Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-157
500 157. országos ülés január 12. 1886. szerint a hiány 13.800,000 frt; ezen kivtil felvétetik adósságok törlesztése ezímén 11.100,000 frt, nem rendes bevétel továbbá az államjószágok eladásából előirányzott 7 millió frt. Ez összesen tesz 31.900,000 frtot. És t. ház, ha igy állíttatik fel a kérdés, a mint történt is, akkor ezzel szemben minden esetre igazságos és méltányos figyelembe venni az adósságtörlesztéseket és beruházásokat is. Adósságtörlesztések ezímén helyet foglal a költségvetésben 14 1 /! millió frt, a beruházások, mint előbb jeleztem, 207» millió írttal vannak felvéve, ez összesen 35 millió frt. Tehát a beruházások és adósságtör lesztések összege 3.100,000 frttal tesz többet, mint azon összeg, melyet nem fedezünk saját jövedelmeinkből. így áll a kérdés, t. ház, igazságosan föltéve és ezen körülményt is a t. ház, figyelmébe ajánlani szükségesnek láttam. (Helyeslés jobbfélől.) Kétséget nem szenved, hogy a mi költségvetésünknek és általában államháztartásunknak egyik hátránya a kiadások nagy összege és évről évre való növekedése. A kiadások nagy összege és folytonos növekedése egyrészt a beruházásoknál, másrészt a folyó administrativ kiadásoknál mutatkozik. A beruházások összege 1876-tól fogva egészen 1880-ig rendesen 6 és 7 millió között szokott az állami költségvetésekbe fölvétetni. 1881 óta kezdett emelkedni a beruházások összege; akkor fordultak elő a beruházások 15 millióval, azóta pedig évenkint meghaladták a 20 milliót. 1881-től 1885-ig, tehát 5 éven át, beruházásokra összesen költöttünk 116 millió frtot. Kétséget nem szenved, hogy ez igen nagy összeg, de, felfogásom szerint, épen ezen szempontból és épen azon részről, a melyről a kormánynak szemrehányásokat szoktak tenni a miatt, hogy a közgazdasági helyzet javítására nem tesz eleget, ezen beruházások miatt, amelyek épen ezenczélból tétettek, a kormánynak szemrehányást tenni nem lehet. (Ugy van ! jobb felől.) De ma már a beruházások zömén túl vagyunk. Azon vidékek, melyek árvízveszélyeknek voltak kitéve, ma már az árvizek ellen biztosítva vannak ; az állam négyezer kilométernyi nagy vasúthálózat birtokába jutott és ez által a közlekedésügyre mérvadó befolyást gyakorol. Szóval, ma már a szükséges beruházások legnagyobb része be van fejezve és be következett annak ideje, hogy a beruházások lehetőleg szűk korlátok közé szoríttassanak. Ezen irányzatot követi a kormány már évek óta. A mint a múlt évek költségvetéseiből méltóztatnak látni, a beruházások tettek 1884-ben 26 milliót, 1885-ben 23 milliót, 1886-ban 20 milliót. Ezen összegek mutatják a törekvést, hogy a beruházások lehetőleg apasztassanak és felfogásom szerint ezen irányt követni lesz fel| adata a kormánynak és a törvényhozásnak ezen túl is. (Helyeslés a jobboldalon.) De t. ház, nemcsak a beruházásoknál fordul elő a kiadásoknak nagy összege, hanem maga az administratio költségeinek is nagymérvű növekvését tapasztaljuk, a mi kétségkívül eddig hasonlóképen a szükséglet által van indokolva. De méltóztassanak megengedni, hogy összehasonlítást tegyek: mennyire mennek az administratióra fordított kiadásaink ma és mily összeget vettek igénybe hat évvel ezelőtt. (Halljuk!) 1880-ik évben a belügyi tárcsa összes költségvetése tett 7.500,000 forintot, az 1886-ik évi költségvetésben e czímen előirányzott öszszeg tesz 10.800,000 forintot. Ezen többletet igénylik részint a megyék nagyobb dotatiója, részint a csendőrség behozatala, továbbá a fővárosi rendőrség nagyobb szükséglete, mely természetes következménye a főváros fejlődésének, valamint igénylik nagy mértékben a közegészségügyre tett kiadások és egyéb szükségletek. A pénzügyministeri tárczánál a különbség nem nagy. 1880-ban ezen táreza költségei tettek 7.100,000 forintot, 1886 ra e czímen 7.500,000 forint van előirányozva; a többlet legnagyobb részét a közigazgatási bíróság költsége veszi igénybe. A közmunka- és közlekedési táreza szükséglete tett 1880-ban 4.700,000 frtot, 1886-ra elő van irányozva 5.500,000 forint. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi táreza szükséglete 1880-ban 1.500,000 forint volt, 1886-ra 2.800,000 forint van előirányozva; a többlet indokolva van a gazdasági és iparczélokra tett kiadásokkal, tenyészmarhák vásárlása stbivel. A vallásos közoktatásügyi ministerium költségvetése tett 1880-ban 4.300,000 forintot, 1886-ra elő van irányozva 5.900,000 forint. Az igazságügyi tárczánál 1880 ban volt 9.900,000 forint, elő van irányozva 1886-ra í 1.500,000 forint. A honvédelmi tárczánál a szükséglet 1880-ban 6.400,000 forint volt, az 1886-iki előirányzat 7.600,000 forintot tesz. Ha a kiadások ezen növekedését egyenkint figyelembe veszszük, mindegyiket kétségkívül a szükséglettel találjuk indokolva. De ha a végöszszeget veszszük figyelembe, a végeredmény az, hogy ezen hét táreza költsége, a melyekben összpontosul az ország administratiója, hat évvel ezelőtt 41.600,000 forintot tett, ma pedig az 1886-iki költségvetés előirányzata szerint 51.600,000 frtot tesz, tehát tiz millióval többet. Ez oly összeg, mely pénzügyi szempontból minden esetre figyelmet érdemel és a kiadások ezen emelésével mindaddig, míg az ország jövedelmei nagyobb mértékben nem emelkednek, továbbmenni és ezen határt meghaladni nem lehet. (Helyeslés a jobboldal,n.) 1. ház! Államháztartásunknak egy másik | hátránya, mely ha nem is állandóan, de gyakran
