Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-150
150. országos ülés deezember 12. 1885. 233 ságban hasonlítható volt-e az 1869-iki és 1872 iki választásokhoz? Maga a ministerelnök ur 1872-ben nyíltan az 5 éves mandátum ellen nyilatkozott s most, midőn sem a 75-iki, sem a 79-iki, sem a 82-iki, sem a mostani választási izgatottságok akkora mérvet nem öltöttek, hogy ő, mint gondos őre a társadalomnak, itt azt a nyilatkozatot tegye, hogy a társadalmi rend veszélyeztetve van, most miért proponálja a mandátumnak 3 évről 5 évre való meghosszabbítását? Nem a választási izgatottságban van a baj, hanem a választási visszaélésekben; (Ugy van! a szélső baloldalon) nem is egészen a választási visszaélésekben magukban, hanem abban, hogy azok megtorlatlanul maradnak, nem, hanem gyakran meg is jutalmaztatnak, (Igás! a szélső baloldalon) nem üldöztetnek, hanem arra az illő közegek épen kiképeztetnek. {Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Az őszinteség hiányával engem senki sem vádolhat 8 azért alig van valami, a mire inkább boszankodnám, mint a hypocrytaságra. {Derültség és tetszés balfélől.) Az pedig hypocrataság, midőn a ministerelnök ur azt mondja, hogy nem tudja, mik a választási visszaélések, (Derültség a szélső baloldalon) nem tudja mi az etetés, itatás; hát megengedem, hogy nem tudja, mi az etetés, itatás, ebben igaza van, ezt az egész művelt világnak bemutatta most az országos kiállításon; (Elénk derültség a bal- és szélső baloldalon) de hogy nem tudná, hogy mik a választási visszaélések, (Halljuk!) ez már nem áll. Balközépi korában két választáson keresztül kellett elszenvednie mind azokat a nyomásokat, erőszakoskodásokat, vesztegetéseket, a melyeket nekünk kisebb-nagyobb mértékben az ország különböző részeiben tűrnünk kell. Azért kisebbnagyobb mértékben, mert van annyi államférfiúi tapintata annak, ki ezen erőszakoskodásokat és vesztegetéseket rendezi, hogy nem pazarolja erejét mindenütt, csak annyit használ fel mindenütt, a mennyi okvetlenül szükséges az ellenzék lenyomására. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Balközépi korában elszenvedte; most, a midőn kormányon van, határozottan mondom és be fogom bizonyítani, nemcsak hogy tudja mik azok, hanem szervezi és rendezi. (Ugy van! a szélső baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.) Végig fogok menni a parlament megalakulásának minden phasisán és be fogom bizonyítani, {Halljuk!) hiszen a ministerelnök ur oldala mellett van az a másik intendatura, (Derültség a szélső baloldalon) melyben a szerepeket kiosztják, mikor a választás elkövetkezik. Hiszen lehetetlenség, hogy ne birna tudomással arról, kiket léptetnek fel a központ és a ministerelnök ur nevében; és ha nem bir ezekről tudomással, meggyőződhetnék mindennap a választások igazolása alkalmával. De nem teszi ezt. Kezdjük elölről. Mi a rendszer az összeírásnál? A mely kerületben az ellenKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VII. KÖTET. zék erős, ott a választók nagy részét nem irják össze. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Kik azok, a kik nem irják össze? Azokon a kormánypárti többséggel biró megyegyüléseken megválasztott összeiróküldöfctségi, bizottsági tagok; a hol a nép, miután nem irják össze s mivel az összeírás egy évvel előbb kell hogy történjék, gyakran nem veszi észre, hogy miként játszatik ki, azok pedig, a kik a népet vezetik, kénytelenek már egy évvel előbb a kormány tacticáját ellenőrizni s innen van az, a mivel önök minket vádolnak, hogy a választási mozgalmak már egy évvel előbb megkezdődnek, mert önök a választók corrumpálását már egy évvel előbb megkezdték, (Ugy van! balfelöl) sőt ez a corrumpáló befolyás permanentiában van. Hiszen mit tesz a főispán ? Administrál? De hiszen az administratio silány ! Van azonban egy aduiinistratiója, egy titkos adininistratiója a főispánnak, melyben az van feljegyezve, kik azok, a kiket meg lehet félemlítem, a kiket lehet corrumpálni. Ez az administratio az, mely tökélyre van vive és mivel ez olyan tökéletes, ezért a másik olyan megromlott. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert a ki a választásoknál segít, a ki a választásoknál támogat, a ki a kerítő szerepet viszi a községben, a városban, annak aztán mindent szabad három esztendőn keresztül cselekednie; azt azután nem érheti semmi. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A főispánt pedig, a ki azt rendezi, megvédelmezi maga a ministerelnök ur. {Ugy van! a szélső baloldalon.) A választási összeírásoknál, a hol látják, hogy figyelemmel kisérik, vájjon megmaradnak-e azok a rég! választók, fordulnak a másik tacticához — a tactieának ők is nagy mesterei — tudniillik oda irják a 40 éveshez, hogy 50 éves, a 30 éveshez, hogy 60 éves. A szegény polgár pedig meg kell hogy bizzék az erényes és szabadelvű kormány intézkedéseiben, hogy ily fogásoknak magát kitéve nem hiszi. A választásoknál azután azt kérdezik a választótól az instruált elnökök, hány éves ön? ez azt mondja: 45! — 45? Itt pedig 60 évesnek van beirva ; takarodjék. {Helyeslés. Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Jönnek a reclainatiók. (Halljuk! Halljuk!) A reclamatiót elbíráló bizottságok könyörtelenül, az igazságot, a jogot számba nem véve, ítélnek. Nem veszik maguknak azt a fáradságot, mi kötelességük volna, hogy maguk szerezzék meg az okmányokat, mely okmány rendesen a régi válasz tók lajstroma, a C. tabella szokott lenni; mondom, a nélkül, hogy megszereznék ezt maguknak, egész határozottsággal, mintegy összeesküdve, összejátszva az összeíró küldöttséggel, utasítják el a reclamálókat. A Cáriának azután nincs módja a C. tabellába beletekinteni. A szegény embernek pedig ki kell íratni a 30