Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

121. orgíágos ülfe május 11. 1S8S. 2S7 Mocsáry Lajos: Ez nagyon fontos, mert a Tizművek legfontosabb részét a malmok képezik. Ha nem értetnek, méltóztassanak világosan meg­mondani. Továbbá bátor vagyok felvilágosítást kérni arra is — e felvilágosítások nagy befolyással vannak arra, hogy miképen vegyük a dispositiót — hogy miképen kell érteni azon contra dictiót, mely a 193. §-ban foglaltatik, melyben az van mondva, hogy az előbbi szakaszok szerint igazolt jogok fennállására és terjedelmére a korábbi törvé­nyek és szabályok, azok gyakorlására nézve pe­dig a jelen törvény határozatai irányadók. Mit je­lent itta „gyakorlására" szó? Ezekre nézve vagyok bátor felvilágosítást kérni, fentartván magamnak, hogy azután e tárgy­hoz hozzászólhassak. Dárdai Sándor előadó: Minthogy a t. képviselő ur a többi szakaszokra is kiterjeszke­dett és a 193. §-ra vonatkozólag is felvilágosítást kért, bátor vagyok előzetesen is bejelenteni, hogy a 193. § ra vonatkozólag módosítványt lesz szeren­csém beterjeszteni, mely annak értelmét világossá fogja tenni. A mi pedig azon kérdést illeti, hogy a mal­mok azon vizi müvek közé értendők-e, a melyekre vonatkozólag a jogosítvány igazolandó : van szerin­esém kijelenteni, hogy ez kivétel nélkül minden vizi műre, tehát a malmokra is értendő. Ezért van a szövegezésbej és az általam beterjesztendő mó­dosításban is az a megkülönböztetés téve, hogy tartoznak a régi jogosítványokat igazolni, vagy pedig a mennyiben hatósági engedély nélkül állot­tak fönn, kötelesek a 20 évi háborítlan fennállást bebizonyítani. A hatósági engedély nélküli fenn­állás is respectálandók tehát, ha 20 évi háborítlan birtoklás mutatható ki Hogj^ a háboríthatlan birtoklás alatt mit kell érteni, ennek közelebbi meghatározását czélozzaa beterjesztendő módosítvány, a mely szerint, ha va­laki zaklatásnak is volt kitéve, de ez alaptalannak bizonyult, a birtoklást háborítottnak tekinteni nem lehet. Azt hiszem, ezen megjegyzésekkel a képviselő urnak kételyeit eloszlattam és meg csak annyit jegyzek meg, hogy ha a képviselő ur kívánja, a 193. §-hoz beadandó módosítvány ómat rendelkezé­sére bocsátom. Zay Adolf: T. ház! A VIII. fejezetnek in­tentiója az, hogy a régi jogok épségükben fentar­tassanak, a mi azon feltételhez van kötve, hogy azok az illetékes hatóság által elismertessenek. Ezen elismerés igazolás útján történik. A jog, a mely igazolandó és igazolható, két­féle. Vagy olyan, mely régi engedélyen alapszik, vagy pedig olyan, a mely régi szokásban gyöke­rezik. A régi jog kathegoriájára vonatkozólag az igazolás könnyű s azért erre vonatkozólag nincs is nézeteltérés. Ellenben vélemény különbség van a régi szokáson alapuló jogokra nézve, melyekre vonatkozólag a 190. §. azt tartalmazza, hogy ezek akkor igazoíandók, ha a törvény életbeléptetése előtt legalább 50 éven át háborítatlanul állottak fenn. Hogy a háborítatlan kifejezés mit jelent, ez kétes és ezért, ha ez bennmarad a törvényben, ez sok félreértésre és zűrzavarra adhat alkalmat. Kérdés, hogy e szakasz értelmében háborí­tás-e az, ha valaki e meglevő vizjogba illetéktele­nül, erőszakkal betolakodik és az illetőt a jog gyakorlatában háborgatja? Azt hiszem, a törvény­alkotói nem ezt értették háborítás alatt. A t. elő­adó ur is belátta, hogy e szót értelmezni kell. Nagyon örülök, hogy ennek a szükségnek ipar­kodott megfelelni az általa beterjesztett módosít­vány által, de egy szót értelmezni kivánt és mégis benhagyta azt a nagyon is értelmezésre szoruló szót is. 0 a „háborítlanul" szót azzal értelmezi, hogy az által mások igazolt joga nem érintetik és hogy ennek folytán az illetékes hatóság nem jelentette ki károsnak. Ha ez az értelme a szónak, akkor jó volna a „háborítlaniil" szót bele nem tenni a mó­dosítványba, mert különben meg vagyok győződve, hogy a törvény végrehajtásával megbízott köze­gek mind a „háborítlanul'' szót, mind pedig annak körülírását figyelembe fogják venni és külön foga­lomnak fogják tekinteni. így azután az eljárók arra fognak súlyt fektetni, hogy az eddigi birtok nem lett e háborítva és hogy ezen kivül a hatóság azt egy más jogos érdekbe ütközőnek nem jelen­tette-e ki. Ha tehát a módosítvány ugy marad, mint a hogy előadatott, czélját nem fogja elérni, mert a „háborítlanul" szó félre fog értetni. Ennél­fogva kérném az előadó urat, hagyja ki e fatális szót. Mert hogy az mit jelent, az utána következő szavakkal igen helyesen fejezte ki. Ha pedig két­szer mondja ezt ki, igen könnyen azt fogják hihetni, hogy e két kifejezés alatt különböző fogalmak értet­nek és hogy mindkét kellék szükséges ahhoz, hogy a régi jogosítvány elismertessék. Kérem őt ezért saját módosítása érdekében, hagyja ki ama szót. Az, a mi benmarad, ugy is megfelel az ő intentióinak. Bátor vagyok indítványozni, hogy Dárdai Sándor t. képviselőm-módosítványából törültessék ki e szó: „háborítlanul". Nagy István jegyző (olvassa a beadott mó­äosítványt). Mocsáry Lajos: T. ház! A mi az általam kért felvilágosításokat illeti, hogy tudniillik a „vizi művek" alatt a malmok is értendők: én most a nyert felvilágosítások által még inkább meg va­gyok erősítve amaz aggodalmamban, melyet előbb kifejezni bátorkodtam. Semmi szín alatt megenged­hetőnek nem tartom, hogy a felett,vájjon valaki meg maradjon-e malma birtokában vagy sem, esetleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom