Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-120

ISO. oriíágs)!* ülés május 9. 1&>5. £67 színezni, mert az által csak ártunk. Megmondom, milyen a helyzet Szegeden és hogyan lehet rajta segíteni. Azt méltóztatott tehát mondani, hogy 800 lakrész áll üresen a külvárosban. E száni igy kifejezve, körülbelül helyes ég talán még több is áll üresen. De mik e lakrészek épen a külvárosokban ? Méltóztatnak tudni, hogy a külvárosok igen mélyen feküdtek Szegeden és nagy részben most is mélyen feküsznek. A törvényhozás elrendelte, hogy Szeged városában a házak bizonyos magasságig, mely az eddig észlelt legnagyobb viz magassága volt, oly anyagból építtessenek, hogy egy netalán ismét bekövetkezhető kntastropha alkalmával az egész város el ne söpörtethessék a földszínéről. Minthogy tehát az építési niveau az egész városban felemeltetett, azt pedig nem voltunk képesek véghez vinni— a mit annak idejében ugyan követeltek — hogy az egész város területe feltöltessék, mert ez 10—11 millióval többe került volna és már csak a feltöltési munka is még egy pár évvel tovább tartott volna: természetesen most ezen, csak a jövendőben feltöltendő városrészekben a földszinti házak alatt van még egy lakrész, a mely tulajdonképen, ha az utczák, feltöltetnek, pineze lesz. Természetes, hogy ezekkel is szaporodott a lakrészek száma és igy most több van. mint a mennyi előbb volt és most a lakosság befogadására szükséges Ezek tulajdonképen pinczehelyiségek, de most ajtókkal, ablakokkal ellátott egészséges lakások és meg lesz az alkalom ezen lakrészek benépesítésére akkor, hogy ha ott az üzleti telepek stb. szaporittatni fognak, mert ezen üzleti telepek fogják épen ezen lakrészeket használni. A belváros, hol kevesebb lakrész van, sok kai kevésbé szenved lakók hiányában. A külvárosokban azonban, hol az említett körülménynél fogva lakrészek tekintetében valóban túltermelés állott be, e lakrészek benépesítésére, mint mondám, lesz mód. Azt mondja a t. képviselt) ur, hogy mi eltereltük a szegedieket a productiv munkától. Kérdem: mennyiben tereltük el? Annyiban talán, hogy Szeged város hatósága azoknak, a kik onnan kubikolni elmentek, igazolványokat adott; ! a mit, igaz, az önök lapjai azután ugy hirdetnek, hogy Szegedről kivándorlás történik'? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ugy is van!) Továbbá felemlítette a képviselő ur, hogy a belvárosban 5%-ot hajt a ház, a város közepén ! 3%-ot, a város szélein 2%-ot. Én azt gondolom, hogy ez széles e világon igy van, méltóztassék a képviselő ur Budapestet I megnézni. Budapest hasonló helyzetben van. Ne- \ künk, a kik a külvárosokban építettünk házat, ez j sokkal kevesebbet jövedelmez, mint a kik a bel- ' várostan építettek. Ez a dolog természetében van. j j Azért senkinek sem jutott eszébe reánk kevesebb házbéradót róni, mint a belvárosi házak birtokosaira. Azzal is vádol engem a képviselő ur, hogy Szeged város recoastructiója par í'orce hajtatott végre öt óv alatt; erre tiz, vagy.nem tudom, hány esztendő kellett volna. Ezt illetőleg csak arra utalok, hogy midőn a reeonstructionális munkálatok folytak, mindig az volt a panasz, hogy ez a reconstructio nem történik eléggé gyorsan, hogy még most sincs gondoskodva a lakásokról, hogy hajlékuk legyen. Én azt hiszem, hogy valamint akkor nem volt indokolt az a panasz, ugy most sem indokolt a másik irányban a szemrehányás. Mert ha egy város lakosságának mentül rövidebb idő alatt nem adatik meg a lehetőség, hogy elhelyezkedjék, ugy az elzüllik, máshol keres magának helyet és nem megy vissza Szegedre. (Élénk helyeslés j obi felől). Nekünk tehát lázasan kellett azon dolgoznunk, hogy a lakosságot mentül előbb elhelyezzük. A mit a képviselő ur az ideiglenes épületek tekintetében vádképen felhozott, azzal szemben engedje meg, hogy azt kérdjem: hogyan képzel a képviselő ur egy várost felépíthetni a lakosság által, ha meg nem engedjük, hogy házuk roncsaiból a felken valamit összeüssenek, hol meghúzhatják magukat, mig a házat felépíthetik, vagy másfelől megengedjük, hogy bizonyos véglegességgel építhessenek, mielőtt az utczák és terek meghatároztatnának? Én nem tudom, miképen lehet egy várost reconstruálni, ha sem egyiket, sem másikat tenni nem lehet. Figyelmeztetve voltak, hogy semmi állandó, költséges helyiséget ne építsenek és ezt maga a város közönsége már májusban elhatározta, én pedig csak júniusban mentem le. E rendszabályok szerint nem volt szabad építeni semmit, mig az építési szabályok meg nem állapíttattak. Azt méltóztatott mondani a képviselő ur, hogy ez építési, szabályok Paris és nem Szeged számára állapíttattak meg. Nem tudom, átnézte-e a képviselő ur az építési rendszabályokat és tudja-e, hogy mennyire a minimumra van leszállítva az, a mit viz- és tűzbiztonság, valamint közegészség szempontjából kívánni lehet. Hiszen a képviselő úrtól itt nagy szónoklatokat hallottunk a közegészség érdekében, azt mondta, hogy tönkremegy a nemzet, mert közegészség szempontjából nem teszünk semmit, Most pedig baj az, hogy épen közegészségi szempontból bizonyos niveuut, bizonyos nyilásnagyságokat kikötöttünk. (Tetszés a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy az építési engedélyek kieszközlése annyi meg annyi pénzbe került. Én kérdem, hol látott még a képviselő ur városi építési szabályokat, melyekhez épületi minták és költség kiszámítása lett volna 34*