Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-146
152 146, országos ölés deczember 7. 1885. feladjuk a szabadságot és hogy visszaélünk azzal a bizalommal, a melyet a nemzet reánk ruházott. Hisz ez a kérdés t. ház, nem új ; az általános választások alkalmával beszéltek róla; beszéltek a kormány tagjai; beszéltünk mi képviselők is többen. Különösen a mi engem illet, mondhatom, hogy a választási elnök, midőn átadta nekem a megbízólevelet, ezt azon óhajnak kifejezése mellett tette, hogy az öt éves mandátumot tartalmazó törvénynyel térjek vissza. (Tetszés jobbfelöl. Zaj hal- és szélsőbaloldalon.) B. Andreánszky Gábor (közbeszól).- Hisz ez Budán volt! (Zaj jobbról.) Darányi Ignácz: Igen, de a képviselő nr is ott lakik. (Derültség.) Azt mondja a t. képviselőur, hogy mivelünk a szabadelvüség, vétünk azon jelszó ellen, melyet zászlónkra irtunk. Bocsásson meg a t. képviselő ur, de ez a kérdés: rövid vagy hosszú ideig tartson-e a mandátum, a szabadelvüség kérdése soha sem volt. A radikális Milton a képviselőknek élethossziglani alkalmazását sürgette ; a toryk az egy és a három éves mandátumok mellett voltak; a whigek pedig s ezt G-ulner képviselő ur is elismerte, megalkották s védelmezték a septenníal-actot. De nem tagadom t. ház, liogy a hét éves mandatuni nincs minden conservativ vonás nélkül. Oly nemzetnél, minő mi vagyunk, a mely oly nagy átalakulásokon ment keresztül s egészen megállapodni még most sem tudott, hogy a nép előtt valami tekintély legyen. A gyakori választás azon izgatósok folytán, melyekkel annál találkozunk politikai tekintetben a kormány és a törvényhozás, végelemzésben pedig az állam, nemzetiségi tekintetben a magyarság, társadalmi tekintetben pedig a mívelt és birtokos osztály tekintélyét gyengíti. És ha valaki ezt tagadni akarja, akkor utalok Hermán képviselő ur beszédjére. Mit beszélhetnek az emberek a választások alkalmával odakünn, midőn Hermán képviselő ur még e házban is ily modorban beszélhet. (Igaz! ügy van! jolbfelől. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Kik álljanak e nemzet előtt magasan, ha a képviselő ur itt törvényhozókról, azokról, kik annak idején az ötéves mandátumra vonatkozó indítványt aláirtak, azt mondja, hogy azokat pártkülönbség nélkül személyes indokok vezették. Kérdem, hogyan tisztelje a nemzet e törvényhozást, midőn a képviselő ur azt állítja, hogy mást beszélünk itt és mást kiviil, mást beszélünk, mint a mit gondolunk. Kérdem, mi maradjon e nemzet előtt magas és szent, midőn az ország legfőbb bíróságát, a magyar Curiát, vagyon- és személybiztosságunk legfőbb őrét itt e házban, az ország szeme láttára rántja sárba!'? (Élénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ki tette ezt? Felkiáltások jobbf elől: Hermán!) Grulner képviselő ur arra a korszakra méltóztatott hivatkozni, mely alatt Angliában a septennial-aet megalkottatott. Nem részletezett ugyan, de ezélzott azon kor erkölcstelen viszonyaira. Bocsásson meg nekem, de én valamint az ember értékét nem születése körülményei szerint nézem, ugy előttem a törvények becsét sem azok eredete határozza meg, hanem az, hogy mennyi tapasztalás áll hátuk mögött, hogy azok a gyakorlati alkalmazásban minőknek bizonyultak. És uraim, senki sem tagadhatja önök közül, hogy az angol történet szerint a septennial-act az angol politikának új stabilitást, a dynastiának új erőt és az alsóháznak új tekintélyt adott. De azt is mondják önök, uraim, hogy garantiákra van szükség. Hát csak mellesleg jegyzem meg, hogy én — megvallom — már nem tudom, hol keressem e garantiát? Hermán képviselő urnak nincs bizalma az ezen ház által alkotott bíráló bizottságokhoz, nincs a Curiában sem. Hát ki ítéljen? Talán, ő legyenaz.kit pártatlan bíránk nak elfogadjunk és elismerjünk? (Deriütséga jobboldalon.) Vagy vannak, uraim, visszaélések, vagy nincsenek. Ha nincsenek, akkor nem kell azokról beszélnünk; ha pedig vannak, akkor azokat meglevő törvényeink keretében orvosolnunk kell; mert ha vannak visszaélések, akkor akár három, akár öt éves az országgyűlés tartama, egyenlően fontos és szükséges azok orvoslása. De azzal adósak maradtak a t. képviselő urak, hogy azon általuk említett garantiák okozatos összefüggését ezen törvényjavaslattal bizonyították volna. Különben, ha az ember hallja azokat, amiket az ellenzék t. szónokai itt előadnak és szorgalmasan olvassa lapjaikat és újra és újra ismételni látja a „centies repetita placent" elvénél fogva e visszaéléseket, akkor csakugyan el kellene szomorodni közállapotaink fölött (Közbeszólások a szélső baloldalról: El is'lehet, el is kell!) Csak váljanak egy kicsit! (Elénk derültség a jobboldalon. Halljuk /) De ha önök talán szomorúak is, mi nem akarunk szomorkodni ; (Közbeszólások a szélső baloldali ól: Elhiszszük! Jubilálnak! Derültség) mert mi. t. uraim, érezzük azt, hogy igen kevés ember és igen kevés párt van és volt, a ki és a mely a választásnál, vagy másutt megbukván, a hibát önmagában keresné és ha talán ezt meg is teszi és a hibát önmagában mégis találja, igen kevés ember és igen kevés párt van, a ki és a mely azt beismerni elég erős legyen. Önöknek el fog jönni idejük, csak iparkodjanak megtalálni olyan húrokat pengetni, melyek a nemzet szivéig hatnak és iparkodjanak ellenzéki politikájukban megtalálni azon utat, mely a közérzülethez vezet. (Helyeslés jobbf elöl.) Ha pedig önök a már meglévő törvények szigorú alkalmazását sürgetik, helyesen teszik, de egyet méltóztassanak megjegyezni és ez az, hogy