Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-157

296 157. országos ülés január 12. 188ÍL lentését Irányi Dániel képviselő urnak a mentelmi jog felfüggesztése alkalmával követendő birói eljárás tárgyában 1885-ben 528. szám alatt benyújtott határozati javaslatára vonatkozólag. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentés kinyo.; atását és egyelőre a ház tagjai közt szétosztását elrendelni. Mielőtt azonban a bejelentés érdemleges tárgyalás végett napirendre tűzetnék, kérem a t. házat, méltóztassék a ház határozatához képest a jelentést és a határozati javaslatot folytatólagos tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz áttenni. Elnök: A mentelmi bizottságnak imént benyújtott jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni; minthogy pedig az igazságügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése is szükséges, mielőtt a határozati javaslat a ház által tárgyaltathatnék, az igazságügyi bizottság fel fog hivatni, hogy szintén tárgyalja a határozati javaslatot és terjeszsze elő erre vonatkozó jelentését. Földváry Miklós előadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni az állandó igazoló bizottság jelentését báró Mednyánszky Ede Szepesmegye lőcsei és Gutcnau Károly, Nagy-Küküllőmegye kőhalmi kerületében megválasztott képviselők megbízólevele tárgyában, a mely szerint mindkét képviselő ur a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltatott. Elnök : Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján báró Mednyánszky Ede,Szepesmegye lőcsei és Gntenau Károly, Nagy-Küküllőmegye kőhalmi választó-kerületében megválasztott képviselők a szabályszerű 30 nap fentartásával igazolt képviselőknek jelentetnek ki. Egyszersmind pedig Gutenau Károly a 2-ik, báró Mednyánszky Ede pedig a 7-ik osztályba soroztatik, minthogy ezen osztályokban egy-egy tag hiányzik. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend, még pedig a pénzügyi bizottságnak 213. szám alatti jelentése az 1886. évi állami költségvetés tárgyában. Az hiszem, hogy a jelen test felolvasottnak méltóztatik tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Ha figyelemre méltatta a t. ház azon igénytelen jelentést, melyet az 1886-iki állami költségvetés tárgyában a pénzügyi bizottság nevében volt szerencsém benyújtani, abból kitűnik, hogy évek óta mégannyi változás nem történt előirányzatunkban, mint a folyó évi költségvetésben. Jelentékeny összegre, mintegy 3 millióra megy a törlés, mintegy 1.800,000 forintra mennek a költségemelésekés 157,000 forinttal változik a fedezet. Ezen körülmények első sorban, különösen a kiadások tekintetében, a kormány előterjesztése, illetőleg kezdeményezése nyomán jöttek létre. Szükségesnek tartottam ezt kiemelni azért, mert a mennyiben elismerés illeti a kiadások körüli takarékosságban a kormányt; annyira szükséges másfelől megmagyarázni a ház előtt a pénzügyi bizottság nevében azt, hogy miért tette és tehette ezeket a törlési indítványokat csakis a kormány. Ezen törlések egy része a közmunka terén tényleges megtakarításokat mutat fel körülbelül 900,000 forintra menő összegig, melyeket időközben a kormány a közmunkák kiadása alkalmával elért olcsóbb vállalkozások úján eszközölt. De másfelől ugyancsak a kormány részéről és ugyancsak közmunkák terén lényeges költségemelések történtek részint némely munka eszközlésének gyorsabbítása, részint pedig időközben újabb munkák költségei miatt. Ezen kiadások természete hozza magával azt, hogy más nem volt azon helyzetben, hogy részben e törléseket, részben pedig a kiadások emelését indítványozhassa, mint maga a kormány. Mert a kinek kezében van az ügyek vezetése, csakis az lehet tájékozva a részletekre nézve és a megtakarítások azon lehetősége iránt, mely kiadások törlésében kifejezést nyert. A törlések azonban együtt véve a kiadások azon növekedését, melyeket az 1886-iki előirányzat az 1885-iki költségvetéssel szemben felmutat, nem egyensúlyozták egészen. Még a törlések daczára is körülbelül 5 és fél millióvad többet vesz igénybe államháztartásunk 1886-ban, mint vett 1885-ben, Részletek helyett bátor vagyok egészen röviden csak azt említeni fel, hogy ebből mintegy 3 milliónyi összeg részben az agio és az államadósságok emelkedésével, melyek viszont vasutak államosításával elválallt adósságokkal függnek öszsze, a kiadások többi növekedése pedig culturalis és más közigazgatási kiadások növekedésével áll kapcsolatban. Nem tartom időn ki viliinek felemlíteni, hogy a kiadások növelésében az úgynevezett közösügyi kiadások, mint azon kiadások, melyekkel a hadsereg költségeihez és az államadósságokhoz járulunk, jelentéktelen részt vesznek és az utóbbi 10 évben csaknem ugyanazon 60 millióval jövünk ki e czímen, mint ezelőtt 10 évvel. A növekedés, ha a legszigorúbban számítunk is, alig másfél vagy két millióra megy, holott t Jbbi kiadásaink megfelelő növekedése ezen időszak alatt 35 — 40 szer "nagyobb, melyeket kizárólag belszükségleteink kielégítésére, culturalis czéljaink és eszközeink fejlesztésére fordítottunk, A mérleg azonban romlott az 1885 ikivel szemben. Romlott a kormány első előterjesztése szerint 3 millióval, a törlések után a pénzügyi bizottság munkálkodása alapján 2 millióval. A kiadások említett növekedésén kivül leglényegesebb befolyással volt erre az, hogy az álbimjószágok értékesítéséből 3 millióval van kevesebb be-