Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

58 110. országos ülés április 24. 1885. időszerűtlennek tartanám. Ajánlom a törvényjavas- | Ist elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) \ Elnöki Kérdem a t. házat, méltóztatik-e „a | Dobojtól Dolna - Tuzlán át Siminhanig terjedő ! vasút kiépítéséről" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. olvassa az •'. §-t). Szilágyi Dezső: T. ház! Ezen törvényjavaslat 1. §-ánál a dolog lényegére egy kérdést óhajtanék tenni, a mely nem lett eddig megmagyarázva a t. kormányelnök két rendbeli felszólalásában. Az meg lett magyarázva, hogy miért szükséges a törvény űtjáni intézkedés; szükséges azért, mert a törvények által eddig Bosznia jövedelmének feleslege le volt kötve a közös activákból bizonyos vasút építésére adott kölcsön törlesztésére s a kamatok fedezésére. Tehát ezen törvényeknek rendelkezésével szemben, most, midőn azon jövedelmi fölöslegnek más rendeltetés adatik, tudniillik ezen vasúti kölcsön törlesztése: kellett törvényes intézkedés. Ezt értem. Hanem legyen szabad első sorban nem is a kormányeluök, hanem a t. pénzügyminister úrhoz intéznem azt a kérdést, miért van azon törvény 1. §. első bekezdésében a magyar kormány részére felhatalmazás kérve? Ezen 1. §. első bekezdése igy szól: „A kormány felhatalmaztatik, hogy beleegyezését adja, miszerint egy Dobojtól Dolna-Tuzlán át Siminhanig építendő keskeny vágányú vasút építésére 1.300,000 frt erejéig Bosznia és Herezegovina jövedelmi feleslegei felhasználtassanak, esetleg azok alapján ezen összeg erejéig kölcsön vétessék fel." Tehát kettőre hatalmaztatik fel a kormány, hogy először a jövedelem fölöslegének e vasút építésére való felhasználására beleegyezését adja; és másodszor kölcsön is legyen felvehető ezen öszszegek erejéig. Már most t. ház, nem látom át, hogy erre külön törvényes felhatalmazás kellene a kormánynak. A Bosznia közigazgatásáról szóló 1880. évi VI. törvényczikk azt mondja: A ministerium felhatalmaztatik, hogy Bosznia és Herczegovinának a közös ministerium által vezetendő közigazgatásába alkotmányos felelősség mellett befolyjon. A mire e törvényczikk általánosságban felhatalmazást ad, arra egy speciális külön törvénynyel csak nem kell felhatalmazni a ministeriumot (Igaz! XJgy van! a baloldalon) ha itt csak ezen befolyás akar gyakoroltatni. Fel kell tehát tennem, hogy itt nem ezen befolyás akar gyakoroltatni, nem oly befolyás, a mire az eddigi törvények alapján a felhatalmazás ugy is meg van. Miért kell hát ezen másik felhatalmazás ? Ezen VI. törvényczikk 3, §-a azt mondja, hogy : „ A mennyiben ez azonnal teljes mértékben elérhető nem lenne, a kormány tartozik a középítkezésekre vagy hasonló rendkívüli kiadásokra a monarchia mindkét államával összhangzóan hozott törvények alapján eljárni". No már, ha ezt a vasutat a t. minister ur csak Bosznia jövedelmének feleslegéből akarja kiépíttetni, akkor külön törvényes felhatalmazás arra, hogy ehhez a magyar kormány beleegyezését adhassa, esetleg beleegyezését adhassa azon pénzügyi operatióhoz, mely a^ ideiglenes kölcsön felvételével történik, külön törvényes felhatalmazás nem szükséges, mert az már meg van adva az eddigi törvényekben. De ha netalán ezen külön iijabb felhatai" mázasnak valami értelme van, az csak egy lehet: tudniillik, hogy ebből a beleegyezéséből a magyar kormánynak következik, indirecte ki van mondva, a monarchia két állama törvényhozásának az a rendelkezése, hogy ezen vasút kiépíttessék a pénzügyi feleslegekből; ha directe kérnék az engedélyt e vasút építésére, akkor erre a szükséges összegeket is directe az országgyűléstől kellene kérni és abban benne is lehetne, hogy egyelőre beszerezheti kölcsön útján a közös pénzügyminister. De ismételve kérdem, ha csak nem szándékoltatik legalább esetleg jótállás alapján terheltetni a monarchia két állama, akkor minek erre az actusra a magyar kormány különös felhatalmazását törvény útján eszközölni? Mert arra, hogy Bosznia jövedelmeinek fölöslegéből ezen tisztán a feleslegre utalt vasút építtessék, nem kell ennek a törvényhozásnak a felhatalmazása, sem a Lajthántúli törvényhozásé; mert az általam idézett törvény első szakaszában a közigazgatásnak és a beruházásoknak eszközlésére való általános ! efolyás iránt felhatalmazás meg van adva. (Ugy van! balfelöl) Csak egyetlen egy esetben — ismétlem a ház előtt — kell külön törvényes rendelkezés vasútépítésnél Boszniára nézve a monarchiának mindkét államában s ez az eset az, ha egy vasút építése, akár első sorban, akár felelősség útján terhelni fogná a két ország financiáját. (Helyeslés balfelöl.) Már most én nem tudom, de nagyon könnyen lehetséges, hogy az, a kitől erre a czélra a kölcsön esetleg felvétetik, az a bankház, vagy consortium azt mondja: én pusztán a Bosznia jövedelmeinek fölöslegére nem adok pénzt, hanem nekem az a biztosíték kell egy vagy más alakban, hogy ha azok a feleslegek elégteleneknek bizonyulnak be, a monarchia két államának kincstára is jót fog