Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-123

334 123- országos ülés május 13. 1885. ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s így Rácz Géza képviselő ur mentelmi joga fölfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság 143. számú jelentése Papp Elek képviselő nr mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Szathmáry György jegyző (olvassa a jelentést.) Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! A felolvasott bizottsági jelentés a mentelmi kérdésnek minden oldalát kellőleg megvilágítván, egyszerííen kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatotelfogadni sPapp Elek képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a javaslatot elfogadni? {Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a javaslat elfogadtatott, mely szerint Papp Elek képviselő ur mentelmi joga fel függesztetik. Következik a mentelmi bizottság 153-ik számú jelentése Ábrányi Kornél képviselő ur mentelmi ügyében. Szathmáry György jegyző (olvassa a jelentést). Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! A „Pesti Napló" czímű politikai napilapnak 1883. évi október hó 4-én kiadott számában „Csángók ügye" czímmel aláírás nélkül egy czikk jelent meg, melyben Kutlánya János vállalkozó megtámadva látva magát, panaszt emel a czikk irója ellen. A sajtóbiróság a pert megindította a czikk irója Ábrányi Kornél képviselő ur ellen. A mentelmi bizottság a vádra elég alapot találván, javasolja a t. háznak, hogy Ábrányi Kornél képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék. (Helyeslés.) Török Zoltán: Engedje meg a t. ház, hogy rövid időre türelmét igénybe vegyem, hogy nézeteimet kifejthessem. Nem tartozom azok közé, a kik a mentelmi jogot oly köpenynek tartják, a mely alatt, nem mondom büntetendő cselekményt, de jogsértést el lehessen követni. Ellenkezőleg, én minden egyes esetben, midőn valakinek jogait sértve látom, különösen ha jellembevágó dologról van szó és valaki becsületének tisztázása forog kérdésben, minden egyes képviselőt kiadok. E feltételeket azonban a jelen esetben fenforogni nem látom. Előttünk van az incriminált czikk kivonatban, mely következőleg szól: „Egy válalkozó, a ki a csángó ügyben szintén szerepet játszik, állítólag azzal fenyegetődzik, hogy vizsgálat esetén csődöt mond s akkor a csődbíróság hivatalosan lesz kénytelen constatálni könyveiből, hogy milyen tételek alatt vannak bevezetve bizonyos összegek." Ebben t. ház, a becsületsértés és rágalmazás tárgyi tényálladékät a mentelmi bizottság bebizonyítva látja, de én ellenkező véleményben vagyok, még pedig azért, mert ha valaki mást becsületében sérteni akar, a sértésnek személy ellen kell irányulni, vagyis az illetőt meg kell nevezni, vagy pedig ugy körül-irni, hogy azon személyre mindenki ráismerjen. Az állításnak tehát határozottnak kell lenni s nem szabad azt tartalmaznia, hogy állítólag azzal fenyegetett, hanem positive azt kell mondania, hogy ezzel fenyegetőzött. Nézetein szerint t. ház, a képviselőt a zaklatások ellen minden esetre védeni kell, nemcsak a hatóságokkal, hanem magánosokkal szemben is. Méltóztassanak meggondolni, hogy a képviselő, kinek rendszerint politikai ellenfelei vannak, ha minden egyes politikai ellenfele által ilyen és hasonló czímen zaklattatik, vájjon képes lesz-e ház legtöbb tagja megfelelni hivatásának? Ezek az indokok t. ház, a melyek miatt kérem, hogy ne méltóztassék Ábrányi Kornél mentelmi jogát felfüggeszteni, mert a becsületsértés tárgyi tényálladéka nincs bebizonyítva. (Helyeslések.) Krajtsik Ferencz előadói Az előttem szólott t. képviselő nr, Ábrányi Kornél képviselő mentelmijogának felfüggesztését azért ellenzi, mert azt hiszi, hogy azon közleményben, a melynek alapján az illető képviselő ellen sajtóper indíttatott, a becsületsértés tárgyi tényálladéka fel nem található. A mily jogosultsággal a képviselő ur azt állítja, hogy ezen közleményben nem foglaltatnak oly dolgok, a melyek a becsületsértés tárgyi tényálladékát megállapítják, ép oly határozottan állíthatom a magam részéről, hogy a mik e czikkben foglaltatnak, arra, a kire vonatkoznak, nem valami hízelgők. Egy ember említtetik e czikkben, a ki egy bizonyos vállalatnál mint fővállalkozó szerepel, már pedig az köztudomású, hogy ilyen csak egy van és ez Kutlánya János, a mi az alföldön és a Tisza mentén ismeretes dolog. Minthogy pedig a t. ház és a mentelmi bizottság csak oly ecclatans esetekben tagadhatja meg a mentelmi jog felfüggesztését, ha valamely képviselő oly váddal illettetik, a mely magában véve a büntető eljárásra elegendő alapot nem foglalmagában és a mely inkább civilisbiróság hatáskörébe tartozik, minthogy azon kérdés eldöntése, hogy foglaltatik-e az incriminált czikkben becsületsértés — vagy nem, a bíróság hatáskörébe tartozik, a mentelmi bizottság nem tehetett egyebet, mint azt, bog}

7 e kérdés elbírálását a competens bíróságra bizza és ezért a mentelmi jog felfüggesztését ajánlja s daczára az előttem szólt t. képviselő ur nem egészen alaptalan érvelésének, én kénytelen vagyok a bizottság javaslatához ragaszkodni és kérni a házat, méltóztassék ifj. Ábrányi Kornél képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. (Helyeslés.) Ernuszt Kelemen: Csak igen röviden akarom jelezni azon álláspontot, melyet egyénileg e kérdésben elfoglalok. Én mentelmi kérdéseknél azon