Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-146

I 148. országos ülés d«ezemi«r 7. 1SS». 189 tárgyilagossággal latolhatjuk a kérdés horderejét. Oly alkotmány mellett, minő a mienk, mely nem köszöni sem eredetét, sem létét, sem fejedelmi adománynak, sem oetroyálásnak, hanem eddigelé a nemzet és nép életerejéből fejlődött — ily alkotmánynak legcsekélyebb módosítása is csak akkor s ugy eszközölhető, ha az a nép közakaratának, a nemzet alkotmányos érzületének megfelel. (Felkiáltás a szélső baloldalon: Majd megkérdezzük a népet!) Tapasztalhattuk ennek valóságát a most ezélba vett módosítás kérdésével is, mert volt idő, melyben ugyanezen kérdés borzalmas hullámokat vert fel közéletünkben s akkor keresztülvihetlen volt, mig most oly sima, mint a tenger tükre az ország közvéleménye. (Derültség balfelöl. Halljuk! jobbfelől.) E fordulatot nem tulajdoníthatjuk egyébnek, mint azon körülménynek, hogy azóta a kérdés megérlelt és a viszonyok változtak. Volt oly idő Magyarországban, hol a parlament erős, de a kormány gyenge volt; sőt volt oly idő is, a melyben egy parlamenti camarilla uralkodott a parlament és kormány felett! (Felkiáltások halfelöl: Mikor!) Akkor, a mikor Deák Ferencz beteg volt. (Mozgás !) Hogy e viszonyok gyökeresen megváltoztak, azt nem szükséges bővebben magyaráznom s ezért inkább azon kérdés latolgatásába bocsájtkozom, hogy az országgyűlés 5 évi tartama által vájjon a kormány hatalmi positiója, avagy a parlament hatályos befolyása fog-e erősbittetni s itt őszintén megvallom, ha csak távolról is azon meggyőző désben lehetnék, hogy a kormány hatalmi köre növeltetik — nem szavaznám meg e törvényjavaslatot. (Derültség a szélső baloldalon.) Nem tudom, mi jogosíja fel a t. képviselő urakat, hogy az ország szine előtt adott szavamban kételkedjenek; de én biztosíthatom arról, hogy én sokkal többször adtam ellennézeteimnek kifejezést, mint a t. képviselő urak ott, a kik a priori mindent helytelenítettek, a mi ezen oldalról jött. (TJgt) van! jobbfelől. Zaj! Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem áll!) De előttem tisztán áll az, hogy a kormány 5 évi választás mellett sokkal inkább fog azon kényszerhelyzetbe jutni, hogy a nép újabb választására appelláljon, mint három évi választás mellett, valamint tisztán áll előttem az is, hogy a kormányra nézve sokkal súlyosabb a helyzet, ha az ellentétek a nép képviselete sa

i kormány között már annyira fejlődtek, avagy oly politikai conjecturák merültek fel, melyek a kormányt kényszerítik a ház feloszlatásának eszközéhez nyúlni s ily válságos helyzetben a választások eredménye elé nézni. Rövid három évi választásokhoz könnyebben alkalmazkodhatik a kormány. Könnyebb a szakadásra vezető ellentéteket elkerülni és komolyabb politikai conjecturák felmerülése esetében, a melyek esetleg létkérdésüket involválják, a három évi országgyűlés tartama mellett alig juthat idő a fejlemények mérlegelésére. Meglehet, hogy ép most egy keleti válság küszöbén állunk — de én alig hiszem, hogy komolyabb bonyodalmak esetén oly gyors fejlemény lenne kilátásba vehető, hogy ezen képviselőház a pedig elég közeli választás alapján oly tényezőként szerepelhessen, hogy a fejleményekhez képest akaratát és befolyását érvényesíthesse — mert talán ép akkor, midőn legszükségesebb lenne, hogy befolyását s döntő akaratát latba vethesse, akkor lejár megbízásunk s a t. képviselő urak faluzni járhatnak (Mozgás balfelöl) és gyakorolhathatják magukat a falusi politikában. (Élénk nyugtalanság a baloldalon.) Három évi választás mellett tehát a kormány igen könnyen teheti, hogy fait accompli teremtésével a parlamentet juttassa kényszerhelyzetbe, a helyett, hogy megfordítva, a parlament a kormányt kényszeríthesse s illetőleg a parlament akarata alá hajthassa Az tehát csak egy phrasis, hogy az 5 évre való választás a nép jogainak megszorítása! (Ellenmondás balfelöl.) Ha csupán a választás actusát tekintjük az azzal járó dinum-dánommal (Nyugtalanság a baloldalon) — akkor igen! De ha a választás hatályosságát, vagyis a választásban nyilvánuló népakaratnak súlyát latoljuk: akkor az 5 évi választás a parlament erősbítését jelenti, melyre soha sem volt annyira szükség, mint most a főrendiház erősbítése folytán. Ugy látszik, hogy a kormányra nem volt hatás nélkül a főrendiház reformja körül szerzett tapasztalat és hogy ezért érzi szükségét a képviselőház erősbítésének. Ebben nagymérvű politikai eszély rejlik, melyet örömmel üdvözlök, mert a politikai súlypont követelményének felel meg a képviselőház erősbítése. (Helyeslés jobbfelől.) A főrendiház állandósága mellett ugyanis a nagyon rövid lejáratú képviselőház nem bir kellő consistentiával. Azon támasz, melyet a képviselőház többsége csak nagyon rövid időre nyújthat — a hatalmas főrendiházzal szemben engedékenységre kényszerítheti a kormányt, sőt megfordításával a helyes parlamenti viszonynak közvetve nyomást, pressiót gyakorolhat a nagyon időleges képviselőházi többségre. Ezért tehát szemben . az állandó főrendiház hatalmi befolyásával az 5 évi országgyűlés az egészségesebb politikai életnek egyik lényeges feltétele. Az 5 évi országgyűlés tehát erősbítésére szolgál a parlamentnek szemben a kormánynyal és másrészt erősbítésére szolgál a parlamenti 18*