Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-125
ggO 125. országos ftlósniájns 16. 1SS5. 1-én és pedig nem kis, hanem nagy feltűnő táblák, melyek a vidéki publikumot eléggé fogják értesíteni arról, hogy mikor lesz a kiállítás. Kérdi továbbá a képviselő ur: „Van-e tudomása a minister urnak arról is, hogy a svájczi vasúti menetrendeken, valamint az ott igen elterjedt Bürkki-féle kézikönyvben e szó Budapest elő sem fordul. Az Arlbergen és Münchenben keresztül kimutatott csatlakozások e szóval Bécs végződnek és az utazó, a ki itt a budapesti irányt vagy megérkezési időt keresi, meg sem találja, pedig mindezen segítve volna, ha az országos kiállítási bizottság az illető vasutak igazgatóságait felkérné, hogy menetrendük bécsi csatlakozása után tegyék hozzá a budapesti megérkezési időt, még most idő lenne erre, mert a június elején életbe lépő menettervek május hóban nyomattatnak, kérdem a minister urat hajlandó-e ez irányban sürgősen intézkedni?" Ez iránt nem magam, hanem az országos kiállítási bizottság már régebben intézkedett és az birja azon Ígéretet, hogy a svájczi vasúti vállalkozók és ezen menetrendek kiadói a budapesti menetrendet szintén bele-fogják tenni és e szerint a képviselő ur e kívánsága már régebben teljesült. Ezeket voltam bátor válaszkép a tett kérdésekre elmondani, kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) B. Kemény Gábor, közmunka- ós közlekedésügyi minister; T.ház! (Halljuk!)Azok után, a miket t. collegám elmondott, igen rövid nyilatkozatra szorítkózhatom. Tulaj donképen egyéb engemet közvetlen érdeklő kérdés az interpellátióban nincs, minta sorsjegy és belépti-jegy vásárlásának a kedvezményes menetjegyekhez kötése. Nekem erről tudomásom van. A kiállítási bizottság megkeresése következtében a vasutak, melyek ezt hajlandók voltak elfogadni, előterjesztést tettek hozzám, kérve ezen intézkedés jóváhagyását. Ezt tudomásul vettem és a vasutak igazgatóságai erre fel lévén hatalmazva, tényleg életbe léptették. Senkin méltatlanság nem követtetik el, mert bárkinek joga van azzal nem élni. Nagyon nagy nyereség nincs rajta, ha valaki 1 — l 1 /* mértföldről jő be és a kedvezményes jegy mellé egy sorsjegyet és egy belépti jegyet is kénytelen vásárolni; de a kik távolabb laknak, a 337s7« árleengedéssel e mellett is nagy előnyben részesülnek. Ezen kivül még a 7-ik pontra, mely szintén a vasúti üzlettel van összeköttetésben, van némi megjegyzésem, tudniillik a Bürkki-féle kézikönyvre vonatkozólag. Külföldön nagyon sok ily vállalat van, de nem szükséges, hogy minden ilyen fajta vállalatra befolyás biztosittassék, elolvashatnám azon utazási könyveket, melyekkel a relatio fentartatik. (Felkiáltások: Nem kérjük!) Ne méltóztassanak félni, nem fogom felolvasni, igen hosszú lista az. Ebben nincs benne Bürkki, de nem is tartom szükségesnek, hogy benne legyen. (Élénk helyeslés.) Olay Szilárd:. T. ház! Szívesen veszem tudomásul a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur válaszát, hogy azon egyéneket, kik a kiállítás körül talán hibákat, vagy vétségeket követtek el, büntetéssel sújtják. Azonban engedje meg a t. ház, ez alkalommal nem hallgathatom el a minister uraknak e házban már szokásos eljárását, hogy a kérdés lényegét mindig kerülni szokták és arra egyenesen nem válaszo nak. (Mozgás jobbfelöl.) Az én interpellatióm czélja jóakaratú volt, (Ellentmondás jobbfelöl) melynek folytán óhajtottam volna, hogy az eddig elkövetett hibákon és rendellenességeken segítve legyen. A minister ur nagyon sok szépet mondott, azonban nem emlékezett meg arról, hogy például a catalogus, melynek magyar, franczia és német nyelven kellene megjelennie, a minek alapján az idegenek, kik kiállításunkat látogatják, képesek legyenek eligazodni, magyar nyelven csak kétszáz példányban jelent meg, mely az első nap elkelt, franczia és német nyelven pedig egyáltalában nem (Felkiáltások a szélső balon: Nem is kell!) s talán néhány hó alatt sem fog megjelenni. A kinek fogalma van, hogy mi az a catalogus, az ezen hiányt méltányolni fogja és tudni fogja, hogy az nélkülözhetetlen, mert e nélkül nem képes senki a kiállításon eligazodni. S ha azt mondja, hogy nem kell, csak azt igazolja, hogy soha sem volt kiállításon. (Nagy moagá-.) A minister ur továbbá nem felelt azon mulasztásokra vonatkozólag sem, melyek a levelező és olvasó-terem körül fennállanak. E termek a mai napig sincsenek végleg berendezve, a minek legnagyobb hiányát épen az újságírók szenvedik, mert nem képesek a kiállításon tett észleleteket és szerzett tapasztalatokat nyomban és háborítlanul papírra tenni és feldolgozni. Az idegeneknek pedig, kik a kiállításon megjelennek, nincs helyük, hogy egy levelet megírhassanak. Ily nrulasztásnak tartom azt is, hogy például a rendőrök és rendőri tisztviselők, kik a magyar királyi belügyministerium és királyi államrendőrség által néhány hónappal a kiállítás előtt teljes megbízhatatlanságuk miatt végleg elbocsáttattak s mások, kik egy vagy félévi végkielégítést nyertek. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék az interpellatiónál maradni. Olay Szilárd: Mondom, hogy ezek felügyelőkül felfogadtattak a kiállításra. Hogy hol van itt a vagyon- és személy biztonság: azt nem értem. A mi a hazai vasutak menetdíj-mérséklések engedélyezését illeti, meg kell jegyeznem, hogy azzal megelégedve senki sem lehet, mert mindenki tudja azt, hogy az az engedmény, melyet a mi