Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-125
370 *^- orszA íí os ü^ s május 16. 1885. lejebb szállíttathassanak. Egyébiránt méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a vicinális vasutaknál oly óriási maximai tarifák vannak megállapítva, a minőket egy vasuttársulat sem szab, ugy hogy ezek írott malaszt maradnak, mert különben a forgalom lehetetlenné tétetnék. A helyes vasúti tarifapolitika abban rejlik, hogy e vasutak csak a saját maguk belforgalmára nézve intézkedhetnek, egyébre nem; a cartell nagyobb tételeire és a messzebb relatiókra vonatkozó tételekre befolyásuk nem lehet. Felhozta továbbá t. képviselőtársam azt, hogy az 1881: XXXI. törvényczikkben bizonyos esetekre — és ez ép azok közé tartozik — fentartotta magának a törvényhozás a közvetlen engedélyezés jogát. Ezt nem vonom kétségbe. Ha perfect lenne a tárgyalás — e kifejezést használtam és ezt ismétlem — az esetben a felhatalmazás kérésnek helye nem volna; de azt kérdem t. ház, vájjon indokolva volna-e, mikor különben minden rendben van, csupán a financirozás kérdése van hátra, e vasút építésének megkezdését egy évre megakasztani. Mert erről van szó s ezt a t. képviselő ur sem vonta kétségbe és csupán az időtartamra nézve voltak nehézségei. Eendkivül nehéz megállapítani az időpontot, a mikor a képviselőház azon helyzetben lehet, hogy ily tárgyakban intézkedjék. Méltóztatnak tudni, hogy nem messze állunk attól, hogy az országgyűlés jelen ülésszaka bezárassák. Oszszel az országgyűlés egybe jő és működését újra fogja kezdeni, de tudjuk, hogy őszszel első sorban a költségvetésre vonatkozó intézkedésekjőnek, azután a delegatiók és időközben egyes nagyfontosságú kérdések, melyek mellett a vicinális vasutak kérdése háttérbe szorul. Ha netán cleczemberben, vagy januárban lehetne is időt nyerni arra, hogy az a törvény meghozassék, melyben az engedély-okmány beczikkelyeztetnék, mikor lehetne az építést eszközölni? Januárban vagy februárban a munkát megkezdeni nem lehet és igy alig lehetne előbb hozzákezdeni mint márcziusban, ha tudniillik kedvező volna az időjárás. Xem is contenrpláltatott akkor egyéb, midőn egy év ajánltatott — most május közepén — minthogy annyi idő nyeressék, a meddig újra azon helyzetben lesz az országgyűlés, hogy vagy még további felhatalmazást adhat, vagy a mi hihető, e tekintetben véglegesen törvény útján intézkedhetik. Ha azonban azt méltóztatnak gondolni, hogy —• mondjuk — február közepéig, vagy január végéig is elég volna ezen felhatalmazás joghatályát fentartani, utóvégre az ellen nekem elvileg kifogásom nem lehet. (Általános helyeslés.) Gondolom, ezek voltak azon kérdések, a melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam hozzám intézett. Elmondtam legalább fővonásokban, miket ezen fontos vasútra nézve elmondandóknak tartottam. Visszatérve azon három szempontra, a melyeket beszédem elején voltam bátor felemlíteni, concrete igy áll előttem a dolog. Forgalmi politikai szempontból nincs semmi veszedelem ; technikai és olesósági szempontból a most megállapított terv olyan, mely az igényeknek megfelel. A financeirozás, mely nagyon gyakran van reá bízva a kormányra, már rendes törvényekben is, oly módon fog megállapittatni, hogy a hitelviszonyoknak nem árthat. Más concrét terv, mely ezzel versenyre léphetne, nincsen. A gömöri vasutakkali összeköttetést ez ki nem zárja. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék ezen vasúti felhatalmazást megszavazni és a Szederkényi Xándor^t. képviselő ur határozati javaslatát mellőzni. (Elénk helyeslés jőbbfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját és Szederkényi Xándor képviselő urat. Lukács Béla előadó : T. ház! (Felkiáltások jobbfelöl: Eláll!) Én elállók a szótól. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor: T.ház! (Felkiáltások jőbbfelöl: Eláll! Eláll!) Sokkal fontosabb ez a kérdés egy vidékre és városra, hogy sem a t. többségtől ezt a türelmetlenséget megérdemelném és miután -— mint tegnap kifejtettem — egy városnak életkérdése forog szóban, méltassák legalább pár pereznyi türelemre, nem kellemes ugyan, de igazságot tartalmazó előadásomat. (Halljuk! a szélső balon.) A t. minister ur szenvedélyességgel vádolt engem. Xem gondolom, hogy szenvedélyes voltam volna; hanem a helyzet indokolja azt, hogy kifejezéseim talán erőteljesebbek és szigorúabbak lehettek. Csak most pár napja annak, hogy Szeged város reconstructiója érdekében hangok emelkedtek itt és foglalkoztatta a házat egy város felépítése és megmentése a jövőre, ugy hogy azt lehet mondani a rómaival: „Tantae molis erat románam condere gentem." Midőn tehát ily nehéz dolog egy várost felépíteni, kérdem t. ház, hogy egy készen levő városnak anyagi érdekei veszélyeztetését látva, nem nehéz-e megoltalmaznia az embernek a nyugodtságot, midőn látja, hogy a kormány mily könnyelműen dobja oda a város érdekeit (Ellentmondások a jobboldalon. Felkiáltások a szélső balon : De ugy van!) és mily egyszerűen ignorálja mindazon feltételeket, melyek Eger városának jólétét biztosítják s mely nélkül egy város nem existálhat. Csak pár napja annak, hogy az önök hivatalos lapja a „Nemzet" egy czikket közölt a mai szerencsétlen időjárás folytán, melyben, elismerem, bizonyos hazafisággal szólalt fel, hogy nagy calamitas Magyarországon az, hogy a higany fel- s alászállása egy országot rettegésben tart. Tehát
