Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-158

158. országot ülés január 13. ISSő. 321 hűt minden reményt, hidegen, részvétlenül bizza a népet saját sorsára. És ezen mulasztás még szomorúbb következményeket vonhat maga után, mert állami gépezetünk iránt a közbizalom akkor rendülhet meg a legnagyobb mértékben, midőn mindazon nagy feladatok, melyeknek megoldása elénk tornyosul, csakis az állam különböző faetorainak vállvetett és egyetértő működése által volnának elérhetők. Lehet azonban, hogy a jelen költségvetés azért nélkülözi az üdvös anyagi reformokat, mert a kormány bokros egyéb teendői közepette felettébb igénybe van véve. És rendkívül csudáik ózom, hogy ha egyéb okért nem, épen időkímélés czéljából kormányunk mind ez ideig keresztül nem vitte a normalbudget intézményét. Nem kellene évenként költségvetésünk letárgyalására hónapokat elvesztegetni, fordíthatnék az időt üdvös reformok alkotására. Én, t. képviselőház, a normal-budget intézményét egy egészséges parlamenti élet elengedhetetlen feltételének tekintem. Az államgépezet, melynek működése a kormányzat szakadatlan folytonosságát ugy szólván természetében hordja, megkövetel bizonyos fedezetet, melyet attól valamennyire normális viszonyok közt, egészséges politikai szempontból megtagadni nem lehet; ez az a bizonyos lét-minimum, melyre az államnak feltétlenül szüksége van és melynek megtagadása esetén a gépezet működni megszűnnék. Ezen feltétlen és minden körülmények között szükséges kiadások fedezésének állandósítása két irányban lenne különösen jótékony hatással: (Halljuk.') először is egy kis friss levegőt hozna ebbe a terembe, a mire már valóban nagy szükség is volna; és másodszor felszabadítaná a kedélyeket azon aggodalomnak lidéreznyomása alól, hogy az államgépezet a sok változtatás közben egyszer csak megakadhat; üdvösebb mozgást vinne be azon pártba, mely napjainkban a kérdések elbírálásánál tagadhatatlanul döntő szerepet játszik és létesítené a költségvetéseinknél eddig sajnosán nélkülözött őszinteséget. Már pedig szerény véleményem szerint szükséges, hogy aprólékos tekintetek ne akadályozzanak se egyeseket, se kormányt, se törvényhozást a rideg való felismerésében, hanem azt mindenkor őszintén és nyíltan be is vallják, mert az őszinteség volt mindenkor az ügyek intézésében a leghelyesebb politika. Minthogy pedig a jelen költségvetés sem ezen feltételnek, sem a reformok terén a közvárakozásnak meg nem felel, annálfogva azt a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Győrffy Géza: T. ház ! Azon két nagy szabású beszéd után, melyet Helfy Ignácz és Horánszky Nándor t. képviselőtársainktól szerencsénk volt hallani, midőn szavazatom indokolására felKÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. VII. KÖTET. szólalnék, érzem, hogy helyzetem nehéz, de azt is érzem, hogy könnyű. Nehéz annyiban, mert a ház azon beszédek hatása alatt áll, könnyű azonban azért, mert a minek én talán csak halvány kísérletét tudtam volna adni, ők azt fényesen megoldották. Tudniillik a költségvetés bonczolását, annak kritikáját. Csupán egy megjegyzést vagyok bátor tenni a t. mérsékelt ellenzék álláspontjára nézve: hogy ennem tartom a conclusiót a praemissának megfelelőnek. Akkor, midőn oly éleselmtíséggel mutattatik ki, hogy a budget nem reális, hogy a kormánynak pénzügyi politikája nincs, a következés, mégis az, hogy a mérsékelt ellenzék elfogadja a költségvetést. Mi sem akarjuk az állam czéljaitól megtagadni a szükséges eszközöket, de miután a kormány absolute semmi bizonyítékát nem adta annak, hogy az egyensúlyt helyreállítani képes: mi a kormány iránt bizalommal nem viseltetvén, a költségvetést nem szavazzuk meg. [Helyeslés a szélső baloldalon.) A költségvetés adatai, száraz számai ezelőtt négy hónappal terjesztettek elő a pénzügy minister ur által a nélkül, hogy azt commentárral kisérni szükségesnek tartotta volna, a nélkül, hogy a számok labyrintjét a kormány pénzügyi fáklyájának világával megvilágította volna. Ezen, a parlamentaris alkotmány alapelvével ellenkező eljárás miatt megdöbbenés és csudálkozás érzete rezegte át a nemzet közvéleményét 5 megdöbbenés azok részéről, kik még hittek némileg a kormánynak kibontakozással kecsegtető ígéreteiben ; csudálkozás azok részéről, kik nem hittek ugyan, de megszokták a kormánytól, hogy a valóság szomorú prózaiságát, mint a bűvész, holmi görögtűz és bengáli fény mellett tünteti fel. És csakugyan a pénzügyminister úrtól nem is volt collegialis eljárás a ministerelnök ur irányában, hogy midőn a Kárpátoktól Adriáig minden síp és trombita a ministerelnök nagyságát zengette, ő a költségvetést mégis minden exposé nélkül terjesztette be. Azt gondoltuk, hogy csakugyan valami rothadtnak kell lenni Dániában, ha már ennek a kormánynak, mely a nagyszavú ígéretekben soha sem volt szííkmarkú, a költségvetés ételét egyszerűen ily szárazon tálalja fel, azt mondván, ezt meg kell ennetek, akár akarjátok, akár nem, ez a, bécsi főszakács által előirt Speiszettli szerint készült, (Derültség a szélső baloldalon) a milyent az éléskamara állapota megenged. És meg vagyok győződve, hogy a t. túloldal exposé nélkül is megette volna ezt, mert nehezebb dolgot is megemésztett már. (Derültség a szélső baloldalon.) Meglehet, hogy a t. minister ur utólagosan csemegével meg fogja édesíteni ezen keserű és sótalan eledelt. 41