Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

82 121. orsaágos ülés májns 11. ISSí. b) része a bizottsághoz visszautasittassék, hogy az véleményes jelentést és indítványt tegyen arra nézve, hogy a vizi társulatok azon neme, mely a viz hajtó és tisztító erejének ipari czélokra való felhasználása czéljából alakult; hogyan szabály oztassék a törvény keretén belől. Hoitsy Pál jegyző {olvassa az indítványt, mély igy szól): „A

IV. fejezet B)része utasitassékvissza a bizottsághoz, hogy a viz hajtó és tisztító erejének ipari czélokra való felhasználása végett alakult vizi társulatok jogi viszonyainak szabályozása czéljából véleményes jelentést és javaslatot terjeszszen a ház elé." Dárdai Sándor előadó: Kérem a t. házat, ne méltóztassék ez indítványt elfogadni, (Helyeslés) miután mondhatom, hogy a t. képviselő ur által egyetlen momentum sem hozatott fel, mely a bizottságban beható tárgyalás alapját ne képezte volna. Felszólalása tulajdonkép tévedésen alapszik, a mennyiben azon szempontból indul ki, mintha a vízhasználat mindig csak tárgyi jogot képezne és személyes jog ne lehetne. A mennyiben a vízhasználat személyes jogot képez, az nem tartozik a vízhasználati társulatra vonatkozó intézkedések alá, hanem arra nézve az előbbi szakaszokban foglalt intézkedések irányadók. Ezen 6) pont alatt tisztán csak társulatokra vonatkozó intézkedések foglaltatnak s ezért itt személyes jogokat tekintetbe venni egyáltalán teljesen felesleges volna, (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Zay Adolf képviselő ur a &)'részt tudniillik a 130—142. §-okat a bizottsághoz kéri visszautasittatni. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az indítványt elfogadni? {Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik )k többség az indítványt nem fogadja el és igy a 130. §-t, melyhez módosítvány különben nem adatott be, elfogadottnak jelentem ki. Tibád Antal jegyző {olvassa a 131—143. § okát, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 144. §-tj. Baranyi Ignácz: T. ház! E törvényjavaslat 50. §-ban intézkedés történt az iránt, hogy azon fák és ültetvények, melyek a víz szabad lefolyását gátolják, eltávolíthatók legyenek; de szerintem az olyan ültetvényeknek és fáknak, melyek a töltésekkel párhuzamosan az előtéren vannak, másczéljuk is van, tudniillik az, hogy a töltéseket védjék. Különösen ott, hol a hullámtér széles, nagyon fontos, hogy a töltések előtt több sorban ültetvények legyenek, mert csak ezek képesek a töltéseket, különösen szelek idején, a nagyobb hullámverés ellen megoltalmazni. Én tehát azt óhajtanám, hogy a 144. §-ba, mely a védművek védelméről és oltalmáról szól, a fák és ültetvények külön felvétessenek, tudniillik, hogy ezek a törvény oltalma alá helyeztessenek. E végből a 144, §. első sorát a következő szövegben kérem elfogadtatni: Ä

AZ árvédelmi töltéseknek s az ezekhez tartozó műveknek, nemkülönben a védültetvényeknek rongálása egyáltalán tilos." (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Tibád Antal jegyző (olvassa Darányi módositványát). Dárdai Sándor előadó: Én elfogadom e kibővítést. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a módosítvány elfogadtatott. Tibád Antal jegyző {olvassa a 145. és 146. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 147. §-t). Gr. Károlyi Sándor: T. ház! E szakasz valószínűleg tévedésből oly rendelkezést tartalmaz, melynek megvalósítása tulajdonképen lehetetlen. Azt mondja tudniillik mindjárt az első sorban, hogy mihelyt a társulat megalakul, megalakulása után 3 hónap alatt tartozik védelmi rendszerét s intézkedéseit jóváhagyás végett bemutatni. Ezt alig teheti egy társulat megalakulása után 3 hónap múlva, mert ez idő alatt alig tudja combinálni előre, hogy mi lesz leghelyesebb és legczélszerubb s általában mi lesz gátvédelmi rendszere. Ez ugyan mindenütt jóformán ugyanaz és még sem az, mert nuancai eltérnek; a vizmércze megállapítása ugyanis mindenütt más és más szokott lenni; ennélfogva talán czélszertíbb volna nem azt mondani, hogy 3 hónap múlva mutassa, be, hanem azt, hogy mikor védműveít védelemképes állapotba helyezte, mutassa be gátvédelmi rendszerét. Ha ezt méltóztatnának igy elfogadni, mi nézetem szerint a helyes felfogásnak jobban felel meg, akkor e szavak helyébe „megalakulása után 3 hónappal" — ez lenne teendő; .védműveinek használható állapotban történt kiépítése után* stb. Hoitsy Pál jegyző (olvassa a módosítványt) : Dárdai Sándor eló'adó : Én részemről nem járulhatok a módosítványhoz, mert itt csak arról van szó, hogy az ár elleni védelemre vonatkozó intézkedések tétessenek meg és a szabályok állapíttassanak meg. Ez pedig azt hiszem, lehetséges, sőt szükséges, mielőtt a munkálatok készen lennének, sőt esetleg akkor már késő is lehet az intézkedések megállapítása, kérem azért a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. Horánszky Nándor: Felfogásom szerint ez lehetetlen t. ház, mert mikor a társulat megalakul, akkor tán még fogalommal sem bir arról, hogy milyenek lesznek általános és részletes műszaki tervei, mert csak a megalakult társulat van arra kötelezve, hogy intézkedjék általános és részletes műszaki tervek elkészítése iránt. Márpedig, hogy azon munkálatok, melyek ezen tervek alapján készülnek, mikép lehessenek felterjeszthetők, mielőtt a társulat tudná, milyen lesz a védelmi rendszer, az nem képzelhető.