Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-142
100 142 országos ftlds novemember 28 188». hogy ha e téren mindenki megjtenn 6 kötelességét, oly sok oldalról panaszok nem merülnének fel és a mint eddig megtettem kötelességemet, ugy biztosítom a t. házat, hogy ezentúl is igyekezni fogok az e részben fennálló fövényeknek és szabályoknak érvényt szerezni. Kérem, méltóztassék rálaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Olay Szilárd: T„ház! A ország közvéleményének kívántam kifejezést adni, midőn a pénzügyminister ur figyelmét felhívtam azon hibákra és rendetlenségekre, melyek az egyenes adók előírása körül ugy az adófelügyelőségek, mint az adókivető bizottság által elkövettetnek. Én elismerem, hogy a minister úrban megvan a jóakarat s hogy ő utasításokat adott az illetőknek kötelességük teljesítése iránt; azonban sajnos, hogy sem az adófelügyelőségek, sem az adókivető bizottságok nem teljesítik kötelességeiket és ép ezért történik meg, hogy az egyes adózó ]>olgár az első adórészlet befizetése alkalmával sem azt nem tudja, mennyi az ő évi egyenes adójának összege, sem a többi adóösszegek az adókönyvbe be nem iratnak. Ezek, t. ház, oly hanyagságok, melyek azt bizonyítják, hogy a törvények kellő erélylyel végre nem hajtatnak. Én tehát a minister ur figyelmét továbbra is arra akarom felhívni, hogy a mint eddig tette, ezentúl is minden évben legyen kegyes oda hatni, hogy az egyes adófelügyelőségek és adókivető bizottságok az egyenes adókat idejekorán irják elő s azután az adó első részletének befizetése alkalmával minden egyes adózó polgárnak adókönyvében be legyen írva az, liogy mennyi adót köteles ő az illető évre fizetni, nehogy oly visszaéléseknek legyünk kitéve, melyek miatt legszebb polgári jogaink gyakorlásától megfosztatunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A választ tudomásul veszem. Elnök: Azt hiszem, minthogy a minister ur válaszát maga a képviselő ur is tudomásul vette, azt a t. ház is tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik Csúzy Pál képviselő interpellatiója. CsúZy Pál: T. ház! A tisztelt pénzügyminister úrhoz intézendő interpellatióm indokolásául bátor vagyok a következőket előadni. Az egyenlő közteherviselés elvéből nemcsak az folyik, hogy mindenki hozzájáruljon a közterhek fedezéséhez; hanem az is folyik, hogy mindegyik jövedelméhez aránylag járuljon a közterhekhez. Ezen elvet azonban eeclatansan megsérti a hadmentességi díjaknak a scaláját megállapító 1883: IX. törvényezikk, a melynek 2. §-a szerint például, ha valakinek az adóalapja 50 írt, a hadmentességi díj fejében fizet 8 frtot; a kinek azonban az adóalapja csak egy írttal is többet tesz ki, az a 8 frt díjnak már kétszeresét, vagyis 16 frtot tartozik fizetni. Ugyanily anomália forog fen a többi díjtételek megállapításánál is. Kézetem szerint, ha valakinek az adóalapja nem 50 frtot, hanem 51 vagy 52 frtot teszen ki, miért kelljen ennek 8 frt liadmentességi díjnak kétszeresét fizetni, egyáltalán nem lehet igazolni egyenlő közteherviselés elvéből s miután az adófizető közönségnek ez a kérdés is egyik főpanaszpontját képezi s nevezetesen kerületemben Tolnamegye Szekcső kerületében, a törvénynek ezen helytelen intézkedése nagy elégedetlenségnek kútforrása, interpellatiómnak a czélja az, hogy a liadmentességi díjnak igazságosabb alapokon való kivetését indítványozzam. Nézetem szerint az egyedüli igazságos kivetési mód az lenne, hogy a hadmentességi díj is az adóalap bizonyos százalékában állapittassék meg s vettessék ki. E ezélbóí a következő interpellatiót van szerencsém előterjeszteni. (Olvassa): Interpellatio a t. pénzügyminister úrhoz. Tekintve, hogy a liadmentességi díjtételeknek megállapításáról szóló 1883 : IX. törvényczikk 2. § ában foglalt díjfokozat az egyenlő közteherviselés elvének meg nem felel s igy igazságtalan, kérdem a t. pénzügyi minister urat: Nem szándékozik-e ezen törvény módosítása czéljából, törvényjavaslatot beterjeszteni arra a czélra, hogy a hadmentességi díj, a scaláris kivetés helyett, az adóalap bizonyos százalékának alapján vettessék ki? (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Következik Olay Szilárd képviselő ur interpellátiója. Olay Szilárd: T. ház! Sem háború, sem elemi csapások nem pusztították hazánkat, mégis azt kell mondanom, hogy az ország pénzügyei mit sem javultak, államháztartásunkban az igért egyensúly helyreállítva nem lett, sőt a pénzügyminister ur még valutánkat sem volt képes rendezni. (Derültség a jobboldalon.) Egy szóval a pénzügyminister ur jövő évi költségvetése meghazudtolja azon vélt javulást, melyet pénzügyi tekintetekben éveken át hangoztatott. Ezek alapján kérdem a pénzügyminister urat (olvassa) : Az 1886. évi budget tárgyában interpellatio a pénzügyminister úrhoz. 1. Ezek alapján kérdem a pénzügyminister urat, hogyan van az, hogy kiadásunk a jövő évre SlöVs millióra van felvéve, tehát 7 8 /«o millióval többre, mint az idei évben. Bevételeink is csaknem ugyanennyivel többre vannak felvéve a tavalyinál. Kérdem továbbá, hogy a deficit, mely eddigelé évek során át mindig kisebbedett, hogyan van az, hogy a jövő évre mégis 15 millióra van előirányozva, de ugy hogy ha az államjavak eladásából
