Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-151

151. országos ülés doezember 14. 1885. 267 az új választásnál nem fog elfeledkezni azokról sem, akik válságot akartak előidézni. Az ily emlékezteteknek nagy hatása lesz azokra a képviselőkre, a kiket kormánybefolyás választ és minél nagyobb a kormánybefolyás a választásoknál, annál kevésbé hiszem, hogy 5 évi tartam mellett is az ily független magatartásra törekvő elemek közt a mozgalom plastieus formát ölt, hogy teljes erejében meglesz az a készség, melyre gróf Andrássy Manó olyan erősen czélzott? Régi igazság, hogy a feloszlatásnál csak azon képviselőkre nem lehet hatni, a kik önállók, biztos talajon állanak s minél nagyobbá kormánybefolyás a választásoknál, annál nagyobb illusio azt hinni, hogy a képviselőházat a mandátum tartamának egyszerű meghosszabbítása függetlenítené ! Most szabadjon t. ház, befejezésül — mert gondolom talán az eddigiek elegendők voltak annak kimutatására, hogy ez idő szerint a mandátum tartamának 5 évre való felemelését ellenezni szándékozom — legyen szabad arra nézve is szólanom, a mi a legfontosabbra, határozati javaslatomra vonatkozik. •Itt részemről a t. előadó úrra kell egy pillanatra visszatérnem. Az előadó ur tudniillik azt mondta, hogy én az ellenzék minden sérelmét előadtam abban a határozati javaslatban, de semmit a kormánypárti sérelmek közül. Ebbői a szempontból a határozati javaslatot senki sem támadta meg, legkevésbé a ministerelnök ur. Az előadó ur érdeme, azt hiszem, a többség szempontjából kétes érdeme, hogy ez új szempontot előtérbe hozta. Hát t. ház, a kinek az a kifogása, hogy még vannak kormánypárti sérelmek is, melyek még orvoslandók volnának — de melyekről a vita alatt senki semmit sem hallott — és ezek a javaslatban nincsenek előadva: annak kötelessége e javaslatot megpótolni. Mindnyájan rendkivül kíváncsiak voltunk rá és én megvallom nem vártam ennek beismerését; nem is tudom, hogy elfogadj.xm e, mert a ministerelnök ur ellen fog mondani. Ha az előadó ur beismeri, hogy csak az ellenzék sérelme, hogy nem irják össze pontosan a választókat, hogy nem kapják meg a választók névjegyzékét, nem hiszem, hogy t. képviselőtársam e beismerését arra nézve is elfogadjam, hogy a választási elnök visszaéléseit csak ellenzéki szempontból kell felfogni, mert abban nem láthat veszélyt a kormánypártra nézve, vagy hogy a megvesztegetés, hivatalos nyomás, etetés, itatás megakadályozása és megszüntetése csak ellenzéki szempontból volna szükséges. Gondolom, tán még ildomosabb lesz, ha nem fogadjuk el e concessiót, (Derültség balfelől) legalább addig el nem fogadom, míg a ministerelnök ur hozzá nem járul és be nem vallja, hogy az előadó ur nemcsak a bizottság többségének, hanem a ház többségének nézetét is tolmácsolta. (Élénk derültség a baloldalon.) A mi már most a t. ministerelnök ur tegnapelőtti nyilatkozatát illeti, én azt igen fontosnak tartom s nem is habozom azt kijelenteni, hogy örömmel hallottam. De félreértés kizárásának szempontjából ismételem, miként értettem a ministerelnök nyilatkozatát s ha tévedek, a t. ministerelnök ur ki fog igazítani. Ugy értem az ő nyilatkozatát, hogy ő kizárva minden más kérdést, tisztán a választási eljárásra és a választási visszaélésekre nézve itt elmondottakat megfontolás alá fogja venni és élni fog kezdeményezési jogával az irányban, hogy minő hatályos intézkedések és pedig törvényhozásiak is történjenek oly czélból, hogy ezen visszaélések, melyek — nem akarom vitatni — kisebb vagy nagyobb körben-e, de léteznek, lehetőleg megakadályoztassanak. Én igy értettem és — bár nem volt kimondva — de, miután semmi ok sincs az ellenkezőre, én egész komolyan, egész horderejében veszem beszédének ezen részét. Én ugy értettem, hogy a ministerelnök ur hajlandó ezen előterjesztést megtenni még a jelen országgyűlés tartama alatt, hogy ne menjünk azok nélkül az új választások elé, midőn a ház tetemes részében és kétségkivül a közvéleménynek tetemes részében is azon nyugtalanság uralkodnék, hogy nem történt meg mindaz, legalább nem történt komoly kisérlet arra, hogy a visszaéléseknek gát vettessék. Ha igy értette a ministerelnök ur, én részemről üdvözlöm őt s miután csekély személyemre is czélzás történt azon alkalommal, hogy én is gondolkozzam fölötte és közöljem gondolkozásom és vizsgálatom eredményét a ministerelnök úrral, próbáljuk meg egyetértőleg eljárni: én ezen felhívást elfogadom. A mi az én közreműködésemet illeti, támogatásomról abban az irányban, hogy a választási visszaélések minél, hatályosabban fékeztessenek, előre is biztosíthatom a t. ministerelnök urat, sőt biztosítva lehet, meggyőződésem szerint az egész ellenzék támogatásáról] is, minden rendszabály tekintetében, mely ezen irányban fog kezde • ményeztetni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nem is akartam kicsinyelni, a mit a megoldás nehézségeiről, tudniillik a választásokat vezető elnök és egyéb hivatalos személyek felelőssége szempontjából, valamint arról a ministerelnök ur mondott, hogy ha óvatosan nem járunk el a bűnös izgatások zabolására vonatkozó intézkedéseknél — az könnyen a választási szabadság csorbítására vezet. Ugy hiszem, hogy én is ismerem ezen nehézségeket, ismerem azon veszélyt, hogy ha ebben túl mennénk, meghiusítanók magát a czélt; de a nélkül, hogy arra igényt tartanék, hogy felfedeztem e nehézségek elhárításának titkát, szabadjon azon 34*