Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

112. országos ülés április 27. 1885. 03 megyei vidék értetett a felső vidék alatt, ebben nincs igazságuk, mert egy folyó szabályozásának, a minő a Rába, egyöntetűen kell keresztül vitetnie, minthogy mindazon vidéken meg kell történnie a szabályozásnak, melyek a kiöntésekkel sújtva vonnak. Ebben tehát én különbséget nem találok. De ugy gondolom, Simonyi képviselő ur ezen felső vidéket ugy magyarázta, hogy ő azalatt a Fertő és a Hanság vidékét érti. Hogy a Rába és a Fertő közt, milyen az összeköttetés, azí szíves volt az imént Tóth Antal képviselő ur megmagyarázni és maga az érdekeltség is épen ezen összefüggés értelmében kívánta, hogy ne csak a Rába, hanem a Fertő szabályozására is készüljön a terv ; mert csakugyan tagadhatlan, hogyha a Fertő aRábaviz nagy tömegétől megszabadíttatták, száraz évben a Fertő nagy része szárazon marad és használható lesz. Erre nézve azonban azí mondta Tóth képviselő ur, hogy a Fertő 'rossz taR j ú kivéve azon részt, mely semmi szin alatt nem használható. Én magam ;; Fertő egész talaját meg nem vizsgáltam és csak azon adatok alapján ítélhetek, melyek hivatalosan a ministerium kezébe jutottak. Ezek szerint a dolog ugy áll, hogy a Fertőnek Sopronmeg ei vagy is keleti oldala jó föld, déli része és köz-;: e meglehetős középjóságú föld, ellenben mosonyi része jó földnek egyáltalában nem mondható, az sziksós s részben homokos, de nem nagy kiterjedésű s a mint a mi adataink szólnak, körülbelől 7 — 8000 holdra lehet tenni az ily földeket. Hogy egyébiránt a Fertő kiszárítása hoz-e hasznot, vagy sem, azt az érdekeltek maguk tudják legjobban megmondani s erre nézve egészen igazsága van Tóth Antal képviselő urnak, hogy a mikor a „társulat először megalakult, ép a fertői birtokosok voltak azok, kik leginkább buzgólkod tak, hogy a társulat egyúttal a Fertő kiszárítását is vonja be feladatai közzé. Tóth Antal t. képviselő ur igen erősen megrótta a ministeriumot, azt mondván, hogy mielőtt a terveket helybenhagyta, meg kellett volna gondolnia, vájjon az érdekeltek meg birják-e a költségeket, vagy sem. A ministerium azt teljesen meggondolta, de erre nézve a Tiszánál szerzett tapasztalatok után semmi nehézséget nem talált. Ennek illustrálására bátor leszek felolvasni, hogy ha a 12 milliós terv létesíttetik is, egyre másra egy holdra mi esik a Rábánál és menyibe került a szabályozás, az administratiót és a fentartást nem számítva, az egyes tiszai társulatoknál. A Rába és mellékfolyóinak valamint a Fertőnek szabályozására az általános terv szerint 12 millió van felvéve, az árterület 340,000 kat. hold. Tehát egy kat. holdra esik 35 frt 41 kr. Ezt átszámítva a Tiszánál szokásos magyar holdra 1200 D öllel, esik egy holdra 26 frt 55 kr. A Tiszánál és mellékfolyóinál levő társulatok közül az aradmegyei kőrösszabályozási öblözetnél egy hold — mondom mindig csak az épités költségéi számítva -— a tiszavölgyi központi választmány legutolsó kimutatása szerint 35 frt 71 krba kerüli, a bácsi társulatnálhasonló munka 60 frt 30 krba, a csány-percsorai öblözetnél 79 frt 61 krba, a felső szabolcsi társulatnál 38 frt 3 krba; a mindszentapátfalvi társulatnál 36 frt 13 krba, a szolnok-csongrádjbbb parti társulatnál 53 frt 70 krba; a tóköve-istv;'mházi társulatnál 40 frt 19 krba; a hosszufoki öblözetnél 29 frt 51 krba; a Szolnok-csongrád balparti társulatnál 32 frt 23 krba. Igen nagy száma van tehát a tiszai társulatnak, a hol holdanként a szabályozás többe kerül mint a Rábánál, holott e társulatok nem mindegyikénéi mondható, hogy a talaj oly jó volna mint a Rábánál. Tegnapelőtt egy képviselő ur említette, hogy mielőtt még a Rábaközt annyira nem járták a vizek, mint a mostani vízkő esztendőkben, egy hold ára 300 frt volt; most azonban örülnek a mostani Vartokosak, ha 60 írtért eltudják adni Ha ennek oka csakis az árviz általi pusztításban keresendő.nagyon természetes, hogy ha ezen árviz általi pusztítás megszűnik, a földek ára ismét fel fog emelkedni a régi magasságra. Azt kérdem tehát, hogyha 60 frt érték helyett 300 frt érhető cl, vájjon 26 frt teher elviselhetlen-e ? Azt mondja továbbá Tóth Antii képviselő ur, hogy oly ellentétesek az érdekek a Rába vidékén, hogy ezen ellentétes érdekeket igazságosan hat osztályban kiegyenlíteni nem lehet. Erre nézve megvallom, én felvilágosítást adni nem tudok, csak ismét arra hivatkozom, a mit már mondtam, hogy ez osztályozást maga a társulat autonóm működése idejében hajtotta végre és maga a társulat elégnek tartotta ezen földeket hat osztályba sorozni. Egyébiránt ezen osztályozás most nem is szándékoltatik egész mereven fentartatni; mert a törvényjavaslatban benne van, hogy a mennyiben ezen osztályozásban hibák volnának, azokban visszaélések tapasztaltatnának, felhatni maztatik a közmunka- és közlekedési minister, hogy a kormánybiztosnak és a mellé adott bizalmi tanácsnak meghallgatása után határozzon és igazítsa ki az osztályozást. Ez benne volt már ugyan nem eléggé világosan és határozottan kifejezve az eredeti törvényjavaslatban is, de a közlekedési bizottság határozata fojytán ez a törvényjavaslatban világosan ki is fejeztetett. Panaszt emel továbbá Tóth Antal képviselő ur az ellen, hogy a választmány nem helyesen választatott meg. Hogy helyesen választatott meg vagy nem a választmány, azt nem tudom, de hogy törvényesen választatott meg, az bizonyos, mert az érdekeltség a közgyűlésen választotta meg azt. Hogy minő különbség merülhetne fel a nagy-