Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-166
166. ort>aágos ülés január 22. 18S8. 115 esetre nagyon kérem a pénzügyminister urat, de kérem a belügyminister urat is, legyenek kegyesek az üiryet megvizsgáltatni. En tudom, hogy elégtételt fogok kapni, nem is a magam érdekében kérem s szorgalmazom a vizsgálatot, de óhajtom azért, hogy legalább jövőre Magyarország adófizető polgárai ily rabló eljárásnak ne legyenek kitéve. Ezért is látom a betérj esztett határozati javaslatot szükségesnek és ezért is pártolom azt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mocsáry Lajos: T. ház! Az igen t. pénzügyminister ur beszédére legyen szabiid egy pár észrevételt tennem. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Az itt felhozott esetekre, általában az illetékkiszabás és behajtás ellen előadott panaszokkal szemben a t. pénzügyminister ur azt hozta fel mentségül, hogy nincs oly hivatal, melynek kö rében hibák el ne követtetnének. Én ezt teljesen megengedem és megengedem azt is, hogy oly nehézkes, oly complicalt szerkezet mellett, mint a milyen már természeténél fogva minden adóbehajtás és oly roppant teher mellett, mint a milyent ezen hivatalok kezelnek, a kezelés és administratio igen nehéz. Hogy ily körülmények közt hibák nagyon is fordulhatnak elő, azt én belátom. A különbség azonban igen nagy a közt, hogy mily számban fordulnak elő hüják: mert ha csak néha fordulnak elő, akkor ezt a körülményeknek, a dolog természetének lehet tulajdonítani; de mikor oly számtalan a hiba, a sérelmes eset, mely előfordul, akkor a dolog más eonsideratio alá esik. Akkor magában a szerkezetben, magukban a törvényekben és nevezetesen az azokat kiegészítő rendeletekben kell a baj okát keresnünk. S ez ugy is van, t. ház. Én még nem hallottam, hogy egyetlen szóval kétségbe vonta volna a t. pénzügyminister ur, hogy csakugyan létezik azon rendelet, mely oda utasítja az adóbehajtó közegeket, hogy mindig a legnagyobb tételt rójják az illető adózóra. Már pedig ezen általános utasítás mellett teljes lehetetleuség, hogy a visszaélések oly nagy számban ne forduljanak elő, mint valósággal történik. Hivatkozott a t. pénzügyminister ur arra, hogy hiszen az ily sérelmeknek meg van az orvoslása a felállított pénzügyi közigazgatási bíróságban, a mely épen az ily esetek orvoslása, megelőzése végett állíttatott fel. Méltóztassék megengedni: hiába állittiltott fel a pénzügyi közigazgatósági bíróság, mert épen azon rendelet következtében az eseteknek oly végtelen nagy a száma, hogy lehetetlenség, hogy a bíróság még megszaporított létszáma, mellett is feldolgozza. Ennek az állapotnak lett áldozata tegnap itt a pénzügyi legfőbb bíróságnak egyik igen tiszteletreméltó tagja, a kiről felhozatott, hogy nvolcz hónapja nem intézett el egy ügyet, holott tudvalevő dolog, hogy ő egyike azoknak, a kik a méltányosság és igazság szerint mindent megtesznek a felek érdekében; de az ügyek roppant nagy száma mellett, melyek e bíróság előtt vannak, teljes lehetetlenség azokat a kellő időben elintézni. Épen mert ez igy van, szükséges, hogy az ide vonatkozó anyagi törvények reformáltassanak, szükséges, hogy azon alkalommal történjék intézkedés arra nézve, hogy a pénzügyminister ur által említett rendeletek vagy megszüntessenek törvény által, vagy feleslegessé váljanak a jövőben. Épen azért egész készséggel csatlakozom azon határozati javaslathoz, melyet Olay Lajos t. képviselőtársam beadott. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Szalay Imre: Az itt felhozott adatok a t. minister urat meggyőzhették arról, hogy az illetékkiszabási hivataloknál mily roppant rendetlenség uralkodik; és ha figyelemre méltatja felszólalásomat, meg fogja érteni, hogy miért történnek azon zaklatások és azon nagy számmal előforduló immorális dolgok, a melyek lehetetlen, hogy meg ne botránkoztassák a tisztességes embert. A t. pénzügyminister ur ugyanis a nyervágyat tűzte ki czélu! és a hivatalnokokat jutalomban részesíti, ha minél incorrectehben viselik magukat és minél inkább dolgoznak arra, hogy az adózók érdekeit lábbal taposva, az adókat behajtsák. Pedig nagyon sajátságos, hogy mikor ezen nyervágy kérdése az adózó közönség érdekében hozatik szóba, akkor azt mondják, hogy az immorális, azt nem lehet elfogadni. Mikor a gyártott borokról szóló törvényjavaslatom előzetesen tárgyaltatott, akkor a szakértők nagy része azt mondta, hogy nem lehet a gyártott borokat minden körülmények között megismerni; akkor én azt mondtam, hogyha az illető feladónak jutalom biztosíttatik, akkor az a pinczemester, a ki tudja, hogy melyik pinczében gyártatik a bor, fel fogja adni és bebizonyítja, hogy gyártották a bort. Erre azt felelték, hogy ez immorális, ez lehetetlen, hanem mikor a kincstár érdekében történik ez, akkor az immorális dolog morálissá válik. (Barüitség a szélső baloldalon.) Az előadottakból még jobban meggyőződve lévén, hogy itt segítség keli. pártolom Olay Lajos képviselőtársam határozati javaslatai. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tóth Antal: T. ház! A dolog érdeméhez nem akarok szólani azon okból, mert folyamodásom már készen van a rajtam elkövetett méltatj bánságért a >, pénzügyminister úrhoz. Ha hivatalom i adatokkal bizonyítanám is állításomat a házban, szavaim itt elhangzanának; hanem én bizom a t. pénzügyminister ur gavallérosságában és épen azért folyamodásomat hozzá intézem, miután orvoslást sehol nem kaptam. Én tagadom azt, amit Mocsáry t. képviselő
