Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120. országos ülés május 9. 1885. %${ feltétele azonban, hogy az 50 év alatt 6%-kal fizetendő vissza — minek folytán minden kölcsönvevő háromszor annyi összeget köteles visszafizetni, mint a mennyit kapott — felette súlyos. Kérvényezők utalnak azon körülményre, hogy a könyöradományok segélyével felépített ideiglenes épületekből kénytelenek voltak kihurczolkodni s ekként az építkezésre rákényszerítve, reájuk erejüket felülmúló épületek építése lett parancsolva, de az építkező nem nyervén elegendő segélyt, kénytelen volt még az államkölcsönön felül más, rövid lejáratú kölcsönöket felvenni. A megszavazott államkölcsön négy részletben utaltatott ki, de ép azon körülmény folytán, hogy az első félévi törlesztési részlet azonnal, a -második pedig akkor, mikor a lakházak legnagyobbrészt nem voltak még lakható állapotban, levonatott, e^en államkölcsön tetemesen kisebbedett. Szomorú következménye ennek az, hogy jelenleg már az államkölcsön törlesztése és hátralékai miatt végrehajtás alatt állnak. Állításuk támogatására hivatkoznak kérvényezők az üres lakások nagy számára, utalnak az adófelügyelőség jelentésére, mely szerint ép az államkölcsön hátralékok 1884. április 1-én 90,000 frtot tettek és a végrehajtás ingók hiányában most már az ingatlanokra is vezettetik. Felemlítik végre az adóigazgató 1884. évi szeptember 28 án kelt jelenlését, mely szerint már 132 háztulajdonos ellen van a végrehajtás elrendelve, utalva azon körülményre, hogy a folyó év elején 626 ház ellen 128,382 frt 26 kr. hátralék erejéig rendeltetett el a végrehajtás. Az igy ecsetelt helyzet daczára, kérvényezők bizalma az ország kormánya és a törvényhozás iránt nem rendült meg. (Helyeslés.) Ennek folytán mellékelve az általuk és 527 érdektársuk által Szeged város tanácsához beadott kérvényt és az arról szóló és a pártolást megtagadó végzést, továbbá a „Szegedi Híradó e több példányát, melyekből be akarják bizonyítani, hogy az árverés tömegesen még 30—45 frt erejéig is el van rendelve : kérik a t. házat, hogy az államkölcsön törlesztésének megkezdésére, illetőleg folytatására két évi haladék engedélyeztessék és hogy a tőke- és kamattörlesztés a jelenlegi el viselheti en 6°/ 0-ról 4%-re leendő leszállítását kimondani méltóztassék. Szeged törvényhatóságának hivatkozott végzése a kérvény felterjesztését — mint említeni bátor voltam — megtagadta, a kamatok leszállítása tekintetében pedig azt határozta, hogy a tanács utasittatik a pénzpiacz állapotának szemmel kisérésére és ha ez kedvezőbbre fordulna, ez irányban előterjesztés beadására. A kérvényi bizottság mindezen felsorolt körülményeket beható tárgyalás alá vette és miután ugy a pénzügyministerium részéről, mint a volt királyi biztos részéről a rendelkezésére bocsátott adatokból és előterjesztésekből meggyőződött egyrészt arról, hogy igenis lehetséges, hogy az 1879. évi caiastropha és Szeged reconstructiója folytán egyesek oly állapotba jutottak, hogy segélyt igényelnek ; másrészt meggyőződött arról is, hogy a kérvény a szegedi állapotokat feltűnően sötét színben terjeszti elő, a mennyiben 1885. márczius végéig az államkölcsön törlesztésére történt részletfizetések hátraléka, ide számítva a múlt évi hátralékot is, 109,684 frtot tett ki, a mi ha tekintetbe veszszük az évi 408,000 frt járulékot és összehasonlítjuk ezt a fennálló hitelintézetek által elért eredményekkel, nem mondható felette kedvezőtlennek, de semmi esetre sem olyan elszomorító, mint azt a kérnyezők állítják. Eddig a város az 1880: XX. törvényczikk értelmében csak hat esetben volt kénytelen a házakat megvenni és ennek a hat háznak értéke összesen 24,000 frtot tett ki; az utolsó kimutatás szerint pedig nem mint a kérvényezők állítják, 132 házra, hanem csak 26 házra rendeltetett el az árverés. De meggyőződött a bizottság arról is, hogy a kormány egyes esetekben, midőn a fizetési halasztás szüksége kétségtelenül be volt bizonyítva, az ilyen halasztást mindig megadta. Meggyőződött végre a bizottság arról is, hogy a kormánynak szándéka Szegedet közgazdaságilag emelni s azt az alföld kereskedelmi és forgalmi gyúpontjává téve, Szeged polgárainak keresetképességét fokozni. Mindezek megfontolása után a következő határozatijavaslatot ajánlja a bizottság a t. háznak elfogadásra. (Olvassa.) Tekintettel arra, hogy a kérvényhez csatolt végzés szerint maga a szegedi köztörvényhatósági bizottság, mely egyrészt bizonyára első sorban van hivatva Szeged polgárainak jólétét előmozdítani és másrészt legjobban ismeri a helyi viszonyokat és állapotokat — az államkölcsönt élvezők egy része által kellő igazolással nem támogatott s hozzá beadott kérvényt, mint a szükséges alapokkal nem bírót — felterjeszthetőnek nem tartotta; mégis tekintettel arra, hogy az 1879-ki catastropha és az ennek folytán létrejött 1880 : XVII. törvényczikk rendelkezéseinek megfelelően keresztülvitt reconstructio folytán. Szeged szabad királyi város polgáraira rendkívüli terhek nehezedtek, ugy hogy némely lakosa önhibáján kívül oly súlyos helyzetbe juthatott, mely orvoslást igényelhet; de tekintve viszonylag azt is, hogy a kormány effves esetekben fizetési halasztást eddig is adott és kétséget nem szenvedőleg egyik állandó törekvését képezi folytonosan Szegedet közgazdaságilag is emelni s ez irányban a tárgyalások a törvényhatóság felterjesztése folytán jelenleg is folyamatban vannak, azon czélból, hogy az egyesek sérelmei-