Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

121. országos üi De van e szakasz első alineájában még egy más intézkedés is, tudniillik a zsilipekre vonatkozó rendelkezés. A mi a zsilipeket illeti, megjegyzem, hogy addig, mig az általános s részletes műszaki tervek elkészítve nincsenek, nem lehet tudni, lesznek-e zsilipek szükségesek, vagy nem? Ha lesznek, minők legyenek azok"? E tekintetben tehát nem is lehet intézkedni, hogy annak védelme minő legyen. Ezért ne mondjunk olyan valamit, a mi kivihetetlen, hanem e helyett czélszerű lesz azon rendelkezést felvenni, hogy midőn a mű már készen van, ettől számítva bizonyos idő alatt készíttessék el a jó karban tartásra vonatkozó szabályzat. Azért én gróf Károlyi Sándort, képviselőtársam módosítását részemről elfogadom. (Helyeslés bálfelől) Dárdai Sándor előadó: Én, t. ház, nem tudom elképzelni, hogy alnkiüjon oly árvédelmi társulat, a mely ne tudja, hogy van-e viz, vagy nincs-e és a mely az ár elleni védelem módját meghatározni ne volna képes, mert hisz ez az árvédelmi munkálatok tervezetéhez tartozik és azoknak kiegészítő részét képezi. Ezen kivül latba kell vetni azt a körülményt is, hogy lehetnek oly árvédelmi társulatok is, a melyek régi töltésekkel bimak, a melyeknek miként védelmezésére és az új tervezet keretébe való bevonása megkívánja, hogy az árvédelmi intézkedések meg legyenek állapítva. Ezek alapján kérem a t. házat, hogy ezen szakaszt változatlanul méltóztassék elfogadni.Ernuszt Kelemen: Én igenis értem azt a czélt, a melyet gróf Károlyi Sándor képviselőtársam akart elérni. Tudjuk, hogy az árviz elleni biztosítás czéljából alakult társulatok mikor az előttük lebegett czél gyakorlati érvényesítésére kerül a sor, soha sem tudják előre, hogy miképen fog az történni. Erre czéloz t. képviselőtársam indítványa. Hogyan lehet tehát itt határozott terminust kitűzni'? Ha gyakorlatilag akarunk eljárni, az ily dolgot határozott terminushoz kötni nem lehet s én ezt nevetségesnek is tartanám, mivel nem tudható, hogy milyen munkálatok fognak a gyakorlati kivitel alkalmával felmerülni. Hogy zsilipek szükségesek-e vagy nem, hogy mikép kell azokat felállítani, ezt előre megmondani nem lehet. Az intentiót én helyeslem és szükségesnek tartom, hogy a kormány helybenhagyása nélkül mi se történjék. Egészen rendén van az is, hogy a dolog el ne odáztassék, nem tudom meddig. De hogy határozott terminus mondassék ki, azt el nem fogadhatom, legyen az két vagy három hónap, . agy három-négy nap. Ezek alapján gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam indítványához hozzájárulok. (Helyeslés lalfelol.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a minister ur kivan szólani. B. Kemény Gábor, közmunka és közlékedósügyi minister: Kérem a t. házat, hogy ss májas 11 18SS. ggg a 147. §. első bekezdését ugy a mint van, elfogadni méltóztassék. A társulatok közül igen sok ugy alakul, hogy nem tabularasát kap, hanem bizonyos töltéseket vesz át, melyek lehetnek jobbak vagy rosszabbak s a melyeknél zsilipek is létez • hétnek. Az ezek használására és kezelésére s az árvizek elleni eljárásra vonatkozó szabályzatot nem lehet addig hagyni, mig az összes töltések kiépülnek és az összes védelmi munkálatok keresztülvitetnek, azért megtörténhetik, hogy egy nagyobb társulatnál az összes munkálatok keresztülvitelére 12—15 év igényeltetik. Kiépíttetik egyelőre a legnagyobb rész, de hátramarad egy kisebb rész. Hát addig, mig minden és teljesen be nem fejeztetik, ne legyen eljárási szabályzata a társulatnak ? Azt gondolom, hogy maguknak a társulatoknak van érdekükben, hogy mentül hamarább legyen ily szabályzat, melynek alapján a védelmet árvíz idején eszközölhessék. Azt hiszem, ez a practicus eljárás. Ha az országgyűlés, mint elvet kimondja, hogy ily szabályzatnak mentül hamarább kell készíttetnie, akkor helyes a társulatokat figyelmeztetni, hogy bizonyos terminus alatt készítsék is el azokat és saját jól felfogott érdekükben legyenek tisztában ezen ügyekkel. Mindezeket tekintetbe véve, kérem a t. házat, méltóztassék a jelen szakaszt a törvényjavaslat szövegezése szerint elfogadni és igen t. képviselőtársam módosítványát mellőzni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnöki A 147. §dioz gróf Károlyi Sándor képviselő ur módosítványt adott be. Kérdem a t. házat, inéltózt;itik-e e szakaszt a bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni szemben a beadott módosítással, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik változatlanul elfogadják, méltóztassanakfelállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt változatlanul fogadta el. Tibád Antal jegyző (olvassa a 148-157. §-t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 15*. §-t). Zay Adolf: T. ház! A 158. §. engedélyezési ügyekben a megyékre nézve a megyei hatóságot, törvényhatósági joggal biró városokra nézve az illető városok polgármestereit teszi illetékesekké s e szerint midőn a rendezett tanácsú városokról külön nem intézkedik, ezeket egyenlő bánásmódban részesíti az egyszerű falvakkal, a mit én igazolhatónak és elfogadhatónak a dolog természeténél fogva nem találok. A rendezett tanácsú városoknak meg van a maguk minősítéssel biró polgármesterük, meg van a maguk minősített mér nökük; bírnak tehát azon közegekkel, melyek ezen ügyekben az eljárás megindítására, hivatva vannak és pedig a rendezett tanácsú városok épen azon hatósági és műszaki közegekkel bírnak, mint a törvényhatósággal biró városok, tehát azoknak is meg kellene adni ugyanazon jogkört az engedé36*