Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-145

145. országos ülés deczember 5. 1885. 125 az 1879: XXXVI. törvényezikk erejénél fogva a tényleges viszonyoknak, a fönforgó szükségleteknek megfelelöíeg volt szabályozva. E fejlődöttebb viszonyok folytán történt, hogy a hadsereg alántosabb tisztei részére a jövő 1886. évi állami költségvetésben a hivatali fizetés fölemelése szándékoltatik és ezen előnynek kiterjesztése a magyar királyi honvédség és csendőrség tisztjeire hazánkban is hasonlóan czéloztatik. így állván a dolog t. ház, az ország polgári tisztviselői is megjelennek egy kérvénynyel melyben nem az összes tisztviselők, hanem csak azoknak kisebb része kéri fizetésének felemelését Szóval, itt csupán a fővárosban lakó kisebb javadalmazása IX—

XII. díjosztályba tartozók jelentek meg kérvényükkel és ezek is nem hivatali fizetésük fölemelését kérik, hanem általában lakbérüknek a tényleges viszonyoknak megfelelő emelését, Ki kell emelnem t. ház, hogy azon szükséglet, mely a szóban forgó feliratban kiemelve van, nem kerülte el a kormány figyelmét. A pénzügyministeriumnak 1886. évi államköltségvetésében ítz átmeneti kiadások között határozottan föl van véve a kisebb javadalmazása tisztvelők, altisztek és szolgák számára* drágasági pótlék czíuién évi 250,000 frt. Más felől pedig ki van emelve ezen kiadási tételnek indokolásául határozottan az, hogy a kormány részéről a kisebb javadalmazása tisztviselők illetményeinek javítása tárgyában törvényjavaslat fog kidolgoztatni. Ezen törvényjavaslat kidolgozására már az intézkedések is megtétettek annyiban, hogy az összes érdeklett ministeriumok kebeléből alakitott bizottság rendeltetett ki. melynek feladata lesz a szóban forgó javaslat kidolgozása. A kérdés tehát, t. ház, a kormánynál föl van vetve; de ezáltal nem vált egészen tárgytalanná a kisebb javadalmazása tisztviselőknek a t. ház előtt levő kérvénye. Nem vált tárgytalanná egyrészt azért, mert midőn ők a lakbérilletmény állandó rendezését kérik, egyszereiűirsdmegjelölik a módozatot is, mely szerint a rendezés keresztülviendő, jelesül, hogy az 1879: XXXVI. törvényezikknek a katonai havidíjasok lakbérszabályozására vonatkozó intézkedései egyszersmind terjesztessenek ki az állaintisstviselőkre is, tehát hogy a lakbér az egyes díjosztályokban épen oly Összegben állapíttassák meg, a mint meg van állapítva a katonai havidíjasoknál is, hogy a mint ott történik, öt évről öt évre egyszersmind az egyes díjosztályokban az ő lakbérilletményük is rectificatio alá vétessék. Ezzel elhárittatnék azon feltűnő anomália, mely ez idő szerint a polgári tisztviselők és a katonai havidíjasok lakbérületniéuyc közt létezik, elhárittatnék azon anomália, hogy az alantas tisztviselők azon helyzete, hogy a különben is csekély fizetésükből lakbérükre ráfizetni kénytelenek, megszűnnék. Másrészt nem vált tárgytalanná ezen kérvény azért sem, mert a kisebb javadalmazása tisztviselők azon drágaság! pótlékot, mely a folyó 1885. évre előirányoztatott, szűken kimértnek tartják arra, hogy a rossz fizetési viszonyok által különben is megrongált anyagi helyzetükre nézve megnyugtató lehetne. Nem tartják igazságodnak azon százalék-arányt sem, mely a drágasági pótléknál eddig alkalmaztatott, hogy tudniillik különbség van téve tudniillik a nős és nőtlen tisztviselők között, hogy az egyik nyolcz, a másik 15 %-ot kap, holott a dolog ugy áll, hogy azon tisztviselők, a kik nőtlenek, legalább 8

/

i0 részük szintén tartanak fenn családot, habár nem feleséget, banem szülőket és testvéreket. A mondottak szerint világos, hogy a kisebb javadalmazása tisztviselők kérvénye tulaj donképen két részből áll. Az egyik részre nézve, mely alak" bérre általánosságban vonatkozik, a kérvényi bizottság a maga részéről azt találta volna indokoltnak, hogy a kérvény figyelembe vétel végett kiadassák a pénzügyministernek; de mivel van a kérvénynek egy másik része, a mely a drágasága pótlék emelésére és a kifizetés arányának rectificatiójára vonatkozik, a kérvényi bizottság azon véleményben van, hogy az sikeresen csakis abban az esetben nyerhet megoldást, ha a siker már a jövő költségvetésben megtalálja kifejezését s azért azt javasolja, hogy a szóban levő kérvény előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák, a hol egyszersmind figyelembe jöhetnek mindazon szempontok, melyek a szóban levő kérvény elintézésénél még figyelembe veendők. Ezt meggondolva, a kérvényi bizottság a maga részéről a következő határozati javaslatot terjeszti elő elfogadásra: Jelen kérvény, vonatkozással az 1886 ik évi állami költségvetésre, adassék ki a pénzügyi bizottságnak. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvény a pénzügyi bizottsághoz tétetik át. Tibád Antal jegyző {olvassa) : Csík, Esztergom, Hont, Liptó, Nyitra és Szilágy megyék közönségei, a bányatörvény megalkotásánál azon elv szem előtt tartását kérik, hogy a földben rejlő ásványok, különösen a kőszén tulajdonjoga, a történelmileg fejlődött magyar jogi felfogásnak megfelelőleg, a földtulajdonos számára megóvassék. Vámos Béla előadó : A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: Kiadatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a kérvényi bizottság javaslata elfogadtatott. Tibád Antal jegyző (olvasta): Háromszék, Nagy-Küküllő, Liptó, Szatmár megyék és Kolozsvár szabad királyi város közönségei, a közigazgatási hatóságok által kiszabott kihágási pénzbüntetéseket helyi közczélokra — első sorban a kihágási eljárás folyta]) felmerülő költségek fede