Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-125
362 125. országos ülés május 16. 1SS5. Elnök: A képviselő ur az ülés végén meg fogja tehetni interpellatióját. Következik a napirend első tárgya: a magyarhorvát országos bizottság képviselőházi tagjainak megválasztása. A névsort Nagy István jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Hoitsy Pál jegyző ur fogja jegyezni. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak szavazati jegyeiket beadni. Nagy István jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A jegyző urak megbízatnak, hogy a szavazatokat összeszámlálják és az eredményt a t. háznak bejelentsék. Következik a bihari és békési helyi érdekű vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában benyújtott törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni, igen vagy nem?(Jgen! Nem!) Kérem azokat, kik elfogadják, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és igy a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon közöltetni fog a főrendiházzal. T. ház! A főrendiháztól üzenet érkezett, kérem méltóztassék a napirend megszakításával az üzenetet átvenni. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök! T. ház! Mély tisztelettel jelentem, hogy a főrendiház a földadó kataster nyilvántartásáról, a polgárosított magyar határőrvidéken fennállott házközösség intézményének megszüntetéséről, a Ludoviea épületének kiépítésére megkivántató költségek fedezéséről és a honvédorvosi tisztikar újjászervezéséről szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadta. Legyen szabid az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat átnyújtanom. [Éljenzés.) Elnök: A jegyzőkönyi kivonatok fel fognak olvastatni. Szathmáry György jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: E szerint, t. ház, a földadó kataster nyilvántartásáról, a polgárosított magyar határőrvidéken fennállott házközösség intézményének megszüntetéséről, a Ludoviea-Akadémia épületének kiépítésére megkivántató költségek fedezéséről és a honvédorvosi tisztikar újjászervezéséről szóló törvényjavaslatokra nézve a két ház között teljes egyetértés jővén létre, a jelzett törvényjavaslatok hódoló tisztelettel legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fognak felterjesztetni. Következik a napirend: a mátrai helyi érdekű vasút kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában benyújtott törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Mocsáry Lajos: T. ház! Minthogy a t. kormány egyáltalában semmiféle adatot nem terjesztett előe vasútra vonatkozólag, méltóztassék megengedni, hogy én, a ki jól ismerem a szóban forgó vidék helyi viszonyait, a ki magam érdekelve nem vagyok, némi felvilágosításokkal szolgálhassak a t. háznak. Ezt megelőzőleg legyen szabad néhány észrevételt tennem azon elméletre, melyet részben az előadó ur, részben Ivánka képviselő ur a vicinális vasutak engedélyezésére vonatkozólag előadtak. A t. előadó ur szerint nem lehet megtagadni a vicinális vasút engedélyezését, mihelyt az pénzt nem kér és mihelyt nem ütközik közlekedési érdekbe abból a szempontból, hogy nem vonja el a forgalmat valamely állami vonaltól. Ilyen értelme volt az előadó ur erre vonatkozó véleményének. Bocsánatot kérek, én ezen elméletben egyáltalában nem osztozom, én a vállalkozó uraknak ilyen nagy szabadságot, latitude-ot engedni egyáltalában nem akarok. Azt hiszem, hogy az államnak igenis egy nagyon fontos teendője és megfontolni valója van mindannyiszor, valahányszor egy vicinális vasút engedélyezése kéretik. Azt hiszem, az államnak feladata vigyázni arra, hogy a vicinális vasúthálózat is akként létesüljön, amint azt az általános forgalmi és közlekedési érdekek megkívánják. Elég volt már a családi vasutakból, azt hiszem (TJgy van! a szélső baloldalon) és ha a tekintetben hibák követtettek el a nagy vasutak engedélyezésénél, nem szükséges azokat ismételni most a vicinális vasutaknál, különösen midőn — mint a jelen esetben is — hosszú vonalakról van szó s akkor, midőn kétségtelen, hogy a vicinális vasutak vannak hivatva sok esetben, hogy megigazítsák azon hibákat és hiányokat, melyek vasúti hálózatunkban általában léteznek. {Ugy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) Hogy pedig ilyen hibák léteznek, az azt hiszem, bizonyításra nem szorul. Nevezetesen a mi az alföldnek a felfölddel való összeköttetését illeti, e tekintetben hálózatunk nagyon hiányos. Egyenes vonalban alig létezik összeköttetés. Léteznek transversalis vonalak, de verticalis vonalak, melyek directe kötnék össze az alföldet a felfölddel, alig találhatók. Azt hiszem továbbá, hogy az államnak feladata még az is, hogy korlátozza bizonyos tekintetben azon túlbuzgalmat, mely a vicinális vasutak létrehozásánál tapasztalható. Valóságos mániává vált ezen vasutak építése. Hogy az alföldön nagy előnye van a vicinális vasutak építésének a kőutak felett, azt megengedem, kevesebbe kerülnek, i mint a felföldön, a kőutakhoz pedig az alföldön az I anyagot nehezen kapják. De ha a felföldön is
