Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-124

124. országos ülés május 15. 1885 353 hanem a közmunka-alap egyszersmind adóalap. A minister ur erre maga is utalt. És ha ekként fogjak fel a közmunka-alaptermészetét, akkor arra nézve a törvényhozás befolyásának jogosultságát eltagadni nem lehet. Mert azon felfogás, melyet a t. minister ur itt hangoztatott, hogy a közmunka-alap feletti rendelkezés a törvényhozást azért nem illeti meg, mert az illetők ezen terhet önként viselik, határozottan téves, mert látom és félek, hogy ezáltal egy ujabb módozata találtatik az állam megterheltetésének, ha elfogadnák a t. minister ur felfogását és ha megtörténnék az, a mit ő kivan, hogy az 1880: XXXI. törvényczikk olykép módosittassék, hogy nem 10 évre köthesse le a megye a közmunkaaäap egy részét, hanem ugy, a mint itt contemplálva van, esetleg 50 esztendőre. Mert én a közmunka-alapba befolyó összegeket — az ő szavával élek — határozottan nem tekintem egyébnek, mint adónak és megterheltetvén a közmunka-alap, megterheltetik maga az állam. (Helyeslés balfelöl.) Azt helyesen fogja fel a t. minister ur, hogy ezen adóra lehet kölesönt felvenni ép ugy, mint az állami adóra. Az ezen oldalról tett nyilatkozatokat azonban a t. minister ur félreértette, mert itt nem az mondatott, hogy a közmunka-alap nem szolgálhat alapul a kölcsönnek, hanem az, hogy „biztos" alapul nem szolgálhat. Ha már most ugy méltóztatnak felfogni, hogy a közmunka-alap nem egyéb, mint egy adó nem, vájjon akkor, ha ezt megterhelik, azon teendők, melyek ezen adóalapból teljesíteiidők, miként fognak teljesíttetni, ha ezen alapot más irányban használják fel? Midőn e törvényjavaslat ezen oldalról meg lett támadva, ez nem azért történt, mintha nem óhajtanok, hogy akár Biharmegyében, akár más vidéken is hasoidó vasutak létesíttessenek, hanem azért, mert aránytalannak tartjuk a közmunkaalap igénybevételét, (Ugy van! laifelől) mert mi a közmunka-alap igénybevételében nem látunk mást, mint az államadó igénybevételét. S ezen felfogásból indulva ki t. ház, keresnünk kell, milyen az a megterhéltetés, mely ezzel a közmunka-alapra directe, az államra indirecte hárul ? S épen azért a költség kérdése nem lehet indifferens. Sajnálom, hogy a t. minister ur nem nyilatkozott az iránt, hogy ezen vasuf mennyibe fog kerülni. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: 3,100,000 forintba. B. Lipthay Béla : Most halljuk ezt legelőször és már most ezen számítás alapul szolgálhat. Elfogadom a tételt, a 3.100,000 forintot. De midőn egy másik vasút és pedig hegyes vidéken 106 kilométer hosszaságban 2.200,000 forintba kerül, midőn ott még forgalmi eszközökre is külön 160,000 forint van kikötve, hozzátéve még azt is, a mit a t. minister ur felemlített, hogy a Kőrös töltésének egy része e vasút létesítésére fog fordíttatni, tehát KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTET. ennélfogva is kevesebbe kellene kerülni a most szóban levő vasútnak, akkor, ha méltóztatik latolgatni a költséget, melyet a minister ur nyilatkozata épen most kiderített és azt összehasonlítani a nagyvárad-vaskóhi helyi érdekű vasút költségével, akkor meg fognak győződni, hogy a szőnyegen levő vasút ehhez képest határozottan drága. Megmondtam, hogy kiindulási pontom ez volt, szükséges tehát, hogy összehasonlítsam a két vonalat. Ott az állam érdekelve van, mint földbirtokos, méltán hozzájárul tehát 150,000 forint segélylyel; ez ellen nincs kifogásom A törvényhatóság hozzájárul 300,000 forint erejéig, egy vasútnál, mely 2.200,000 forintba kerül. A másiknál, mely 3.100,000 forintba kerül, a törvényhatóság hozzájárul 700,000 forint erejéig. Ezt a számtételt is méltóztassanak becses figyelmükben tartani. Már most kérdem, ha egy törvényhatóság ily aránytalan összeggel járul hozzá nemcsak, de még a magán érdekeltek is azon összegen felül hozzájárulnak, melyet a t. minister ur szintén csak mellékesen hangoztatott, mert ő, ha jól hallottam, 1.500,000 forintot nyilvánított olyannak, melylyel az érdekeltek, mint részvényesek hozzájárulnak, mert az első 700,000 forint a fond perdu, nem tudom, jól értettem-e a minister urat . . . B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Azt mondtam, hogy ez a megye, az állam és az érdekeltek együttes hozzájárulása. B. Lipthay Béla: Mint a törvényjavaslathoz csatolt jelentésben ki van tüntetve, a fond perdu 230,000 forint. Nagy különbség, vájjon az illető érdekeltek, mint részvényesek vagy pedig k fond perdu vesznek-e részt és igy én a 230,000 frtot, mint határozott subventiót tekintem. 230,000 forint lesz a fond perdu, 700,000 forint a törvényhatóságtól, 300,000 forint az államtól. Ez 1.230,000 forint a 3.100,000 forint költséggel szemben. Kérdem arányos-e, ezen hozzájárulás ? A székelyhídi t. képviselő ur mellette nyilatkozott, midőn a törvényjavaslatot elfogadta, ezt azzal indokolta, hogy a nagyvárad-vaskói helyi érdekű vasútra már is 300,000 frt van törvényhozásilag engedélyezve. Ha t. képviselőtársamnak csakugyan ez volt az indoka, ezen indok nagyon is sántikál vagy legalább is azt bizonyítja, hogy a képviselő ur a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot el nem olvasta, mert e törvényjavaslat 3. §-ában foglaltatik csak intézkedés az iránt, hogy ezen 300,000 frt, a most újabban tervezett vasútra a törvényhatóság által kötendő kölcsönnel fog fedeztetni. Tehát ő e tekintetben egészen szabadon nyilatkozhatott és követhette azon bizonynyal sokkal jobb meggyőződését, hogy nem szavazza meg, mert a másik tétel még eddig megszavazva nincs. 45