Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

7ü Ml. országos ülés április 25. ISS5. zása alapján. Ha már ezekre is kimondjuk, akkor i egyszerű lápokat és mocsarakat, melyeknek teljes ártntlan természetük van, ma-holnap szintén maximális megterhelés alá veszünk és el fogunk költeni reájuk milliókftt, mint költünk most társulatok snb ven dójára, melyek az árviz elleni védelmet czél ózzák. Nem tartom t ház, c felfogást helyesnek pénzügyi szempontból és ennélfogva perhorrescálom, hogy a kényszermunka a belviz-rendezésekre is kimondassék. Ragaszkodom ennél a pontnál is a magam külön véleményéhez és ajánlom annak elfogadását a t. hágnak, habár belátom, hogy ebből rögtön hasznot ugyan nem fogunk húzni, de fognak húzni annak idején. Ezek voltak, a miket a t. ház előtt fel akartam hozni. Még csak egy megjegyzést engedek meg magamnak és ez nz, hogy kérem a 1 közlekedésügyi minister urat, kinek némely érdemeit itt magam is constatáltam, érdemeit a vizszabályozás, a vasutak, a viziútak terén — hogy ha lehet — mellőzzön egyet: a népboldogítást (Derültség hálfelol) azon népboldogítást, midőn kényszerrel kell a népeket boldogítatni, holott'semmi kedvük sincs magukat boldogítani, mert financiális szempontból számítva rájönnek, hogy nekik a dologból semmi hasznuk nincs. Egy kiállításon nagyon szépen veszi ki magát egy szép szabályozási terv, hanem bizony az érdekeltek sokszor jajgatnak miatta. Az az állapot nagyon hamar bekö vétkezhetik, a melyet csak néhány hónappal azelőtt a Tiszavölgyi társulat közgyűlésében gróf Andrássy Gyula jelzett, midőn elnöki székfoglalójában egy kis történetet mondott el. Ismer egy spanyol mesét — úgymond — melynek tárgya egy gyűrű, melyet akárki vesz ujjára, még ha szikláról leugrik is, semmi baja nem történik, mert ha a szikláról leugrik, kitöri ugyan az illető a nyakát, de a gyűrűnek semmi baja. így járnak önök ezekkel a szabályozásokkal. A szabályozás — azt mondja gróf Andrássy Gyula— meglehet, csakugyan gyönyörű technikai eredményt fog felmutatni, meg is fogják védeni a területeket, hanem az érdekeltek megbuknak sorban és tökremennek. Ilyen helyzetbe, kérem a t. minister urat, ne vigye be az ország ártérbirtokosait. Ajánlom külön véleményemet a t. ház becses figyelmébe. (Helyeslés balfeldl.) Simonyi Iván: T. ház ! Gr. Károlyi Sándor kitűnő előadása után és különben is rövidség kedvéért engedjék meg, hogy én azonnal a dolog lényegére térni legalább igyekezzem. Ha valami a világon, ugy ezen, hogy ugy mondjam, szerencsétlen Rábaszabályozásnak egész története nem kevésbé mint a jelenleg szőnyegen forgó törvényjavaslat bizonyítja azt, a mit én 20 év óta, mióta a politikai téren működöm, vallok, hogy tudniillik, a mi összes modern alkotmányunk s részben önkormányzatunk is — miután nem szabad élesebb kifejezést használnom a multak tapasztalata után — egy nagy tévedés. Összetákolnak két vidéket, mely ugy geographiai fekvésre, mint érdekére nézve ellentétet képeznek. Az alsó vidék ki van téve az áradáb veszélyeinek. A felső vidék, melynek a Fertőn kivül van számos más tava, ősidőktől fogva olyan, hogy a Fertőt és a belvizeket calamitásnak ép oly kevéssé nevezi, mintha eszébe jutna valakinek a Balatont vagy a Bodenseet calamitásnak nevezni. Magából ezen törvényjavaslatból is kitűnik, hogy ezen nagyobb terv,tudniilíik aFertő lecsapolása igen problemaíicus, hogy ne mondjam kétes tervnek bizonyult. Ez egy új Bosznia a vizszabályozás terén. A vizeket iszonyatos nagy vizreservoirokkal mesterségesen elzárni, nem fog eredményezni mást, minthogy ez által — ha tudniillik általában végrehajtathatik — az alsó vidék még sokkal nagyobb mértékben veszélyezve lesz Igen,"de a felső vidékeknek nagy része mostanáig is bizonyítja, hogy nemcsak, hogy ők sohasem egyeztek bele a társulatba levő belépésbe, de sőt hogy ők soha meg sem kérdeztettek. Ezt azután ugy nevezik, hogy Rábaszabályozó autonóm-társulat. Természetesen ezen tiltakozásnak és elégedetlenségnek elejét lehet venni. Minek vannak törvényeink, minek van az í 871 : XXXIX. t.-cz. és mire valók annak ruganyos szakaszai, jelesen a 24. §., mely a kormánybiztosságra vonatkozik. Igaz, hogy ezen szakasz azt mondja, hogy a kormánybiztost csak két évre kell kirendelni s azután visszaáll a társulat autóm joga; az is igaz, hogy e szakasz a kormánybiztost csakis bizonyos ismert esetre rendeli ki; ám de rossz modern jogász volna az, a ki nem tudná a szakaszt nyújtani, mint a gummi elasticumot, valamint rossz modern parlamenti minister volna, ki mindenféle utasítások, végzések és instruetiókkal nem tudná annak épen ellenkezőjét tenni, mint a mit a törvény tulajdonképen parancsol. Tény, hogy 7 év óta működik a kormánybiztos, illetőleg működik tulaj donkép a t. kormány biztosai által, mert ezek befolyásolják, vagy jobban mondva igazítják a Rábaszabályozó társulat ügyeit. A t. előadó ur felemlítette s nem tagadom, van benne valami, hogy a mi népünkből nem hiányzik az indolentiának bizonyos mértéke, hogy sokszor nagyon is szükséges én hálával kell hogy fogadjuk, ha a t. kormány erélyes kézzel megragadja a kezdeményezést. Tagadhatlan, hogy van ebben valami és nemcsak az igen t, előadó ur és mások és annál inkább és magam is, a ki — bocsánatot kérek, hogy erre visszatérek — annyit foglalkozom a modern politika fonákságaival, átlátom, hogy néha az erős kéz, a központi vezetés nagyon is indokolt lehet. Ámde csakis ázom.