Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-145

J24 '45. országos Ólén deczeiuber 5. I8S5. tehát a következő határozati javaslatot elfogadás végett betérj eszteid: (Halljuk! Halljuk/) »Utasítsa a ház a belügyministert, hogy az oláhczigányok kóborlásának megszüntetése, illetve azok meg­telepítése iránt minél előbb törvényhozási utón iatézkedjék* (Helyeslés balfelől). Elnök: Szólásra senkisero lévén feljegyezve, ha senki nem kivan szólani, a vitát bezárom; szavazás előtt szó illeti még a bizottság eiőadóját. Vámos Béla előadó : Teljes meggyőződés­ből méltánylom azokat az indokokat, a melyeket az indítványttevő t. képviselő ur felhozott; azon ban még sem érthetek vele annyira egyet, hogy az általa ajánlott határozati javaslatot elfogadjam. Ennek indoka pedig az, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatában határozottan hangsúbyozva van, hogy e kérvények a szükséges intézkedések megtétele végett lesznek a belügyministernek ki­adandók. No már, hogy a szóban lévő kérdésben a merőben törvényhozási intézkedések elégségesek legyenek, megvallom, nézetemmel erre az állás­pontra helyezkedni nem tudok. Ellenkezőleg ugy fogom fel a kérdést, hogy itt extrém viszonyokról van szó, melyeket csak extrém intézkedésekkel lehet megszüntetni. Ezek kétségtelenül törvény­hozási intézkedéseket is involválnak, de a kor­mányzatnak szintéi) sok a teendője e téren. A bizottsági javaslat tehát sokkal tágabb és töb­bet involvál magában, mint a t. képviselő ur határozati javaslata s ezért ajánlom azt a t. ház­nak elfogadásra. (Helyeslés jobbf'elől.) Elnök. A vitát befejezettnek jelentem ki, következik a szavazás. A kérdés ez lesz: el­fogadja-e a t. ház a bizottság javaslatát: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Ha ezt elfogadják, Lit*. Gyula képviselő ur határozati javaslata elesik. Ha pedig nem fogadtatik el, Lits képviselő ur határozati javaslata fog szavazás alá bocsáttatni. (Helyeslés.) Kérem tehát azon t. képviselő urakat, kik a bizottság határozati javaslatát elfogadják, szives­kedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások bal­jelol: Kisebbség!) Méltóztassanak tehát azok fel­állni, kik nem fogadják el a bizottsági javaslatot. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség! Meg kell szám­lálni.) A szavazás eieduiénye kétséges lévén, a szavazatok meg fognak számláltatni. (Helyeslés.) Kérem azon képviselő urakat, a kik a kér­vényi bizottság határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak szakaszonkint felállani, hogy meg­számlálhatok legyenek. (Megtörténik.) Kérem most azon képviselő urakat, kik a kérvényi bizott­ság határozati javaslatát nem fogadják el, méltóz­tassanak ők is szakaszonkint felállani. (Meg­történik.) T. képviselőház! A szavazatok összeszámit­tatván, a bizottság javaslatát elfogadta 64 kép­viselő, nem fogadta el 46. E szerint tehát a bizottság javaslata a ház többsége által elfogad­tatván, e kérvények szükséges intézkedések meg­tétele végett kiadatnak a ministerelnöknek mint belügy nűnisternek. Tibád Antal jegyző (olvassa): Jász-Nagy­kún Szolnok, Komárom és Békés megyék közön­ségei a törvényhatósági közigazgatás czélba vett reformjánál a történelmileg kifejlődött önkormány­zat megóvását, lehető kiszélesbítését és a tiszt­viselők választásának fen tartását vezérelvül követni kérik. Vámos Béla előadó: E kérvények, azon elvet hangsúlyozzák, hogy a törvényhatósági köz­igazgatás reformja a történelmileg fejlődött ön­kormányzat fentartásával, sőt lehető fejlesztésével és a tisztviselő választási jogának, mint az ön­kormányzat essentialis elemének fentartásával vitessék keresztül. Ezen alapelvek túlnyomólag azok, melyekre a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó novella alapítva van, mely most a köz­igazgatási bizottság előtt áll. E kérvények tehát kapcsában a szóban levő novellával lesznek leg­helyesebben tárgyalhatók. Ezért a kérvényi bizottság javasolja, hogy ezen kérvények vonat­kozással a 192. törvényjavaslatra adassanak ki a képviselőház közigazgatási bizottságának. (Helyeslés.), Elnök: Ha nincs észrevétel, ezen kérvények kiadatnak a közigazgatási bizottságnak. Következik a 16. sorjegyzékben foglalt kér­vények tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): A fővárosi kisebb javadalmazása — IX—XII. díj osztályú — állami tisztviselők a hivatali fizetés általános emelésének bekövetkeztéig, lakbér-illet­ményeik rendezését kérik — az 1879: XXXVI. törvényczikkben foglalt katonai lakbérszabályzat­nak a tisztviselői karra alkalmazásával; egyszers­mind azt is kérik, hogy mig ezen rendezés keresz­tülvihető volna, az 1885. évben nyert drágasági pótlék évről- évre meghagyassék — és pedig az eddigi 8 és 157,-nál magasabb százalékban meg­állapítva, valamint tekintet nélkül arra, hogy a tisztviselő Jiős-e vagy nőtlen 1 Vámos Béla előadó: T. ház! Általában elismert tapasztalati igazság az, hogy a rosszul fizetett tisztviselők a legdrágábbak. Hogy hazánk­ban a, tapasztalás mégis mást igazol, ezt csak a magyar tisztviselői kar sajátos ügybuzgalma, lelkiismeretessége és azon hazafias önfeláldozásá­nak lehet tiiiajdonítani, melylyel szemben a jobb javadalmazást akadályozó financiális nehézségek­kel a magyar tisztviselői kar évről évre egyaránt teljesíti kötelességét. *. Ámbár általában igy áll a dolog, mégis lát­juk, hogy ma már ugy a fejlettebb viszonyok folytán a katonai havidíjasok lakbérilletménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom