Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

111 országos ülés április 25. 1885. Q3 Talán ezen körülményben találja indokát az is, hogy oly nehéz lett a társulat működésének folytatása. Mert uz érdekeltségnek egy hatalmas és befolyásos része, névszerint a felső Rába vidéke, a malomgátak eltávolítása által érdekeit kielégítve és'megoldva látván, nem gondolt, vagy legalább első sorban nem gondolt az érdekeltség egy másik, az alsó Rába vidékén lévő részének helyzetével, mely egyre nehezebbé vált. így történt, hogy a társulat csakhamar kormánybiztos alá került és igy a tervek végleges megállapítása már a kormánybiztos által történt; nemkülönben az osztályozás is, a mely egyébiránt a rendes forumokon keresztül ment, a kormánybiztos által jutott a közlekedési minister jóváhagyása alá és ezen az utón lett végleg megállapítva. Meg kell azonban jegyeznem, t. ház, hogy előadásom további folyama eléggé világos legyen, hogy az osztályozás az egész Rábaszabályozásra tekintettel készült, arra az egész szabályozásra, melynek költségei mindössze 12 millióban állapíttattak meg és melyből ezen törvényjavaslat 6.600,000 forintot képviselő munkák végrehajtásáról gondoskodik. A szabályozás második része pedig, mely 5.400,000 forintot tesz,'a jövőnek hagyatik fenn. A kormány mindent megtett a maga részéről az irányban, hogy a társulat autonóm hatáskörében teljesítse rendeltetését és foganatosítsa azon munkálatokat, a melyek előtte állanak ; azonban többszöri kísérlet daczára sem sikerült a többséggel az erre szükséges költséget megszavaztatni és különösen az 1882. május 25-iki közgyűlés volt az, mely a szabályozás végrehajtására szükséges kölcsön felvételét megtagadta. Abból, hogy a többség megtagadta a szabályozás végrehajtását, bizonyos következtetéseket le lehet vonni; de ezen következtetésekben túlmenni megint nem lehet, miután az alapszabályok oly anomáliákat mutatnak fel, hogy például 148 hold képvisel egy szavazatot és 85,332 hold is csak 14 szavazatot képvisel. Méltóztatik ebből látni, hogy a nagyobb birtok és nagyobb terület, a mely természetesen nagyobb megterhéltetéssel is jár, az őt megillető befolyással az alapszabályok szerint nem bír. Azon munkálatok, melyek a törvényjavaslat által contempláltatnak, következők: a Rába szabályozása Sárvártól Győrig, ezzel kapcsolatban a Marczal végszakaszának szabályozása, a Rába szíibályozása Győrig, a Fertő csatorna elkészítése Pomogytól Kapiig és végül a kis Duna partján emelendő védtöltések. Ezen munkálatok költsége 6.600,000 forintot tesz; ennek évi részlete pedig 412,500 forinttal számíttatott ki. Egy catastralis holdra 1 forint 26 kr. esik a 6.600,000 forintból. Felvettetett az a kérdés, hogy a kormány, ha már egyszer ezen szabályozás obligatorius keresztülvitelébe belement, miért nem eszközli az egész szabályozást együttesen és egyszerre? De a kormány azt találta, hogy nem csak technikai, de pénzügyi szempontokból is helytelen lett volna ezen 12.000,000 forintos munkálatot azonnal és egyszerre eszközölni. Felvettetett az a kérdés is, hogy a 6 600,000 forint erejéig felvenni szükséges kölcsön formáját és módozatát nem lett volna-e helyes már a törvényben megállapítani, ugy mint ez más hasonló törvényben történt. Minthogy azonban ezen társulat viszonyai meglehetősen complicáltak esnem is lehetett előre tudni, hogy mikor lesz a törvényhozás azon helyzetben, hogy e felett végleg döntsön, helyesebbnek tartotta a kormány az illetők érdekében.ha a kormánynak megadatik a felhatalmazás, hogy a társulat területének lekötésével ezen összeget a legczélszerűbb formában állnmkölcsön útján szerezze be. A mi azt a kérdést illeti, hogy az állam mennyivel járul hozzá, az a válasz : körülbelül, egy számban kifejezve, egy millió forinttal. És az állam igen helyesen a hozzájárulás azon módozatát választotta, hogy a munkálatok elkésztésének időköze alatt segít az érdekelteken és ezen időközben az érdekeltség által eszközlendő hozzájárulást minél csekélyebbé teszi. Igen helyesen tette ezt a kormány, mert a megterheltetést leginkább akkor érzik az illetők, mikor még a mentesítésnek semmi hasznát nem látják, ezen idő pedig leginkább az, a mely alatt a munkálatok teljesíttetnek és foganatosíttatnak. De különben e tekintetben már analóg intézkedés az 1884 : XXIII. törvény czikkben történt. A 1884 : XXIII. törvényczikkben, a mely a Kőrös, Tisza, Maros közti szabályozást tárgyalja, névszerint az 5. §. 2-ik pontjának b) bekezdésében az van mondva, hogy „A különböző időben kiutalványozott előlegek után a kölcsönnek az állampénztárba történt befizetése napjáig esedékes kamatok, illetőleg évjárulékok elengedtetnek." Tehát a törvényhozás nem tesz egyebet, csak egyenlő mértékkel mér akkor, midőn az elengedést itt is az évi hozzájárulásra szorítja. Az illetők maguk az első három évben átlag catasteri holdanként 15 krajczárt, a másik három évben a munkálat tartama alatt 25 krajczárt fognak fizetni. Ez oly csekély összeg, tekintve hogy az állandó megterheltetés catasteri holdankint 1 írt 26 krt tesz, hogy inkább arra való, hogy az illetők érezzék, hogy az állam nem egészen ingyen eszközli a szabályozást ezen évekre sem, hanem az ő hozzájárulásukat is, bár csekély mértékben, igénybe venni kívánja. Miután főbb vonalaiban bátor voltam jelezni a törvényjavaslatnak nevezetesebb rendelkezéseit, méltóztassék megengedni a t. ház, hogy azou módosításokra terjeszkedjem ki, melyeket a közlekedési és a pénzügyi bizottság ezen törvényjavaslaton eszközölt.