Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-123

33f 123. országos ülés május 13.1885. vényjavaslat czimét és az 1—B. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). ElnÖkí Ekként a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a mentelmi bizottságnak 130. számú jelentése dr. Hácz Géza és Vadnay Andor képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Szathmáry György jegyző (olvassa a jelentést), Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! A budapesti királyi törvényszék 1884-ben 744. szám alatt kelt felterjesztésében dr. Eácz Gréza és Vadnay Andor képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztését kérte azon okból, hogy az illetők ellen a királyi ügyész hivatalos följelentése folytán párviadalra történt kihívással elkövetett vétségben való btínrészesség miatt megindítandó bíínvizsgálat eszközölhető legyen. A vizsgálati iratok, melyek a felterjesztéshez csatolvák, bizonyító adatokat szolgáltattak arra nézve,hogy az illető képiselő urak Clair Vilmos ésSzemneez Emil hírlapírók nevében Eötvös Károly és Hermán Ottó képviselő uraknál jelentkeztek és az illetőket egy bizonyos becsületbeli ügyben lovagias, illetőleg fegyveres elégtételadásra szólították fel. Igaz ugyan, hogy ezen kihívásnak semmi eredménye nem lett, a párbaj nem következett be, de miután a büntető törvénykönyv 193., továbbá 293. és 294. §-ai magát a párviadalra való kihívást és az ebben való segédkezést is büntetendő cselekménynek decretálják, a mentelmi bizottság javaslatba hozza, hogy a nevezett képviselő urak mentelmi joga ez esetben felfüggesztessék. Kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, azt hiszem tehát, hogy a t. ház méltóztatik a mentelmi bizottság javaslata alapján dr. Hácz Gréza és Vadnay Andor képviselő urak mentelmi jogát ez esetben felfüggeszteni. Következik a mentelmi bizottság 131. számú jelentése, Vadnay Andor képviselő ur mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Vadnay Andor képviselőtársunk ezen mentelmi ügye most másodszor kerül napirendre, azért szükségesnek tartom a tényállást lehető rövidséggel előadni. Bizonyos Nagy Pál szegedi lakos panaszlevelet adott be a tapolczai járásbírósághoz előadván abban, hogy Vadnay Andor képviselő ur azon alkalommal, midőn mandátumát átvette, őt becsületsértő kifejezésekkel illette. Ennek folyj tán a tapolczai járásbíróság kérte a képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Midőn a mentelmi bizottság ezen ügyet tárgyalta, semmi előnyomozási irat sem terjesztetvén elő, a bizottság azon indokból, mert nem bírta az elkövetett cselekmény és a vádlott személye közt az összefüggést megállapítani, a mentelmi jog felfüggesztését nem véleményezte. Midőn azonban ezen ügy a ház elé került, Vadnay Andor képviselő ur levelet intézett a ház t. elnökéhez, melyben előadván, hogy Ő a tapolczai járásbíróságot az ügy elbírálására illetékesnek tartja és az ő személye és azon ügy közt, mely a panasz tárgyát képezte, összefüggés létezik, maga kéri mentelmi jogának felfüggesztését. Ennek folytán a t. ház az érdemleges határozat mellőzésével az ügyet véleményadás végett újból a mentelmi bizottsághoz terelte, A mentelmi bizottság ez alkalommal is következetesen első véleményéhez ragaszkodott azon okból, mert nem tekintette a mentelmi jog feletti rendelkezést az illető képviselő személyes ügyének, hanem a ház ügyének és ezért ez úttal sem hozza a mentelmi jognak felfüggesztését javaslatba, minthogy semmiféle előnyomozati iratok nem léteznek, melyek a ház által mindig figyelembe szoktak vétetni. Ajánlom a mentelmi bizottság véleményének elfogadását. (Helyeslés.) Krajtsik Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Midőn a most napirenden lévő mentelmi ügy a mentelmi bizottság múlt évi deczember 16-án tartott ülésében tárgyaltatott, én a bizottság többségének azon véleményével szemben, hogy ez esetben az illető képviselő ur mentelmi joga fentartassék, azon meggyőződésnek adtam kifejezést, hogy ez esetben annak semmi jogi alapja nincs. Most, midőn a mentelmi bizottság már másodízben ajánlja a t. háznak azt, hogy a képviselő ur mentelmi joga fel ne függesztessék, hasonló véleményben vagyok. Megmondom, hogy miért. (Halljuk!) A mentelmi bizottság ugyanis azt mondja, hogy azért nem lehet a tapolczai királyi járásbíróság megkeresvényének eleget tenni és a képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, mert az esetleges előnyomozásról vezetett iratokat az illető bíróság be nem mutatta; második indokul pedig azt hozza fel, hogy a vádlevélhez egyáltalán semmiuemíí bizonyítvány csatolva nincs. Igaz, t. ház, hogy az illető járásbíróság az esetleges előnyomozásról vezetett iratokat be nem csatolta, de azokat be sem csatolhatta, mert a járásbírósághoz utalt bűnügyekben az eljárást az igazságügyministernek 1880. évi 2265. szám alatt kibocsátott rendelete szabályozza, mely 47. §-ában határozottan kimondja azt, hogy a királyi járásbíróságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágá-