Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

110 országos Még április 84 1885. 57 T. ház! Igenis, ez ugy van és megtörtént. A í?enicza-szerajevoi vasút 1882-ben beszolgáltatott a közös activákba 33,942 frtot, 1883-ban 32,352 frt 84 krt. Az 1884-iki számadatok még nem állanak rendelkezésemre, természetes tehát, hogy nem tudhatom azokat. De általánosságban ugy lettem informálva, hogy az eredmény kedvezőbb, mint a megelőző években. Tehát igenis van fedezete annak a kölesönnek, mely a közös activákból igénybe vett előbbi vasút kiépítésre szükséges volt. Az sem áll t. ház, a mit a képviselő ur mondott, hogy reánk nézve indirecte abból származik megterheltetés, hogy oda adjuk a közös aetivák jó követelését egy, később előfordulható feleslegért. Először a követelést absolute nem adjuk oda, az nem alteráltatik, másodszor a törvényjavaslat második szakasza világosiin kimondja, sőt a pénzügji bizottság szövegezése ezt még határozottan hangsúlyozza, hogy ama vasút jövedelme első sorban a * közös activákból vett előlegek lefizetésére fordittassék. Tehát e törvényjavaslat által ama fedezetek nem alteráltatnak. Ezek voltak a fő ellenvetések a javaslat ellen; miután én tehát sem & közjogi, sem a pénzügyi szempontból felhozott aggodalmakat jogosultaknak nem*" látom, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés jóbbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én e törvényjavaslatra nézve mindjárt Horánszky Nándor és Tors Kálmán képviselő urak felszólalásai után nyilatkoztam. Nem vártam tehát be a vita bezárását, hogy nézetemet elmondjam. Mindannak daczára szívesen nyilatkoztam volna még egyszer is, annyival inkább, mert a részletes tárgyalás ugy is hátra lévén, ha valaki refleetálni akar szavaimra, ott is tere nyilik a szólásra. Minden esetre az dönt, hogy a szavazás előtt nyilatkozhassam ha szükséges azokra nézve, a miket tőlem kívánnak. Különben kénytelen vagyok megjegyezni, hogy mindezek daczára szívesen engedtem volna, ha gróf Apponyi Albert igen t. képviselő ur nem mondja azt, hogy „követeli" tőlem. Követelni, parancsolni velem a háznak teljes joga van, de egyes képviselőnek nincs tőlem mit követelnie és parancsolni velem semmi joga, (Élénk helyeslés jobhfelől) valamint nekem sincs az egyes képviselővel szemben. (Élénk helyeslés jobbról.) A mi már magát a fölvetett kérdést illeti, hogy ki fogja a kölcsönt felvenni, azt már elmondta Hegedűs képviselő ur. Minden eddigi boszniai vasúti törvényben csak az volt kimondva, hogy felhatalmaztatik a kormány, hogy beleegyezését adja, hogy ez, vagy az történjék. Mindenki meg is értette eddig. Azok pedig előző esetek voltak. De hogy, miután ki van mondva, hogy a Bosznia és Herczegovinára vonatkozókat a kormány beleegyezésével a közös ministerium teljesíti, mindezek, természetesen ha szükséges, a kölcsön felKÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. VI. KÖT1T. vétele is, de a magyar kormánynak beleegyezésével azt a ministeriumot illeti meg, hogy mondom, ezek iránt kétely miként lehetett, az előző törvények után, megvallom, gyenge eszemmel belátni képes nem vagyok, De nevezetesebb szerintem az, a mit Helfy t. képviselő ur mondott: hogy ő nem hiheti, a mi az indokolásban van, hogy garantia nem kívántatik ; mert hiszen ha garania nem kívántatik — úgymond — nem is kellene törvény sem. Hát a t. képviselő urak, abban teljesen megnyugodhatnak, hogy arra, hogy a kölcsönt megadják azok, kikkel a ministerium ez iránt értekezett, törvény nem is kívántatik. A miatt tehát, hogy e kölcsönt megadják Bosznia jövedelmeinek feleslegére, törvényjavaslatot behozni nem volt szükség. A javaslat behozatalát mi, magyar kormány tartottuk szükségesnek, annálfogva, mert azt hittük, hogy miután a boszniai jövedelmek feleslege a közös activákból eddig vett kölcsönök törlesztésére fordítandónak törvényileg rendeltetik és most habár egy rész csak egy időre is attól elvonatik, abba törvény nélkül bele nem egyezhetünk. Ez az oka, hogy ezen törvényjavaslat van most a ház előtt; nem mintha azok, a kiktől esetleg a pénz kéretik, garantiát kívántak volna a monarchia két államától. De ha már felszólaltam, megfelelek azon kérdésre is, hogy hátha nem lesz feles jövedelem? Hát t. ház, könnyen el is utasíthatnám ezen kérdést, mert hiszen h i megnyugvásunk van az iránt, hogy lesz felesleg, ha beállana az eset, hogy csalódnánk, mindig módja volna a törvényhozásnak felettünk Ítélni. De azt méltóztatik tudni, hogy minden tartomány administratiójában vannak bizonyos az administratio által ugyan rendszerint évenkint teljesítendő, de oly kiadások, melyek, ha a szükség kívánja, időlegesen halaszthatók. Ilyenek például ugy mint mindenütt, ott is az útépítésre fordított kiadások. Az 1880: VI. t.-czikk szerint a magyar kormánynak joga van a boszniai administrativ kiadások szempontjából is hozzászólani. Ha tehát azon nem várt eset állana be, melyben azt látnók, hogy nem lesz administrativ felesleg, lesz gondunk reá, hogy inkább az ilynemű kiadások szoríttassanak meg ideiglenesen, semhogy azért a monarchia két államának hozzájárulását igénybe kellene venni. Ez irányban is tehát azt hiszem, hogy megadtam a megkívántató választ. Azokra, miket Helfy képviselő ur saját személyében mondott, én sem kívánok kiterjeszkedni. Ha reá kerül valamikor, hogy változni fog vagy változni kell Bosznia és Herczegovina helyzetének, akkor igenis a kormánynak kötelessége lesz a törvényhozás elé lépni, de most ezen vasút incidenséből, ezekről beszélni, megvallom, teljesen 8