőség tekintetében megállhatja helyét. Megérdemli ez, t. ház, hogy a t. kormány hallgatásával ne igyekezzék ezen gazdasági ágat visszaszorítani, hanem igenis inkább bátorítólag hasson a közönségre és oly intézkedéseket léptessen életbe, a melyek lehetővé | teszik azt, miszerint a dohánytermelés az országban terjedjen, emelkedjék és fejlődjék. (Helyeslés balfelöl.) Felszólalásomnak czélja csak az volt, hogy a t. pénzügyminister urnak alkalmat szolgáltassak és őt felkérjem arra, hogy határozott tiszta nyilatkozattal a helyzet felvilágosításához járulni méltóztassék. (Helyeslés balfélől.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Ohó! Mozgás balfelöl. Felkiáltások balfelöl: Holnap!) A t. képviselő urak felszólítása nélkül is először azon kérdést akartam intézni a t. házhoz : kivánj a-e, hogy ezen kérdésre mafeleljek-eva<rynem? (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl: Holnap ! Holnap! Mozgás. Zaj.) Én részemről (Zaj. Mozgás balfelöl) hamarább fog eldőlni a kérdés, ha a t. ház fog határozni, mintha Csanády képviselő ur szól közbe. (Derültség jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) de egyszersmind azon kérést is intézni a t. házhoz, hogy épen a tárgy fontosságánál fogva méltóztassék megengedni, hogy ma feleljek. (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl: Nem lehet! Halljuk az elnököt! Zaj.) Elnök l Három szónok van még felírva a tárgyhoz. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Hiszen felelhetek holnap a többi szónokoknak. Két irányban tétetett észrevétel a dohányjövedékről. (Zaj. Mozgás bálfelöl.) Annyival tovább tart, ha nem méltóztatnak meghallgatni. (Halljuk ! jobbfelöl.) T. ház! Két irányban történt észrevétel; az egyik az, hogy miért szűntettettek meg a dohánytermelési engedélyek Muraközön. Felemlittetett az, hogy a mennyivel kevesebb dohány termeltetik és váltatik be ott, annyival többet kénytelen a dohányjövedék a külföldről beszerezni. Erre bátor vagyok megjegyezni, hogy a két dolog nem áll semminemű összeköttetésben. Mert, habár az elnevezés egy, de a dohány különböző. Mindakettő kapadohánynak neveztetik, de az a külföldről behozott dohány más természetű és az itthon termesztett kapadohánynyal nem pótolható; azon külföldi dohányra szüksége van a jövedéknek, mert bizonyos dohánynemeknek előállításához 2% szükséges azon külföldi dohányból s azon 2*/°-ot pótolni itteni termesztménynyel nem lehet. De méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy nekem is főtörekvésem az, hogy mentől inkább igyekezzünk, miuél többet itthon termelni és minél kevesebbet behozni a külföldről. Vannak azonban oly dohánynemek, melyeket nélkülözni nem lehet és külföldről behozni mulhatlanul szükséges. A mi magát a muraközi termelést illeti, maga a képviselő ur, a ki felszólalt, méltóztatott hivatkozni arra, hogy azért lett az engedélyek meg17*