Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-157

157. országos Illés jannftr 12. 1886. ggy vétel előirányozva, mint 1885-ben, E körülményt | ismételten azért emelem ki, mert abban két figyelemre méltó momentum van. Az egyik az, hogy maga a fedezet csökkenése nincs a nemzet adózá sával, fizetési képességével szoros összeköttetésben. A másik pedig az a figyelmeztetés, hogy miután állami jószágaink értékesítéséből — noha azokat igen czélszerííen hasznos beruházásokra fordítva használtuk — állandóan, hosszas időn át nagyobb bevételekre és nagyobb fedezetre nem számíthatunk. Kiadásaink beosztásában és megszabásában tehát figyelemmel kell lennünk arra a körülményre, hogy kiadásainkat a többi állandó és fejlődésre képes bevételeinkhez alkalmazzuk, ha a főczélt: államháztartásunk rendezését, szem elől téveszteni nem akarjuk. Hogy a kormány és a pénzügyi bizottság is érzik ezen tényt s ennek hatását, ezt azon törlések is bizonyítják, melyek az 1886-iki előirányzatban foganatosíttattak. De, t. ház, tagadhatatlan, hogy a kiadások nagyok s hogy államháztartásunk képe most egészen más, mint évekkel ezelőtt volt, Különösen három tényező volt erre lényeges befolyással. (Halljuk! Halljuk!) Ezeknek kiemelését azért tartom szükségesnek, mert különben a kiadások nagysága és összege magában véve megdöbbentő lenne, ha azoknak természetével részletesebben és biztosabban meg nem ismerkednénk. (Halljuk! Halljuk!) A kiadásoknak egy része az állami üzemeknek nagy fejlődésénél fogva; más része pedig, mint a közigazgatás, a közoktatás és egyéb beiszükséglet, az ezek körében létesítendő új intézmények felállításánál, vagy a régi iatézményeknek fokozatos fejlődésénél fogva lényegesen növekszik. A harmadik tényező, a mely erre befolyással van,, az államadósságoknak növekedése, a mi azonban ép ugy összefüggésben van államvasutaink hálózatának kiterjesztésével, mint mindazokkal a beruházásokkal, a melyeket évek hosszú során át közgazdasági és más culturalis szempontból foganatosítottunk. Nem akarok t. ház, e tekintetben részletekbe bocsátkozni, azonban egy pár tételt mégis kénytelen vagyok kiemelni a helyzet felvilágosítására. (Halljuk! Halljuk!) Ha az üzemeket nézzük, látni fogjuk, hogy például a dohányjövedék a bruttó költségvetés természetes követelményénél fogva 8 millióval nagyobb, mint például 10 év előtt; hogy az államvasutak 20 millióval több kiadást vesznek igénybe, mint 10 évvel ezelőtt; hogy a posta kiadásai 27a millóval növekedtek; hogy a vasutak államosítása folytán elvállalt adósságaink kamatai és törlesztési hányadai megközelítik a 12 milliót, a melyből a vasúti garantiának 7 V

2 millióval apadása csak egy részt von le, mert ezen különbözet nem éri fel KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VII. KÖTET. | azt az összeget, melylyel az államosítás következtében az államadósságok terhe növekedett. Természetes dolog, hogy az üzemeknek és ezek kiadásainak ily nagy mértékű növekedése összefüggésben van államháztartásunk természetének változásával és bevételeinek fejlődésével és hogy ez lényeges befolyással van arra is, hogy a mint terheink növekednek, egyszersmind azon alap, a melyre államháztartásunk fektetve van, erősbödjék és felosztásában a teherviselési képességnek arányosabb legyen, a mennyiben nem mindazon adóforrás vétetik igénybe a kiadások növekedésének fedezése által, a melyet a nemzet elég nagy áldozattal és erőfeszítéssel hozott. Ha másfelől culturalis intézményeinket tekintjük, egész sorával az új intézményeknek, vagy a régi intézmények oly fejlődésével találkozunk, mely évekkel ezelőtt még nem létezett. Csak egy pár új intézményt említek fel: a culturmérnöki intézményt, a tengerészeti hajózásnak ama kifejlődését, sőt merem állítani megalapítását, mely évekkel ezelőtt nem létezett és melynek szükségességét és hasznosságát igen nagy mértékben érezzük ; említem a pénzügyi közigazgatási bíróságot, egészségügyi felügyelőséget, a folyammérnöki és államépítészeti hivatalok mostani fejlettségét és felosztását. A ménestelepek fejlesztése, a marha-, juhállomány javítására, selyemtenyésztés fejlesztésére hozott intézkedések, A közoktatás terén említem a népnerelésre igénybe vett és a milliót is meghaladó azon összeget, melyet évekkel ezelőtt csak a legvérmesebbek hoztak javaslatba; ott van a felekezeti iskolák segélyezése, hogy ezek szellemileg és anyagilag hivatásuknak megfelelőbbekké tétessenek. A szakoktatás minden irányú fejlesztése. Az egyetemek terén feltűnik a színvonal emelkedése, a tanerők tanulók gyarapodása, továbbá az építkezések és azok berendezéseinek a művelt világ által is elismert gazdagodása. (Mozgás a szélső baloldalon.) A közigazgatás terén ott van a csendőrség és a fővárosi rendőrségnek fejlesztése. Mindezek azt bizonyítják, hogy vannak milliók és milliókra menő oly beruházások, melyek eme 20 és 7« millió beruházási összegben nem szerepelnek, melyeknek erejét és hatását számokban kifejezni nem lehet, de melyek hasznosságra vetekednek bármely anyagi elhelyezéssel, mert a gyümölcsöző szellemi tényezőket fejlesztik és ez nemcsak a nemzet erkölcsi, de anyagi erejét is emeli és a nemzetközi verseny, valamint politikai feladatok és^szellerai hivatás teljesítésére képesebbé teszik. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) De tagadhatatlan t. ház, hogy államháztartásunknak ez előnyös oldalai mellett megvan ama hátránya is, hogy már másfél évtized óta küzd deficittel; e hátrány eléggé komoly és megfonta 38