Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-125
125. országos ülés május 16. 1885. ggg annyira elharapóznak a vicinális vasutak, ezt helyes közlekedési politikának nem tarthatom. Feladata továbbá az államnak csak oly vicinális vasutaknak adni engedélyt, melyeknek a jövedelmezőségre biztos kilátásuk van. Kötelessége ez azért is, mert ha bekövetkezik az, hogy a vasút magát fentartani nem képes, közel fekszik az, hogy előállanak ismét azon követeléssel, hogy vegye át az állam és az a vasút azután az állam nyakába szakad, (ügy van! Ugyvan! a szélső baloldalon.) De van ezen kivül az államnak még egy igen fontos feladata. Az államnak, kormánynak, országgyűlésnek egyaránt kötelessége egyenlő mértékkel mérni minden vidék jogosult érdekeinek, egyenlően gondozni az ország minden vidékeinek jogosult érdekeit. És ha a kormány azt látja, hogy egy vicinális vonal által, mely nincs kellőkép motiválva, kellőkép megállapítva, bevágatik útja annak, hogy más concurrens vidéknek jogosult igényei érvényesülhessenek, hogy azon jogosult igénynyel biró vidékre nézve hosszú időre, talán örökre lehetetlenné válikvicinalis vasútnak építése, mert az parallel vonal volna: oly esetben lépjen közbe az állam mint igazságos arbiter és ítéljen ugy, a mint azt az országos érdek és a mint azt az egyes vidék jogosult igényei magukkal hozzák. Ily eset forog fenn jelenleg, t. képviselőház. Ezen vonallal, melyre most a kormány meg akarja adni a concessiót, parallel és concurrens vonal az, mely Karczagtól-Füzes-Abony, Eger és Nádasd felé Bánrévének volna vezetendő. Azt mondja azonban Ivánka Imre t. képviselőtársam, hogy hol van hát az a másik vonal ? Hisz nem látjuk, nincs itt kérelmével a concessióért. Bocsánatot kérek, azért, hogy nincs itt folyamodásával concessióért, azért ezen érdek létezik s létezéséről tudomással birni a kormánynak kötelessége. A kormánynak kötelessége ismerni a különböző vidékek érdekeit és mielőtt concessiót akar adni valamely vicinális vasútra, mindig figyelembe kell vennie azt is, hogy ez által nem vágja-e be útját egy más vonalnak, mely jogosabb igényekkel bir. Egyébiránt útmutatásul szolgáhatott volna e tekintetben a t. kormánynak az 1>68-ban meghozott azon határozata, melyre Szederkényi Nándor t. barátom hivatkozott s a melyet határozati javaslatába is belefoglalt. Itt vau a kérvény, itt vannak azon felszólalások is, melyek a képviselőházban ez irányban tétettek. Ezt mellőzni, ezt terjesen figyelmen kivül hagyni a kormánynak, nézetem szerint nem lehet. Igaz, hogy azon vonal még nincs itt a concessióért való folyamodványban, mert mig ezen vonalnak van élelmes pártfogója, annak a másiknak, fájdalom, nincs ez idő szerint pártfogója, mert a leghatalmasabb tényező, melynek feladata lett volna azon másik vonal kiépítését sürgetni és annak érdekeit mindenütt képviselni, az egri papság, mint tudjuk, nem szokott nagyon érdeklődni az efféle dolgok előmozdítása iránt. Ezért azonban nem szabad azt mondani, hogy az a másik érdek nem létezik, nem szabad háttérbe szorítani annak méltányos igényeit. Méltóztassék megengedni a t. ház, hogy most becses figyelmét azon helyi körülményekre felhivjam, melyeket mérlegelni az egyik vonalnál ugy, mint a másiknál múlhatatlanul szükséges. Vegyük mindenekelőtt a két vonal irányát. A mint már említeni bátor voltam, nagyfontosságú dolog, hogy mily irányban kapcsoltatik össze a felföld az alfölddel. Ezen terennekisújszállási vonal ismét transversalis vonal, Terennénél czik-czakban végződik és ugy képez összekötő vonalat a felföld és az alföld közt. Bánrévétől Nádasd és Eger felé kiinduló vasút — mert csak erről lehet komolyan szó — verticalis irányban köti össze a felföldet az alfölddel. De nézzük a csatlakozási pontokat. Ha a felső csatlakozási pontot tekintjük, Terenne teljesen jelentéktelen állomása a pest-rutakai vonalnak, melynek hátterében Nógrádmegye legeterilisebb része van. A másiknak háta mögött Görnörrnegye van, melynek alsó része az ország legtermékenyebb vidéke, felső részén virágzó vasipar van. Bánrévénél jönnek össze az ipar-vasutak, ezek levihetik a gömöri vasipari terméket az alföldre. Magukra a vasipari termékekre nézve nagyfontosságú a csatlakozás, mert ez képezi azokra nézve az egyenes utat nemcsak az alföld, de Budapest felé is, mig most azokat Fülek, vagy nagykerülővel Miskolcz felé kell vinni. Mi van a két vonal ixtjában? Ivánka t. képviselőtársam azt mondta tegnap, hogy a tervezett terenne-kisujszáílási vonal a termékeny Zagyva völgyét hasítja. Ez a termékenynek állított Zagyvavölgy Közép-Magyarországnak a természet által oly mostohán ellátott, oly szegényes vidékét képezi, hogy a Paphlagonia nevét a szó teljes értelmében megérdemli. A hegyekről régen le vannak tarolva az erdők, a termőföldet a hegyekről lehordta a zápor, vízmosások által szaggatott és iszapos földje van. Ez azon termékeny Zagyvavidék, melyet keresztülhasítana a vasút. Egyetlen pont, mely némileg figyelemre méltó, a parádi fürdő. De hát mi az a parádi fürdő? Égy harmad, vagy legfeljebb másodrangú hazai fürdő, a mely évenként csak 3—400 vendéget lát. Igaz, hogy kőszén van Terenne vidékén, de fa — a mire szintén hivatkozás történt — már csak igen kis mennyiségben. Méltóztassék most tekintetbe venni, hogy mi van a másik oldalon ? Hogy ott nevezetes objectumoknak kell lenni, mutatja maga az, hogv 46*
