Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

92 112 országos ülés íprill* 27. 1885. törvényczíkk alapján málomgátról malomgátra kellett volna meghatározni, melyek a károsak és melyeknél lehetne talán a kártételt más utón ! megszüntetni és melyek azok, melyeket valóban ! ki kell hányni. j A társulat azonban e figyelmeztetést nem vette tekintetbe, hanem a gátakat kihányatta és ebből származott 340,000 írt terhe. Mikor azután a í 2 milliós terv elfogadása iránt a társulat megegyezni nem tudott, közbejött az, hogy a választmány meg akarván felelni a ezélnak, hogy olcsóbb tervekkel álljon a közgyűlés elé, nem új terveket készíttetett, a mint itt mondatott, egyet 6 millió, a másikat 3 és fél millió költséggel, hanem csak azon összes tervek egy részét ajánlotta kivitelre, melynek költsége egy esetben 6 millió frt lett volna, de egyes részek elhagyásával 3 és fél millióra szállna le. Ebbe a közgyűlés szintén nem akart belemi imi és a jegyzőkönyv nem ugy szól, hogy a terveket elvetette, hanem, hogy felettük nem határozott. Ekkor a ministerium, látván egyrészről, hogy a társulat a tei vekkel tisztába jönni nem tud, másrészről, hogy pénzzavarba került, mert a malomgátak tulajdonosait kielégíteni nem birja, kormánybiztost küldött ki a társulati ügyek vezetésére. A kormánybiztos azután ott folytatta a dolgot, a hol megszakadt a társulat működése, tudniillik a tervek felett határozott a társulat nevében, mire az 1871 : ^XXIX, törvényczíkk neki felhatalmazást ad, mert azon törvényczikkbeu az mondatik, hogy a kölcsön felvételén kivül a kormánybiztos mindazon jogokat és kötelességeket gyakorolja, melyek a társulat választmányát és közgyűlését megilletik. Minthogy pedig a részletes tervek elfogadása a közgyűlést illeti, a közgyűlés helyett a kormánybiztos fogadta el azokat. Elfogadván a tervezetet a kormánybiztos, beküldötte a felügyelő hatósághoz Győr megyéhez. Ott a tervek 30 napi közszemlére voltak kitéve, a felszólamlások megtörténtek, Győrmegye hatósága e felszólamlásokkal együtt a tervezetet felterjesztette a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz, mely bizonyos módosításokkal helybenhagyta. Én e szerint azon nézetben vagyok, hogy a társulatnak törvényszerint megállapított tervezete van. A tervezet készítésével parallel haladt az osztályozás is. Az osztályozást is a társulat teljesen autonóm hatáskörében állapította meg. Az autonóm társulat állapította meg, hogy 6 különböző osztály vétessék fel a társulat kebelébe besorozott árterületekre nézve és az árterület ezen 6 osztályba osztassák, a szerint, a mint a szabáyozásból kisebb nagyobb hasznot húz valamely terület. Ezt a választmány elkészíttetvén, az osztályozásra és az ártérfejlesztésre nézve — ugy mint a törvény rendeli — megtörténtek a felszólamlások, a törvény által megszabott határidő' alatt. Beérkezvén a felszólalások, a társulat igazgatója a mellé rendelt tagokkal együtt a vidéken eljárt ez ügyben és a mint a törvény megengedi, az egyezséget megkísértette. Hogy ezen egyezségek igazságos eredményre vezettek-e vagy nem, arról természetesen tudomásom nem lehet. Elég az hozzá, hogy nagy részben kiegyeztek. Maradtak azonban az ártérfejlesztés ellen még mindig felszólamlások. Ezek is Győr megye hatóságához terjesztettek be és Győr megye hatósága ezeket is felterjesztette a ministeriumhoz. A ministerium döntött ez iránt és igy lett megállapítva a Rábaszabályoaási társulat árterülete is. Nem akaróin állítani, mint itt fel is említtetett — mert arra nézve a ministerium részletes adatokat sohasem kapott — hogy ezen ártérfejlesztésnél hibák nem történtek mint minden ártérfej íesztésnél. Itt kell egy megjegj^zést tennem arra nézve a mit Tóth x4ntal képviselő ur mondott, hogy tudniillik az ártérfejlesztés helyesen csakis a munkák bevégzése vagy .'? terv elkészítése után — nem értettem jól, hogy hogyan mondta a képviselő ur — lett volna helyesen keresztülvihető. Ha az ártérfejlesztés keresztülvitelével a tervek elkészítéséig vártak volna, akkor a tervek elkészítése és az ártérfejlesztés keresztülvitele 10—12 évet vett volna igénybe. Erre semmi ok sincs. Ha egyszer meg van állíipítva, hogy miféle vizek fognak szabályoztatni, hogy ezen vizek által elöntött területre nézve az ártérfejlesstés megtörténhetik, még mielőtt ezen vizszabályozás terve el is készül; mert a vizmagassági viszonyokat ismerikEzzel tulajdonképen be is fejeztem volna a történeti részt. Csupán csak azt kell megjegyeznem, hogy a kivetésekre nézve, a melyek az előmunkálati költségekre fordíttattak, igen nagyszámokat idéztek; nem tudom a képviselő ur ma felhozta-e, de tegnapelőtt említtetett, hogy 1 millió írtban történt volna a kivetés. Az eddigi kivetések a következő czélokra és a következő számokban történtek: malomgátak kisajátítására holdanként 1 frt, előmunkálati költségekre holdanként 75 kr., a kormánybiztos működése alatt administraíió költségekre holdanként egyszer 20, másszor 10 kr. Összesen tehát holdanként 2 frt 5 kr. vettetett ki, a mi 340 ezer holdnál körülbelül hétszázezer forintra rúg. Továbbá említés tétetett itt arról, hogy mily különböző érdekei vannak a Rábaszabályozásba bevont vidék egyes részeinek. Némelyek azt állították, hogy a Rába felső vidékének tulaj donkép semmi érdeke sincs abban, hogy az alsó vidéken a Rábánál mi történik. Nem tudom biztosan hogyan értették a felső vidéket. Hatalán a vas- és sopron-