Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-160

160. országos ülés január 1». 1886. 353 megsebezték? (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) És t. ház, nem nevezhető-e az a fényes parlament a magyar közszabadságok valóságos mauzóleumának, a mint magán hordja építési stylusában a feudalisinus bélyegét. [Tetszés a baloldalon!) Áttérek t. ház, azon tapasztalatokra, a melyeket az egyes tárczák keretén belül tehetni, hogy megmagyarázzam magamnak azt, miért és mennyiben emeltettek a culíurális czéloknak szolgáló kiadások a kormány részéről? Nagyon, de nagyon gyenge eredményeket fogok felmutatni. Itt van mindjárt a belügyininister ur tárczája. A belügyministerium kiadásai tettek 1876ban 7.400,000 forintot, most elő' van irányozva 10.800,000 frt, az összes emelkedés 3.400,000 frt. Ezen összegből kizárólag a csendőrségre 3.100,000 forint esik, az összes többi szükségletekre 300,000 forint, ez tünteti fel az összes fejlődést. Ha részletekbe bocsátkozunk, azt látjuk, hogy közigazgatási czélokra, a megyék administratiójára, 400,000 forinttal kevesebbet költünk, mint 1876ban. Ekkor 49 milliót, most 45 milliót. Meg vagyok győződve, hogy oly nagy terjedelmű országban, mint Magyarország, melynek közigazgatási igényei oly nagyok, oly rosszul fizetett közigazgatási tisztviselőkkel, mint a milyenek Magyarországon vannak, jó közigazgatást remélni nem lehet. S ez is azon culturaiis czélok egyike, melyek a magyar költségvetés keretén belül ez időszerint kielégítésre nem találnak. Ugyan azon tapasztalatok merülnek fel a földinívelés-, ipar- és kereskedelmi, a vallás- és közoktatási és az igazságügyi tárczánál. Igaz, a közlekedési tárczánál nagyon nagy különbözetek mutatkoznak. Mutatkozik az, hogy a rendes kiadások 1876-ban tettek 10 milliót, 1886-ra41 millióban vannak előirányozva. A különbözet colossalis nagy: 31 millió. De ha tekintjük, hogy a közlekedésügyi tárcza mily mérvben sújtotta az államháztartás egészét, azt találjuk, hogy a közlekedési tárczának fedezetlen része 1876-ban 37* millió volt; 1886-ban 4.100,000 frtra van előirányozva. Tehát a különbség itt nem olyan nagy. A hol azonban a t. előadó ur semmiféle különbséget és eltérést nem látott, tudnniillik a közösügyi kiadásoknál, ott kénytelen vagyok sajnálattal constatálni, hogy ott bizony nem kis mértékben mutatkoznak eltérések. 1875 ben a közösügyi kiadások tettek 107 milliót, 1886-ban azok 1167* millióban vannak előirányozva, tehát ezen kiadásoknak emelése 9.200,000 forintot tesz. Ezenkívül még számításba kell venni, hogy ezen időközben Bosznia és Herczegovina occupatiójára magyar részről 72 millió lett elköltve. Ha ezen tényeket combínalom, nem 17*—2 millióval, hanem sokkal nagyobb Összeggel emelKÉPVII. NAPLÓ. 1884—87. VII. KÖTET. kedtek a kiadások és hogy ezek magából a költségirányzatból nem tűnnekki.indokoltatik az által.hogy a közösügyi kiadások azóta a vámadókkal felemelt közös vámbevételekből fedeztetnek részben. Prileszky t. képviselőtársam tegnap igen elmés megjegyzéseket tett a számok csoportosítására és magát a számok terén valóságos Boscónak nyil| vánította. bár azt is mondta, hogy vannak, a kik még nála is nagyobbak e téren. Legyen szabad t. ház, ezen a téren néhány adatot producalnom, melyek a zárszámadási bizottság t. elnöke, illetőleg számvevőszék ebbeli ügyessége mellett fényes tanúságot tesz. (Halljuk!) Még a legszárazabb dologban a világon, a számokban is vau humor. Ez a pénzügyi humor az államjószágok czíménél fordul elő. Ezeknek értéke t, ház, az állami leltárba 1868-ban, a midőn Magyarország pénzügyi autonómiája kezdődött, 45 millióval voltak beállítva, Azóta eladatott 56.200,000 forint értékű jószág. A 45 millió értékű állanrjószágokból eladatott 56 millió forint értékű. (Derültség a szélső baloldalon.) De még ez semmi. Mit gondolnak mennyi maradt? 59 millió forint értékű, (Derültség a szélső baloldalon) tehát 14 millió forint értékűvel több, mint volt 1868-ban. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) T. ház! Tudom, hogy erre meg lehet felelni, mert ismerem az eljárást, mely ezekben követtetett, azért azt csak, mint humoros dolgot tüntettem fel t. ház előtt, mert a változás onnan ered, hogy 1868 óta többször történtek új becslések az államjószágok értékesítésénél és ezek új, felemelt összegekben lettek a leltárba felvéve. De van e dolognak komoly oldala is. Mert mig az állami jószágok bevétele 1879-ben 6 millió volt, az 1886ban 3 millióra apadtak le. 35 millió forint értékű jószág lett az 1879. és 1886. közötti időszakban elárúsítva,illetőleg azok elárúsításaköltségvetésileg előirányozva, de a tiszta jödelme ezen jószágoknak felére reducáltatott, ugy hogy 1879-benaz államjószágokbau levő tőkének bruttó jövedelme 10°/»-ot tett ki; jelenleg nem tesz ki többet, mint 57*°/o-ot, tehát ugy látszik az a becslés nem történt egészen helyes alapokon, (Ugy van! balfelől) mert különben az értékemelkedéssel a bevételek emelkedésének is lépést kellett volna tartania. (Helyes! Helyes! balfelől.) Hát az államjószágok eladása t. ház, a mi pénzügyi politikánknak egyik ága, a mennyiben az eladott állami jószágoknak az értéke a deficiteknek a fedezésére használtatik fel. Eífogyasztatik az államvagyon és emelkedik egy másik rovat, az államadósságok rovata. Ezen a téren is, t. ház, a Tisza-kormány kormánysásM alatt igen-igen lényeges változások történtek. Az a Deák-párti kormány, a melyet a minisíerelnök ur könnyelműsége miatt úgyszólván elker45