Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-161

161. országos tlés január 16. 1886. 393 törvényt tisztelő közigazgatás az országnem magyar ajkú lakosainak megnyerésére s vezetésére a legbiztosabb eszköz. S ha másutt a közoktatás czélja a szellemi művelődés előmozdítása, nálunk ezen kivül a hazafias érzület megerősítésének s a culturai és politikai közösség megalapításának eszköze. Nemzeti politikánk tartalma két szóval kimondva az: hogy Magyarország csak ngy lehet magyar nemzeti állam, ha európai állam lesz. (Helyeslés balfelől.) A nemzeti politika eszméje nem ködös és homályos, feltalálható az minden életrevaló nemzet fényes korszakaiban s csak a tespedés és hanyatlás korszakában nincs meg; él az minden nemes szívben s jól organisalt elmében s egy Carour, vagy Bismarck a nemzeti politika eszméjét nem tartotta ködösnek és homályosnak, mert ők nagy és gyakorlati államférfiak, a kik positiv ez élőkért éltek s a kik tényleg és pedig fényes sikerrel csináltak nemzeti politikát. Nemzeti politika nélkül nem lehet el egy nemzet sem s e nélkül nem képzelhető igazi államférfiú sem. Nem ködös és homályos a nemzeti politika eszméje s csak ez regenerálhatja a nemzet közéletet, csak a nemzeti politika eszméjére lehet megalkotni az új Magyarországot. Szakítanunk kell teljesen a régi Magyarország eszmekörével, mely egy elnyomott nemzet nyomorúságának, összezsugorodásának eredménye, melylyel egy államot alkotni lehetetlen s az 1848-iki nagy átalakulás szellemében s elveiből kivonva a következtetéseket építeni ki a magyar államot. A nemzeti politika eszméje átmenve a nemzet köztudatába, a nemzet politikai világnézetévé válva, annyit jelent, hogy minden particularis érdeknek meg kell hajlania a nemzet érdeke előtt, (Helyeslés balfelől) érezni fogja minden magyar ember, hogy a nemzeti érdek a legfőbb érdek s lehetetlenné fog válni a particularisnius harcza az állam ellen s megfoghatatlan lesz, hogy lehetett oly kor, midőn a megyei vagy felekezeti érdeket többre becsülték a nemzet érdekénél. (Helyeslés és tetszés balfelől.) Csak a nemzeti politika eszméje által nyer nemes tartalmat a kormány tevékenysége s csak ez által válhatik a személyes uralom eszközéből a nemzeti érdek és hatalom eszközévé. Ezt a politikát követeltük mi s a ministerelnök ur igazságtalan volt az ezen oldalon filő képviselők iránt, midőn azt mondja: „de mikor a kormány azért fordul önökhöz, hogy az izgatókkal szemben adjanak fegyvert kezébe, akkor már nincs nemzeti izgalom Magyarországon, akkor ezt csak a kormány találta ki, hogy ürügye legyen hatalmi eszközöket szerezni. Igaz, hogy ugy történik az önök részéről közbeszólás következtében mondta a ministerelnök ur — és ez szomorú mert ez csak árthat, nem pedig használhat KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VII. KÖTET. a hazának". Először is megfordítva szokott történni, mert a t. ministerelnök ur szokott a nemzeti izgalmakra hivatkozni, mikor hatalmi eszközöket követel; de soha sem ismeri el a nemzeti veszély létezését, ha az politikája következményeként tűnik elő. De tudvalevő t. ház, hogy mi ezen az oldalon erős kormányt óhajtunk Magyarországon, mert csak egy erős kormány védheti s valósíthatja meg az ország érdekeit. Politikai törekvéseink között kormányzati feladatok állnak előtérben. A kormánynak mindig azt vetettük szemére, hogy nem követeli a hatalmi eszközöket, melyek a közérdek megvalósítására nélkülözhetetlenek. De valahányszor a kormánynak valamely javaslata e czélnak félig-meddig megfelelt, nemcsak szavazatunkkal, de beszédekkel is támogattuk a kormány törekvéseit, (ügy van! Ugy van! balfelől.) Minden fegyvert szívesen rendelkezésére bocsátottunk volna, mely a nemzetiségi izgatók ártalmatlanná tételére alkalmas, milyenek a jó igazságszolgáltatás, a néppel atyailag bánó, igazságos, tiszta közigazgatás s az állam érdekeivel összhangban álló közoktatás. Ezek azok a hatalmi eszközök, melyek a kormányt erőssé és tiszteltté tették volna. De hát mily fegyverre s hatalmi eszközre czélzott a ministerelnök ur? Bizonyára arra, melyet a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatban követel. De hát ez-e az a fegyver, melylyel a nemzetiségi izgatókat meg lehet fékezni? (Ha'ljuh! Halljuk! balfelöl.) Hát az igazságszolgáltatás desorganieatiója, a közigazgatás corruptiója, az önkény meghonosítása, a jog és törvény felfüggesztése, a személyes uralom, az a fegyver, (Halljuk! Halljuk ! balfelől) melylyel ezt az országot meg lehet menteni. Nem áll-e ez egyenes ellentétben a nemzet érdekeivel, a nemzeti politika követelményeivel? és akkor ne csudálkozzék a ministerelnök ur, ha ezt a fegyvert nem akarjuk a kezébe szolgáltatni. Azért nem akarjuk akezébe szolgáltatni, mert mi a kormányt erősnek akarjuk látni minden nagy és minden nemes czél megvalósítására, de arra erőt nem akarunk neki adni, hogy a szabadságnak legszentebb, legfontosabb vívmányait megsemmisítse. (Élénk helyeslés balfelől) így tehát t. képviselőház, mi e fegyvert nem azért nem n karjuk a kormány kezébe adni, mert ez által erős lesz, hanem azért, mert ez által képtelenné válik nemes hivatásának teljesítésére, a közérdek megvalósítására, megfosztja Magyarországot a jogállam jellegétől, elidegeníti tőle az állam polgárait s meggyengíti, gyűlöletessé teszi nemcsak a kormányt, mely ily hatalmi eszközökre alapítja uralmát, hanem a nemzetet is, mely ily kormányzatot eltűr. (Ugy van! Helyeslés balfelől.) 50