Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-109

!J2 109. orszAgos ülés április 2S. 1885. Elnök i Máj' régóta megütközéssel hallgatom azon kifakadások:.L, melyeket a képviselő ur itt 600,000 állampolgár ellen intéz;de végre is lehetetlen szó nélkül hagynom az ily kifejezéseket. Igenis hazafiak azok, épen olyan hazafiak, mint a képviselő ur; k. (Közbeszólások jobbfelől; Jobbak! Nagy zaj a bal- és szélső baloldal némely padjain.) B. Andreánszky Gábor: Kikérem magamnak, hogy bárki e hazában jobb hazafinak mondassék, mint én; (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Derültség a jobboldalon) lehet hires ember, nagyobb ember, de hogy jobb hazafi legyen, azt tagadon;. (Derültség a jobboldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Jobbak! B. Andreánszky Gábor: Kikérem a ministerelnök úrtól, hogy itt a zsidókat jobb hazafiaknak mondja, mint mi vagyunk. (Zajos helyeslés a bal és szélső baloldal némely padján. Felkiáltások jobbról: Rendre!) Elnök: Nem hallottam senkitől, hogy azt mondta volna. B. Andreánszky Gábor: De azt mondta! Tisza Kálmán ministerelnök: Mondtam ! (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a balés szélső baloldal némely padjain.) B. Andreánszky Gábor: No hát akkor én megmaradok a mellett, a mit mondtam. (Zajos derültség.) Ezzel a mondásával minden esetre megsértette a vallásegyenlőség elvét \(Élénk derültség a jobboldalon. Igaz! Ugy van ! a bal és szélső Imloldal némely padjain.) Bárki a törvényhozásban dönt, vagy a felsőházban ül, csak ugy ülhet ott, mint magyar hazafi, legyen bár katholikus vagy protestáns vallású, de midőn valakit oda ültetnek mint izraelita vallású hazafit, ez prerogativa volna ; (Hosszan tartó zaj) mert azok ülhetnek a palaestinai főrendiházban, de sohasem ülhetnek Magyarország törvényhozásában. (Zaj. Derültség.) És épen azért ezen kifejezés: izraelita hazafi, azt tartom, a vallásegyenlőség legdurvább megsértése. (Derültség és ellenmondás jobbról.) Ajánlom következő módosítványomat elfogadásra. Az 5. §. első bekezdésének 3-ik sorában „összes országainak" szavak után tétessék „keresztény". Ennek folytán az 5. §. első bekezdése a következőleg hangzanék: 5. §. Élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak, kiket ő Felsége a király a czélból, hogy ez által az érdemeket jutalmazza s a főrendiház tekintélyét még öregbítse, szent István koronája összes országainak keresztény állampolgárai közül a ministertanács felterjesztésére ilyeneknek kinevez. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. üíagy István jegyző (olvassa). Mocsáry Lajos: T. ház! Más szempontból akarok a szakaszhoz szólani, egyszersmind távol vagyok attól is, hogy a kinevezendők száma feletti | nagy vitát folytatni akarnék, csupán az első bekezdésnek nézetem szerint helytelen szövegezésére vagyok bátor a t. ház^ figyelmét felhívni, mely szerint az mondatik: „Élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak, kiket ő Felsége a király a czélból, hogy ez által az érdemeket jutalmazza és a főrendiház tekintélyét még öregbítse stb. kinevez". En nagyon különösnek tartom, hogy a törvényhozás egyik factora magát tekintélyes testületnek nevezi és nem tartom még azt sem egészen helyesnek, ha a főrendiházi tagok érdemes hazafiaknak neveztetnek, mert én azt hiszem, hogy a főrendi tagságok betöltésénél még is az a legfőbb tekintet, hogy az illető alkalmas tagja legyen a főrendiháznak. Lehet valaki igen érdemes hazafi, de mert ereje, életkedve nincs, statushemoroidalis s minden érdemei daczára nem lehet tevékeny tagja a főrendiháznak; mig ellenben megeshetik, hogy a korona éles szeme felfedez valakit, a kinek még nem volt alkalma érdemeket szerezni, de a kiről föltehetni, hogy tevékeny, hasznos tagja lesz a törvényhozásnak. Hanem én ugy látom, hogy a főrendiház tagjai, a kik ez alkalommal a vezérszerepet vitték, ugy fogták fel a dolgot, hogy a főrendiházba bejutni, valami borzasztó nagy szerencse és hogy ha már lesznek azon háznak oly tagjai, kik nem született főnemesek és nem dúsgazdag emberek, legyenek legalább notabilitások, a mi pedig semmi esetre sem oly tiszta vizű qualificatio arra, hogy valaki a főrendiháznak tagja legyen, de mégis valami. Az ilyen szerencsés halandóknak, a kik azután ily czímen bejutnak, nem volna más feladatok, minthogy azon ház tekintélyét még erősbítsék. Hoay lesz-e oly nagyon öreg az a tekintély daczára annak, hogy ez be lesz czikkelyezve, azon én kételkedem ; mert természetes, hogy a 2?0 főrendi tagból semmi esetre sem fog kikerülni oly fényes intelligentia, mint kikerült most 700, vagy 800-ból, De hogy azután azoknak, a kik oda ezen a czímen bejutnak, ne legyen más rendeltetésük, minthogy azon háznak decoratióját képezzék, hogy arra szolgáljanak, a mire az igen t. főrendi urak, kik most egyedül lesznek annak a háznak tagjai, huszáraikat vagy talán még a czifra huszárok szép lovait is fel szokták'használni, ezt, bocsánatot kérek, nagyon furcsának találom. Hanem én ugy veszem észre t. ^képviselőház, hogy a főrendiház vezérférfiainak ezen eljárása talán még nem is volt egészen őszinte, hogy nekik volt egy hátsó gondolatuk is, akkor midőn megengedték, hogy e 30 kinevezendő tag a főrendiházba bejusson és ez a hátsó gondolat nem volt egyéb, mint az, hogy hadd legyen köztük okos ember is. Nem ugy értem, mintha kétségbe vonnám, hogy a főrendiház kebelében vannak nagy tehetségű emberek, nagyon is vannak, hanem talán azon oknál fogva, hogy mégis jó lesz, ha bejönnek