Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

121. országos ülés mísjns 11. 1885. 281 Már most kérdem, méltóztatik-e at ház Horánszky | képviselő ur módosítását elfogadni? (Nem!) E szerint kijelentem, hogy Horánszky képviselő ur módosítványa nem fogadtatott ej. Rakovszky István jegyző (olvassa a 97—104. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatták. Olvassa a 105. §-t). Dárdai Sándor előadó: Kérem a t. házat, hogy a negyedik bekezdés második sorában e szó helyett „árfejlesztés", mely sajtóhiba e szó tétessék: „ártérfejlesztés". (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a 106. és 107. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 108. §4). Elnök: A 108. §-ban hiba van, itt ugyanig magára a 108. §-ra történik hivatkozás, méltóztassék az előadó urnak megmondani, miként igazítandó ez ki 1 Dárdai Sándor előadó: E helyett. „107—108. §." 106. és 107-ik § teendő. B. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Jó lesz oda tenni a 105. §-t és ugy, hogy a 105-től 107. §-ig terjedő szakaszokra történjék hivatkozás. Elnök: E szerint méltóztatik a t. ház a hivatkozást a 105 —106. és 107. §-ra kiigazítva elfogadni. Tibád Antal jegyző (olvassa a 109-110. §-okat. melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 111. §-t). Baranyi Ignácz: T. ház' Itt a negyedik sorban hiba van. A helyett „ez iránt a" ez leendő" „ezen". Elnök: A szöveg igy szól: „Ez iránt a hozzájárulási összeget az érdekeltek meghallgatásával első fokban az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottsága s végérvényesen a közmunka- és közlekedésügyi minister állapítja meg". Darányi képviselő urazt indítványozza, hogy e szavak helyett: „ez iránt a* „ezen" tétessék. Méltóztatik e kiigazítást elfogadni? (Elfogadjuk!) E kiigazítás elfogadtatván, a szöveg többi része változatlan marad és azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 112—115. §-okat. melyek változatlanul elfogadtattak; olvassa a 116. §-t). Dárdai Sándor előadó: Ezen szakasz 2. bekezdésében „melynek" szó helyett, mely sajtóhiba, ez teendő: „melyeknek". Elnök: Ezen sajtóhiba kiigazításával a 116. §. elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 117. §-t). Darányi Ignácz: A 117. §. 2. bekezdésének 2. sorában ezen szó van: „feloszlatási határozata". Ez is nyilván sajtóhiba, mert a társulatnak csak feloszlási határozata lehet. Kérem tehát, KÉPVII. NAPLÓ 1884—87. VI. KÖTET. méltóztassék azt ezen kifejezéssel helyettesíteni: „feloszlási határozata". (Helyeslés.) Elnök: A 117. §. ezen sajtóhiba kiigazításával elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a f

i8—i29. §-okat és a o) czímet, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a ISO. § t). Zay Adolf: T. ház! A 4-ik fejezet b)része szól azonvizi társulatokról, melyek a viz hasznosítása czéljából lettek alakítva,, felemlítve némelyeket, különösen az öntözésekre, alapkövezésekre, mocsárkiszárításokra vonatkozó társulatokat. De a viz használati társulatok egy nagyon fontos neméről megfeledkezett, azokról, tudniillik melyek különösen azért keletkeztek, hogy egy vizi erő teremtessék, különösen ipari czélokra és használtassák fel különböző, egymástól független ipari vállalatok czéljaira. Ezekre nézve a törvény e fejezete nem tartalmaz semmi intézkedést, nem is említi fel azokat, pedig léteznek és különösen az ipar fejlesztése szempontjából szükséges, hogy álljanak fenn továbbra is és a törvény jogi oltalma alá tétessenek. Nem tudom, hogy ezen vizi társulatokra nem is gondolt-e a t. bizottság és a t. kormány, vagy ha nem feledkezett meg róluk, azt hiszi-e, hogy nem ezen törvény rendelkezései alá veendők, hanem talán az ipartörvény rendelkezései alá? Igaz, hogy legnagyobbrészt ipari czélokra alakittatnak az ily vizi társulatok, de azért azokat ipari társulatoknak tekinteni nem lehet, már azon okból sem, mert nem csak iparosokból állnak; de nem lehet különösen elvi és jogi szempontból. Mert ipari társulatoknál az egyes tagok joga személyes jog, holott vizi társulatoknál a törvény intentiójánál, különösen pedig a törvény 3. §-ánál fogva nem személyi jog, hanem bizonyos vizi jogi tulajdonhoz köttetik. Ha áll az, pedig áll a 3. §-ban, hogy ily vizi jogosultság, tehát a jogosultságban való részvétel is bizonyos teleknek vagy vizi műnek tartozéka, állni kell annak is, hogy e jogosultság nem csak személyes jog. Ha tehát valaki kilép a társulatból, nem következik be az, a mi azipartör^ény intézkedése folytán következménye volna a kilépésnek. Ott a kilépő tagnak semmi igénye nincs a társulati vagyonhoz, itt az a vagyoni jognak integráns részét képezi. Ebből világosan kitűnik, hogy az ipartörvény rendelkezése szerint ezen viztársulatok nem bírálhatók meg. De talán azt sem óhajtaná a kormány, hogy ezen viztársulatokra nézve az ipartörvény által megnevezett hatóságok bírjanak illetékességgel. Ezt a bizottsági javaslat sötétben hagyta és ez az, a mire nézve felvilágosítást kérek. Minthogy tehát a viztársulatok e neme, a javaslatban kellően körülírva és szabályozva nincs, bátor vagyok indítványozni, hogy a 4. fejezet