Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

122. országos ülés májBá 12. 1885. 293 ezekre vonatkoznak, a ház irodájában letétessenek, hogy azok a ház tagjai által megtekinthetők legyenek. (Helyeslés a szélső baloldalon) mert ezen iratok megtekintése nélkül, a midőn költségvetés, építés, érintkezési pontok forognak szóban, ezt az ügyet tárgyalni sem lehet a házban. Kérem tehát a t. házst, méltóztassék ezt elhatározni és erre módot nyújtani, hogy mindazok, kik érdeklődnek iránta, meg is nézhessék az iratokat. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Báró Kemény Gábor, közmunka és közlekedésügyi minister: T. ház! Szeder kényi képviselő ur már a tegnapi ülésben ilyenféle kívánságot fejezett ki irányomban. Már akkor voltam bátor jelezni, hogy épen azért szükséges felhatalmazást kérni, mert ezen két vasútra vonatkozó tárgyalások eddig még nem fejeztettek be véglegesen, ezt a kifejezést használtam, hogy nem perfectek. Minthogy igy áll a dolog, kérdem, vájjon jogosítva van-e tulajdonkép még maga a ministerium is egyes magánosoknak bizonyos feltételek melletti ajánlatait, követeléseit, óhajtásait feltárni a t. képviselőház és ez által a nyilvánosság előtt, (ügy van! jobbfelöl.) Vájjon azon kérdések, hogy mily cursussal bocsáttassanak ki például a papirok és azt épen ki tegye, mily módon eszközöltessék ez és mily arányban a törzsrészvényekre és elsőbbségi kötvényekre nézve, a pénzintézet ily féle nyilatkozatai hozhatók-e tárgyalás alá a nélkül, hogy az illető tárgyaló hatóság hitelét el ne veszítse a pénzintézetek előtt? Azt hiszem, t. ház, nem. Ennek következtében bátor voltam már tegnap is kérni, ne méltóztassék azt óhajtani, hogy az időközi megbeszélések és tárgyalások mint olyanok, a t. ház asztalára letétessenek. Ismétlem egyébiránt azon nyilatkozatomat is, melyet tegnap szintén tettem, hogy minden egyes eoncreí. kérdésre kész vagyok felelni itt és hajlandó vagyok magánúton ha hozzám fordulnak egyes képviselő urak, minden felvilágosítást megadni. Ennél többet tenni, azt hiszem, magának az ügynek és az ilynemű tárgyalások hitelének veszélyeztetése nélkül nem lehet. Kérem a t. házat, méltóztassék ebben megnyugodni. (Helyeslés jóbbfelÖl, mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! E szerint, azt hiszem, méltóztatnak beleegyezni a t. ház tagjai, hogy a jelentések a holnapi ülésen a tagok közt szétosztatván, a napirendre tűzés akkép történik, a mint azt kijelentettem. Több jelentés nem lévén, következik a napirend: a vizjogr ól szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a vizjogról szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot megszavazza és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni hutároztatik. Miután a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesíteni. Tibád Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyv idevonatkozó részét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a 13. sorjegyzékben foglaló kérvények tárgyalásának folytatása, jelesen az 1. számú kérvény. Szathmáry György jegyző (olvassa) Fráter József és társai szegedi lakosok kérvénye, az építési államkölcsön törlesztésének 2. évi határidőre leendő felfüggesztése és az ezen államköncsönbői származó tartozásaikon a tőke és kamatláb leszállítása által leendő enyhítése tárgyában. Orbán Balázs: T. ház! (Halljuk!) Pénzügyminister ur egy alkalommal kimondotta és felállította azon végzetes és gyászos elméletet, hogy ha egyik-másik adózó polgár tönkre jut és kiexequárják is birtokából, házából, azért azon földnek, azon háznak lesz gazdája, a ki továbbra is megfelelend az állam iránti kötelezettségeknek vagyis magyarán mondva, az adót megfizeti. Gr. Szapáry Gyula pónzügyminister: Nem én mondtam! Orbán Balázs: Ezen felfogás, ez a nézet végtelen rombolásokat visz végbe hazánkban, az már is a tömegessé váló kivándorlásokban érezteti gyászos hatását, nemcsak a kopár felföldön és a túlnépes székelyföldön, hanem a termékeny alföldön és a Dunántúl is. Bizonyosan igy lesz Szegeden is; lesz ugyan gazdája azon házaknak és telkeknek, a melyekből kiexequárják az ősi lakost, lehet, hogy népessége számszerűleg sem fog csökkeni e városnak; megfizetendik a dobra került házakat potom áron megszerzendő jövevények az adót is; de Szeged elvesztendi ős magyar jellegét; eltünend vagy megfogyatkozand az a hős nép, mely minden időben rendíthetlenül állt fenn az őrhelyén, mely 1849-ben úszó és recsegő jégtáblákon tört át a Tiszán s verte szét a rendes hadsereg által megfékezni nem tudott ellenséget s mely Szent-Tamás sánczaira és Titel harczterére irta fel örök dicsőségét. Meglesz Szeged pompázó sugár- és körátaival; de megszünend bevehetetlen szögerőde lenni a magyar államiságnak. A fenyegető vész már is előre veti sötét ár-