Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-157

157. országos ülés január 12. 1886. 299 dőn a költségvetést előterjesztettem, mint méltóztataak az eredményből látni, szüksége mutatkozott annak, hogy a kormány által előterjesztett költségvetés némely kiadási rovataiban bizonyos reductiók vitessenek keresztül. Ezen reductiók akkor, mikor a költségvetést benyújtottam, megállapítva nem voltak és nem voltam azon helyzetbon, hogy a pénzügyi helyzetről előterjesztést tervek. Hogy miért kellett ezen reductiókat később tenni és miért nem voltak azok érvényesíthetők a nyáron a költségvetés elkészítése alkalmával, annak oka az, hogy, mint méltóztatnak tudni, a nyár óta, midőn a költségvetés készült, az aranyagio nagy mértékben növekedett és ezzel növekedtek terheink is, mert az agio egy százaléknyi emelkedése a kiadásnál mintegy 400,000 forint többletet okoz és a kiadások ezen növekedését tekintetbe kellett venni. Egy másik körülmény, mely időközben beállott, az, hogy az ősz folyamán, midőn a költségvetést benyújtottam, a keleti bonyodalmak folytán a papírra szóló nemcsak magyar, de más értékpapíroknak is árfolyama nagy mérvben csökkent és ennek folytán szükséges volt, hogy a kormány tekintettel legyen arra, hogy minél csekélyebb legyen azon összeg, a mely hitelművelet utján beszerzendő. Végre a harmadik körülmény, melyet tekintetbe kellett volin venni, az, hogy az 1884-iki zárszámadások eredménye a költségvetéssel szemben nem kedvező. Es habár a végösszegről már tájékozva voltam a költségvetés készítése alkalmával, de az egyes részleteket nem ismerhettem a zárszámadások összeállítása előtt, Már pedig, ha a zárszámadásokban felmerült túlkiadások fedezetére hitelhez kell folyamodni, minden esetre kívánatos, hogy azon többkiadás egy részét saját erőnkből megtakarítások eszközlése által fedezzük. Ezek voltak azon körülmények, a melyek miatt nem voltam akkor képes előterjesztést tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Áttérve magára az 1886-ik évi költségvetésre, az kétséget nem szenved, hogy az, midőn benyújtottam, általánosságban nem a legjobb benyomást tette. Ennek oka szerintem nem magára a költségvetésre, hanem a zárszámadások eredményére vihető vissza, melyek egyidejűleg benyujtattak. Mert ha c költségvetést a múlt évivel összehasonlítjuk, felfogásom szerint, az annál nem kedvezőtlenebb. Annak megbirálására, hogy kedvező-e a költségvetés, több szempontot lehet figyelembe venni. Az egyik az, hogy mennyi az előirányzat végleges hiánya. Ezen hiány a pénzügyi bizottság megállapodása szerint 13.800,000 forint, tehát 2 millióval több, mint a múlt évi hiány volt. De hivatkozott rá az előadó ur is, a pénzügyi bizottság jelentése is, hogy ezzel szemben kevesebb államvagyon-értékesítés foglaltatik ezen költségvetésben és azt hiszem, sem az ellenzék, sem a kormány részéről senki sem tekintette az államjószágok eladását folyó jövedelemnek; az a hiány fedezésének egyik módja és ha a hiány fedezésének ezen czímén kevesebb vétetik fel a költségvetésbe, annak természetes következménye, hogy a másik módon, a hitelművelet útján .nagyobb összegnek kell abban foglaltatni. Tehát ezen tényezőt is tekintetbe véve, a jelen költségvetés eredménye egy millióval jobb, mint a hasonló alapokra fektetett múlt évi költségvetésé. Eléretett pedig ezen eredmény t. ház, annak daczára, hogy ezen költségvetés, a mint bizonyára méltóztatik tudni, magában a rendes kezelésben kerek összegben 67a millió többkiadást foglal magában. És ezen 67a milliónyi többkiadás eredt nagy részt az államadóssági többletből és pedig ebből 1.300,000 forint esik az agio-különbözetre, a mennyivel ez magasabb a múlt évinél, a többi 2.300,000 forint az időközben kötött államadósság kamataira esik; 670,000 forint esik a belügyi tárczára, a csendőrség és rendőrség szaporítására s ismét egy másik 300,000 forintnyi összeg, a nyugdíjtörvény folytán előállott nagyobb nyugdíjakra; két tétel a kereskedelmi és igazságügyi tárczánál a ház határozata folytán abból eredt, hogy például a ménesgazdaságnál a kiadások a három évi tényleges eredmények átlaga alapján vétettek fel, a mi tehát nem okoz új kiadást, hanem csupán annyit jelent, hogy a kiadás az előirányzatba oly összeggel vétetett fel, a mint eddig is tényleg bekövetkezett. Ezen a rendes kiadásoknál előforduló 67* milliónyi többlet daczára éretett el azon eredmény, hogy a rendes kezelésnél mégis 3.700,000 forint fölösleg mutatkozik a jelen költségvetésben. A másik szempont, a melyből a költségvetést meg lehet bírálni, az, hogy mennyi fordittatik tisztán csak administrationalis kiadásokra és mennyi beruházásokra ? S e czímen t. képviselőház, maga e költségvetés is elég nagy összeget foglal magában, mert méltóztatik tudni, hogy ebben beruházások czímén 207* millió foglaltatik, mely összegből 14 millió esik vasúti építésekre, a többi vizszabályozásokra és vizi építésekre, Duna, Tisza, Bodrog, Kőrös stb. czímen és törvény alapján 600,000 frt az országház építésére. Tehát maguk a beruházási tételek ezen költségvetésben is elég nagy összeggel fordulnak elő. Végre t. ház, a harmadik szempont azon számítás és ezt tették a túloldalról gyakrabban, de tettem rectificalva én is már a múlt évi költségvetés beterjesztésekor, azon számítás, tudniillik, hogy mekkora az összeg, melyet nem saját jövedelmeinkből fedezünk ? Erre nézve a helyzet a | következő: a pénzügyi bizottság meg "llapításai 38*