Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-123

123. országos ülés május 13. 1885. 333 8ok eseteiben előzetes vizsgálati eljárásnak helye nincs; továbbá 66. §-ában kimondja azt, hogy az illetékes biró a feljelentés folytán lehetőleg már a feljelentésre hozandó első végzéssel az ügy tárgyalására helyet és időt tűz ki, arra a vádlottat megidézi, továbbá megidézi a tárgyalásra a magán vádlót, a sértett felet, a tanukat és szakértőket. A járásbíróság tehát, ha törvényesen akart eljárni, ez ügyben semmiféle elővizsgálatot nem tarthatott és igy semmiféle elovizsgálati iratokat be nem csatolhatott. De tudjuk, hogy a becsületsértési ügyek régente civilis ügyek voltak s a mióta a fenyítőbíróságok competentiája alá tétettek át, egészen közvetlenül tárgyaltatnak. A felek beadják a panaszt, hivatkoznak a panaszlevélben a bizonyítékokra ; a bíróság megidézi a feleket és tanukat s az első megidézés után nyomban határozatot hoz. A mi a bizottság azon második indokát illeti, hogy azért nem volt felfüggeszthető a menteimi jog, mert a panaszló feljelentéséhez épen semmiféle bizonyítékot nem csatolt, megjegyzem, hogy ha a t. ház meg méltóztatik tekinteni a feljelentést, meg fog győződni arról, hogy az illető nemcsak magát a tényállást terjesztette elő, hanem egyúttal megnevezett — ha jól tudom — 5 — 6 tanút, kiket a tárgyalás folyamán kihallgattatni kért. tehát oly bizonyítékokra hivatkozott, melyeknél erősebbeket én a bűnvádi eljárásban nem ismerek. A mentelmi bizottság javaslatának indokai tehát nem állanak és ezekkel szemben bátor vagyok azt indítványozni, hogy méltóztassék a t. ház a kérvényi bizottság véleményének elvetésével Vadnay Andor képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését elrendelni. (Helyeslések.) Schmidt Gyula előadó : Felvilágosításul csak néhány megjegyzést kívánok tenni. Krajtsik Ferencz képviselő ur hivatkozott az 1880. augusztus havában kibocsátott igazságügyministeri rendeletre, a melyben a járásbíróságok illetőségéhez tartozó vétségek és kihágások eseteiben követendő elj szabályoztatott. Igaz, hogy annak 46. §-ában az áll, hogy ily esetekben előzetes nyomozásnak helye nincsen, de valamint „nulla regula sineexceptione", ugy ezen rendelet 48. §-a is azt mondja, hogy ezen szabály alól kivételt képez azon eset, ha az eljárás sikeres foganatosítására szükséges az ily előzetes tanúhallgatási intézkedés. Ha tehát gyakorlatilag csakugyan elfogadta a ház azt, hogy minden előnyomozás nélkül, csak ugy egyszerű bejelentés folytán nem függesztette fel az illető képviselő mentelmi jogát és ezt az illető járásbiró is tudhatta volna, ugy épen a hivatkozott igazságügyministeri rendeletnél fogva, a mely a szabályt és a kivételt is tartalmazza, megtehette volna, hogy a megnevezett tanukat kihallgassa és midőn már annyi irományt beterjesztett, beterjeszthette volna ezen kihallgatásokra vonatkozó jegyzőkönyveket is. De nem fogadhatom el a t. képviselő urnak azt az állítását sem, hogy a gyakorlat tekintetében nem áll a mentelmi bizottság felfogása. A tanuknak egyszerű megnevezése gyakran pajkosságból vagy zaklatás czéljából is történhetik, különösen hol a szenvedély is dolgozik és a megnevezett tanú csak akkor, ha kihallgattatott, tekinthető bizonyítéknak, míg ha nem hallgattatott ki, nem tekinthető oly bizonyítéknak, mely a vétség vagy kihágás elkövetését bebizonyította volna. Még egyszer ajánlom elfogadás végett a bizottság véleményét. Elnök: T. ház ! A mentelmi bizottság véleménye az, hogy Vadnay Andor képviselő urnak mentelmi joga ez esetre vonatkozólag ne függesztessék fel. Kérdem a í. házat, méltóztatik e javaslatot elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassék felállani. (Megtörténik) Most méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el a bizottság javaslatát és igy Vadnay Andor képviselő ur mentelmi joga ez esetben feifiiggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Rácz Géza képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Szatmáry György jegyző (olvassa a jelentést). Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! Az 1884. márczius 15-én Czegléden történt zavargások annak idejében nemcsak e házban tárgy altattak, hanem a sajtóban is állandó rovatot képeztek. Azt hiszem, alig van a háznak tagja, a ki e zavargások lefolyásáról tudomással ne birna, E mozgalmak oly mérvűek voltak, hogy azok lecsillapítására, fegyveres erőt kellett alkalmazni. A vizsgálat folyama a személy és vagyon elleni erőszakos cselekményeknek egész sorozatát kimutatta. A büntető eljárás megindittatott és kiterjesztetett nemcsak a tettesek, hanem a bűaszerzők és felbujtók ellen. Ezek sorában vádoltatik Rácz Gréza képviselő ur. A vizsgálati iratokban bizonyos adatok foglaltatnak, hogy Rácz Géza képviselő ur ott volt azou csoportokban, melyekben felbujtó jelszavakat hangoztattak, hatóság ellen erőszakra s a személyes vagyon biztossága ellen. Én megengedem, hogy a képviselő ur ottani működése nem térj eszkedett ki ezen izgatásokra, de lehetősége nincs kizárva s ennek megítélése épen az eljáró bíróság hatásköréhez fog tartozni. Ennélfogva a mentelmi bizottság az igazságszolgáltatásnak szabad folyást akarván engedni, Rácz Géza képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a t. háznak. {Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottság javaslatát ? A kik elfogad-