Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

í!(. omáíro* ölés április 25 1S§5. 71 czélra és csakis akkor és ugy mondva, ez épen sine qua nonját képezi annak, hogy a társulatot az autonóm önkormányzati jogától megfosztjuk, ha azután ezen erősebb olcsóbban, gyorsabban és észszerűbben működik. A mi a költségeket illeti, itt meglehetős érdekes fokozatnak, egész elimaxnak vagyunk tanuk Midőn még gróf Batthyány Géza volt a társulat elnöke, egy költségvetés készíttetett, mely szerint a Kábát és Eábczát 2.100,000 frttal lehetett volna szabályozni. Gróf Szapáry István kormánybiztos már is 3.700,000 frtos tervet nyújtott be, Radó kormánybiztos alatt volt egy 4.600,000 frtos tervünk, most van egy" 13.000,000-s terv. A mérnökök tervezgettek a 13 esztendő alatt. Nem akarok ebből a mérnökök irányában vádat formálni,. mert, mellesleg mondva, az indító okok nem épen a mérnökök projeetmaehereijában keresendők. Az ügyvéd urak allegáltak, irtak költségjegyzeteket, ügyködtek, az egész drága kormánybiztosi apparátus működött, vagyis jobban mondva, nem működött. Nem lett volna modern társulat az egész Rábaszabályozás, ha a speculátióval nem találkoznánk ott. .Mint gróf Károlyi t. képviselő ur előadta, beváltották a malmokat, kihányták idő előtt a malomgátakat, drágán magukhoz váltották a malom regálét is, ez pedig nemcsak felesleges speculatiókra visszavezethető ügyködés volt, hanem teremtettek egy filius ante patremet, mert mint volt alkalma a i. háznak a t. előadó nr szavaiból kivenni, maga. a kormány is beismeri, hogy ez által csakis az árveszélyt nagyobbították Győrre és az alsó vidékre nézve. A legjobban illustrálj;» a Rábaszabályozási társulat 13 éves, kormánybiztosok alatt lefolyt működését az, hogy ezen egész 18 év alatt tulajdonképen a mentesítésre vonatkozólag egy kapavágás sem történt, hanem azért az előmunkálati költségvetés és tervek belekerültek egy millió és néhány százezer forintba. Én azt hiszem t. ház, hogy az a tény, hogy 13 év alatt nem tudtak semmi eredményt elérni ilyen nagy költséggel, feleslegessé teszi, hogy én ezen biztosi működéseket tovább is illustráljam. Ezen egy millió és több százezer frt el van osztva 66 községre és kényszer útján már is beszedetett. Olyan szegény falvaktól, mint Pomagy a" Fertő mellett, exequáltatott 19,000 frt, Alsó- és FelsőHmieztőí 11,900 frt Bánfalutól, melyek szintén szegény községek 15,000 frt. Ismerjük jól az i]yen szegény községeket, melyek halászatból, nádzás-fonásból, fűzfavesszők fonásából élnek. Ily községre kivetni 20,000 forintot és exequálm, főleg oly kíméletlenül, mint itt történt, már ez is elég őket tönkretenni és ezen szabályozás előmunkálatai is olyanok, hogy földönfutóvá tehették a népet, melyet ezen szabályozással boldogítani akarunk. Természetes tehát, hogy mindig nagyobb majoritások voltak, mint gróf Károlyi t. képviselő ur előadásából is kitűnik és lehet mondani, közeledtek az egyhangúsághoz, kik élesen tiltakoztak a szabályozás ellen és annak modora ellen. De ezen is lehet segíteni. Régi dolog — sokszor tanúi voltunk régi paria^ menti eletünkben — hogy buzgó, erélyes biztosoknak több hasznát vette a t. kormány, mint a főispánoknak, nem is annyira a rend, mint inkább a korteskedés érdekében. Mert az is tény, hogy sok buzgó kortes főispánnal biró megyében sok visszaélés történt. A helyett tehát, hogy külön választották volna ezen két ethnographiai és érdekei tekintetében ellentétes főispánokat, a helyett, hogy visszahelyezték volna a társulatot autonóm jogaiba, hogy legalább is a legkirívóbb igazságtalanságokat orvosolták volna, e helyett a t. kormány mindezen hajmeresztő igazságtalanságokat, visszaéléseket és fonákságokat most törvény által akarja állandósítani és sanctionálni. Az előadó ur többször hivatkozott ez erős és központi kéz szükségességére. Felhozta, hogy az autonómiának tulajdonítandó az, hogy az üg) ek nem haladtak, Ha visszatekintünk e szabályozás történetére, azt látjuk, hogy minél inkább a kormány vette kezébe a vezetést, annál kevésbé haladt előre az ügy, annál kevésbé nyertek orvoslást az igazságtalanságok és ;:;mál inkább látták nz érdekeitek — ha nem irónia e szó használása— érdeküket sértve és a mint számokkal kimutattam, annál drágább lett a szabályozás. Ha számba veszszük, hogy egész Európa continensén és specialiter kedves hazánkban a tapasztalat azt mutatja, hogy a modern ministerek semmiben sem fejtettek ki oly tevékenységet, mint abban, hogy szaporították az adókat és új kölcsönöket kötöttek, valóban jobb jövő szemébe kell néznünk. A mint talán tudni méltóztatnak, felszólalások történtek a bizottságban s kemény volt a harcz. Azt kértük ugyanis, hogy a két ellentétes vidék választassák külön, továbbá azt, hogy teljesítse a kormány az igazság abe-jét, hogy tudniillik a terhek a haszon arányában Tettessenek ki, mert az 1884 : XIV. törvényezikk értelmében a Tiszavidék, melyre nézve a szabályozás sokkal sürgősebb volt mint e vidékre, megkapta az ismeretes maximális kühőt. Kértük továbbá az igazságos szabályozást. Az előtt jeleztem, mily furcsa fokozatot, clymaxot láttam a társulatnál. A mi az osztályozást, melyet a t, előadó ur szerint lehetetlen volt rectificaini, itt más fokozatnak vagyunk tanúi. Győr városára nézve ezen szabályozás elismerem, csaknem életkérdés s mégis oly kevéssel járul hozzá, hogy azt lehet, mondani, hogy nem fizet semmit. Az alsó vidékre nem lehet ily égető kérdésnek mondani, bár elismerem, hogy szükséges és azért Győrmegye körülbelül 40%-kal járul a költségekhez. A felső vidéknek semmi haszna, soha