Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-166

112 166. országos ülés jannár 22. 1886. hogy ezen bajnak rosszabbá tétele végett létezik a pénzügyminister urnak egy rendelete, a mely a számvevőségnek fegyelmi büntetés terhe alatt megtiltja azt, hogy a közönséget, illetőleg a felet azon összegekről értesítsék, melyet a számvevőség mint túlkivetett összegeket talál. Ez hivatalos titok. Felhozta Török Zoltán t. képviselő ur a közönséges tisztességet, ez, ugy látszik, ma az állami ügyek kezelésében egész más névvel bir: mert ugyan t. ház, mit fognának mondani arra a magán emberre, ki véletlenül jogtalan utón jut bizonyos összeg birtokába és azt megtartja? Már pedig azon rendelet nem czélozhat egyebet, de nem is ér el egyebet, mint azt, hogy azon összegek, melyek ily jogtalan utón az állam birtokába jutottak, az állam által meg is tartassanak. En tehát ismételve kérdem a t. pénzügyminister urat, létezik-e valóban ily rendelet és ha létezik, hogy tudja azt a törvénynyel megegyeztetni? Felhozták t. ház, azt is, hogy egy és ugyanazon illeték-követelést kétszer-háromszor is behajtják. Azt hiszem, ezért ismét a felsőbb közegek és utolsó sorban a ministcr ur felelős; mert csak két eset lehetséges. Vagy elkönyvelték azt az először bejött összeget és akkor, ha másodszor követelik azt, a feleket károsítják meg az illetők, vagy ha nem könyvelték be az első fizetést, az államot károsítják meg. Nem tudok esetet reá, pedig nem egyszer, számtalanszor történt, hogy ilyek a felsőbb hatóságok, sőt a minister ur tudomására is jutottak, hogy csak egyetlen egyszer is megvizsgálták volna és orvosolták volna a dolgot. De t. ház, az adókezelés sem másforma; ugy látszik az adófelügyelők nem azért vannak ebben rz országban, hogy az adó rendes kezelésére ügyeljenek, hanem, hogy a rendetlenségek fentartására hassanak. És e tekintetben nagyon különös tünetek mutatkoznak. Tudok egy esetet t. ház, a inidőn egy jómódú polgárember, a kinek regale-jövedelme után 30 irtot kell évenként fizetni, azon időben, midőn a kormánypártnak azon a vidéken igen nevezetes támogatója volt. évenként csak 20 frtot fizetett. Időközben meggyőződvén azon útnak helytelenségéről, a melyen járt, az ellenzékhez csatlakozott. És mi történik ? Az, hogy azóta 45 frtot követelnek tőle azon tárgyért, a melyért ezelőtt 20 frtot fizetett. Én egyszeríí eszemmel nem tudom elképzelni, hogyan történhetett a számadásoknak akkénti lezárása, hogy a végeredmény egy és ugyanazonos volt akkor, a mikor az illető 20 frtot fizetett azért a tárgyért, a miért most 45 frtot fizet. Ez az eset az adófelügyelőnek tudomására hoza- I tott, meg is vizsgálta az adófelügyelő az ügyet, de azóta az isten nevében nyugszik, mint sok más. I így az állapotok, mint vannak, nem marad- | hatnak és azért pártolom Olay Lajos t. képviselőtársam határozati javaslatát. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Először is bátor leszek felelni a Szalay Károly t. képviselő ur által hozzám intézett kérdésre, hogy létezik-e oly rendelet, a melyben a számvevőségi tisztviselők el vannak tiltva attól, hogy az esetleges nagyobb fizetést a felekkel közöljék. E kérdésnél méltóztassék distinguálni. A számvevőségi tisztviselő, valamint általában bármely tisztviselő nincsen eltiltva attól, sőt ellenkezőleg utasítva van reá. Hogy ha valamely ügyben érdekelt fél vagy annak képviselője felvilágosítást, az iratok megtekintését kéri, nemcsak megmutathatja, hanem kötelessége is megmutatni az iratokat. De igenis van egy más eset, erre hivatkozott ma a t. képviselő ur és felemlítették tegnap is, hogy történt eset, midőn egyes közegek készakarva és tudva szabták magasabbra az illetéket és azután maguk mentek az illető félhez, megmondván neki, hogy hiba történt, magasabbra van szabva az illeték, ez minden esetre hiba és ezt ők majd orvosolni fogják, de hozzátették : méltóztassék engem ezért megfizetni. Ily esetekben a legszigorúbb eljárás szükséges (Helyeslés) s én kötelességenmek fogom tartani ezentúl is ily esetekben, ha azok tudomásomra jutnak, a legszigorúbb eljárást követni. (Helyeslés) A lefolyt vitában ftzámos sérelmes esetek említtettek fel; de az épen nem csudálatos, ha az administratio bármely részében elvétve baj és sérelem fordul elő; megtörténik ez a legjobb administratio mellett is. De sehol sem érinti jobban a fél érdekét a sérelem, mint ott, a hol pénzről van szó, ha az illetőnek a zsebébe kell nyúlni, ez legjobban fáj az adózó közönségnek és azért történnek is oly gyakran épen ilyes felszólalások. De abból, hogy ha a számtalan intézkedés közül fel lehet hozni egyet, a melyben sérelem történt, nem következik az, hogy az egész eljárás hibás. Minden sérelmes intézkedésre meg van adva az orvoslás útja, tétethetnek felszólalások, ott van a pénzügyi bíróság, mely hivatva van a felek érdekében az intézkedé-eket megtenni. Leskó képviselő ur továbbá azt kívánja kimondatni, utasittassék a pénzügyminister a törvény megtartására. Azt hiszem, ez utasítás felesleges; mert törvényben lévén kimondva az, hogy a törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg : ha ezen utasítást nem tartja meg, akkor valószínűleg az újabbat sem fogja megtartani. De t. ház, a törvényt megtartani és végrehajtani a pénzügyministernek nemcsak egyoldalúkig a felek érdekében, hanem az államkincstár érdekében is kötelessége és ezen esetben, melyre hivatkozás