Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-120

266 120. országos ülós inájus 9. IS85. egy törvényjavaslatot, mely a várost a kezesség alól felmenti." A kérvényi bizottsággal szemben ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyes lés a szélső baloldalon.) Nagy István jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Gr. Tisza Lajos: T. ház! (Halljuk!) Való­ban kik az ilyforma kérvények beadásá­nak indítói és el merem mondani, még a hasonló határozati javaslatok benyújtói is körülbelül ugy járnak, mint az egyszeri kancsal ember, a ki nem oda ütött, a hova nézett. (Ugy van! jobbfelől.) Meg vagyok győződve, hogy őket valóban semmi más nem vezérli, mint a szegedi polgárok és Szeged városának érdeke; de mikor azt szolgálni akarnák, akkor egyfelől azt a vélelmet terjesztik el magá­ban a házban és az egész országban, hogy Szeged túlkövetelő, telhetetlen és másfelől eredményezik azt, hogy Szegednek és Szeged polgárainak hitelét, (Ugy van! jobbfelöl) azon polgárokét, a kik pedig nagyrészben üzletük folytatására vannak utalva, teljesen megingatják. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás a sséhöbalon.) Példákkal szolgálhatnék e tekintetben. Bátor vagyok ennélfogva arra figyelmeztetni, hogy akkor, midőn egy és ugyanazon ügyet kívánjuk szolgálni, mert gondolom, csak nem vonja két­ségbe a t. képviselő ur, hogy nekem legalább is fekszik annyira szivemen Szeged ügye, mint a képviselő urnak, akkor gondoljuk meg, micsoda eszközökkel kívánjuk azt elérni. Látja a t. képviselő ur, én egészen más eszközzel próbáltam és azt hiszem, azon eszközzel lassankint el is lehet azt érni nem azt, hogy egy nagy katastropha után rögtön Eldorádó legyen Szeged, hanem igenis azt, hogy Szeged először magát fentartsa, másodszor, hogy fejlődjék, har­madszor, hogy azon czélnak legyen képes meg­felelni, melyért reconstructiójat i\z ország el­rendelte. (Helyeslés jobbfelöl.) Midőn ugy találtam, hogy az önök által álta­lában sokszor roppant költségesnek állított királyi biztosi intézmény fentartása már nem absolute szükséges Szeged tovább fejlesztésére nézve, akkor egy emlékiratban, melyet oda, a hova való volt, benyújtottam, elősoroltam mindazt, hogy miként képzelem a történendők egymásutánját és melyek azon módok, melyek szerint hiszem, hogy Szeged csakugyan meg fog telelni eddigi hivatásának. Ezen módok közt helyet foglalt az is, hogy a leg­első kedvező pénzügyi helyzet használtassék fel arra, hogy a jelen kölcsön lehetőleg olcsóbb köl­csönre eonvertáltassék. De az csak igen csekély része az ott előadottaknak; mert, megvallom, nem erre fektettem a fősúlyt. A fősúlyt arra fektetem, hogy Szeged polgárságának minél több kereseti mód nyujtassék. Nem szorult Szeged polgársága alamizsnára; pedig mindaz, a mit igy most kapna az ország rovására — hogy igy fejezzem ki maga­mat, mert ezt igy ítélik meg -— az már alamizsna volna. (ügy van! jobbfelöl.) Arról van itt szó, hogy Szeged minden képen erősödjék. Elsoroltam az erre szolgáló eszközöket. Első helyen áll az, hogy ott a kereseti mód előmoz­dittassék; hogy a lakosság is lehetőleg újabb ele­mekkel szaporittassék. Ezekre nézve eddig is tör­téntek már fokozatosan lépések, természetesen nem ngy, hogy mindenünnen mindent oda vigyünk és ezáltal az egész országot Szeged ellen felzudítjuk, mert ezzel nem teszünk Szegednek szolgálatot. A kormány közbejöttével már elhatároztatott a helyőrség szaporítása. (Mozgás a szélső balolda­lon.) Ez is olyan, a mi minden városban szaporítja a forgalmat és keresetet, (Ugy van! jobbfelöl.) Most folynak továbbá a tárgyalások egy kender­beváltó és kenderáztató telep létesítésére. A pénz­ügyministerium részéről már elhatároztatott egy nagy dohánygyár felállítása. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem továbbá, hogy lehetséges lesz ott az előbbi alföldi vasút gyártelepét kiterjeszteni s ez által ismét újabb elemek jönnek majd Sze­gedre. Ezek talán mind kisszerűeknek tetszenek a t. képviselő urnak, de ezek gyakorlati s kivihető intézkedések. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez nem kong, hanem ennek van értéke. (He­lyeslés jobbfelöl.) Ily utakon és .módokon igyekezem én tovább is szerény körömben kötelességemet teljesíteni, ha­bár azt nem mondottam is soha, a mit a képviselő ur szájamba adott, hogy azért hoztam Szeged váro­sának azt az áldozatot, hogy egy előttem ma is igen kedves kerületről lemondottam, hogy azon betegségeket megorvosoljam, melyeket én okoz­tam. Tagadom, hogy általában betegségeket okoz­tam volna. Hogy egy várost, mely a föld színéről öt év előtt elmosatott, öt éven át pedig saját fel­építésével el volt foglalva, a mennyire csak lehet, ha nincsenek is ott betegségek, segíteni kell, azt ugy hiszem, mindenki belátja. És ha én kötelessé­gemnek tartottam azon kis erőt, mely rendelkezé­semre áll, midőn felszólittattam, felajánlani, ezt ugy hiszem, a képviselő ur is természetesnek fogja találni. {Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Méltóztatnak talán megengedni, hogy ne min­denre válaszoljak, a mi felhozatott és azért csak szemelvényeket fogok tartani. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a külső vá­rosrészekben 800 üres lakás van. Mindenekelőtt legyünk tisztában az iránt, hogy mi a lakás ? Al­kalmasint nyelvbotlást követett el a képviselő ur és nem lakást, hanem lakrészt akart mondani. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Lakrész alatt érte­j tik a kamra, udvari helyiség stb. Soha sem kell túl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom