Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-120

120. országos ülés május 9. 1885. %${ feltétele azonban, hogy az 50 év alatt 6%-kal fizetendő vissza — minek folytán minden kölcsön­vevő háromszor annyi összeget köteles vissza­fizetni, mint a mennyit kapott — felette súlyos. Kérvényezők utalnak azon körülményre, hogy a könyöradományok segélyével felépített ideigle­nes épületekből kénytelenek voltak kihurczol­kodni s ekként az építkezésre rákényszerítve, reájuk erejüket felülmúló épületek építése lett parancsolva, de az építkező nem nyervén ele­gendő segélyt, kénytelen volt még az államkölcsö­nön felül más, rövid lejáratú kölcsönöket fel­venni. A megszavazott államkölcsön négy részlet­ben utaltatott ki, de ép azon körülmény folytán, hogy az első félévi törlesztési részlet azonnal, a -második pedig akkor, mikor a lakházak leg­nagyobbrészt nem voltak még lakható állapotban, levonatott, e^en államkölcsön tetemesen kisebbe­dett. Szomorú következménye ennek az, hogy je­lenleg már az államkölcsön törlesztése és hátra­lékai miatt végrehajtás alatt állnak. Állításuk támogatására hivatkoznak kérvé­nyezők az üres lakások nagy számára, utalnak az adófelügyelőség jelentésére, mely szerint ép az államkölcsön hátralékok 1884. április 1-én 90,000 frtot tettek és a végrehajtás ingók hiányában most már az ingatlanokra is vezettetik. Felemlítik végre az adóigazgató 1884. évi szeptember 28 án kelt jelenlését, mely szerint már 132 háztulaj­donos ellen van a végrehajtás elrendelve, utalva azon körülményre, hogy a folyó év elején 626 ház ellen 128,382 frt 26 kr. hátralék erejéig rendeltetett el a végrehajtás. Az igy ecsetelt helyzet daczára, kérvényezők bizalma az ország kormánya és a törvényhozás iránt nem rendült meg. (Helyeslés.) Ennek folytán mellékelve az általuk és 527 érdektársuk által Szeged város tanácsához beadott kérvényt és az arról szóló és a pártolást megtagadó végzést, továbbá a „Szegedi Híradó e több példányát, me­lyekből be akarják bizonyítani, hogy az árverés tömegesen még 30—45 frt erejéig is el van ren­delve : kérik a t. házat, hogy az államkölcsön törlesztésének megkezdésére, illetőleg folytatására két évi haladék engedélyeztessék és hogy a tőke- és kamattörlesztés a jelenlegi el viselheti en 6°/ 0-ról 4%-re leendő leszállítását kimondani mél­tóztassék. Szeged törvényhatóságának hivatkozott vég­zése a kérvény felterjesztését — mint említeni bátor voltam — megtagadta, a kamatok leszállí­tása tekintetében pedig azt határozta, hogy a ta­nács utasittatik a pénzpiacz állapotának szemmel kisérésére és ha ez kedvezőbbre fordulna, ez irányban előterjesztés beadására. A kérvényi bizottság mindezen felsorolt kö­rülményeket beható tárgyalás alá vette és miután ugy a pénzügyministerium részéről, mint a volt királyi biztos részéről a rendelkezésére bocsátott adatokból és előterjesztésekből meggyőződött egy­részt arról, hogy igenis lehetséges, hogy az 1879. évi caiastropha és Szeged reconstructiója folytán egyesek oly állapotba jutottak, hogy segélyt igé­nyelnek ; másrészt meggyőződött arról is, hogy a kérvény a szegedi állapotokat feltűnően sötét szín­ben terjeszti elő, a mennyiben 1885. márczius végéig az államkölcsön törlesztésére történt rész­letfizetések hátraléka, ide számítva a múlt évi hát­ralékot is, 109,684 frtot tett ki, a mi ha tekintetbe veszszük az évi 408,000 frt járulékot és össze­hasonlítjuk ezt a fennálló hitelintézetek által el­ért eredményekkel, nem mondható felette kedve­zőtlennek, de semmi esetre sem olyan elszomorító, mint azt a kérnyezők állítják. Eddig a város az 1880: XX. törvényczikk értelmében csak hat esetben volt kénytelen a házakat megvenni és ennek a hat háznak értéke összesen 24,000 frtot tett ki; az utolsó kimutatás szerint pedig nem mint a kérvényezők állítják, 132 házra, hanem csak 26 házra rendeltetett el az árverés. De meg­győződött a bizottság arról is, hogy a kormány egyes esetekben, midőn a fizetési halasztás szük­sége kétségtelenül be volt bizonyítva, az ilyen halasztást mindig megadta. Meggyőződött végre a bizottság arról is, hogy a kormánynak szándéka Szegedet közgazdaságilag emelni s azt az alföld kereskedelmi és forgalmi gyúpontjává téve, Szeged polgárainak keresetképességét fokozni. Mindezek megfontolása után a következő határozatijavasla­tot ajánlja a bizottság a t. háznak elfogadásra. (Olvassa.) Tekintettel arra, hogy a kérvényhez csatolt végzés szerint maga a szegedi köztörvényhatósági bizottság, mely egyrészt bizonyára első sorban van hivatva Szeged polgárainak jólétét előmoz­dítani és másrészt legjobban ismeri a helyi viszo­nyokat és állapotokat — az államkölcsönt élve­zők egy része által kellő igazolással nem támo­gatott s hozzá beadott kérvényt, mint a szükséges alapokkal nem bírót — felterjeszthetőnek nem tartotta; mégis tekintettel arra, hogy az 1879-ki catastropha és az ennek folytán létrejött 1880 : XVII. törvényczikk rendelkezéseinek megfele­lően keresztülvitt reconstructio folytán. Szeged szabad királyi város polgáraira rendkívüli terhek nehezedtek, ugy hogy némely lakosa önhibáján kívül oly súlyos helyzetbe juthatott, mely orvos­lást igényelhet; de tekintve viszonylag azt is, hogy a kormány effves esetekben fizetési halasztást eddig is adott és kétséget nem szenvedőleg egyik állandó törekvését képezi folytonosan Szegedet közgazdaságilag is emelni s ez irányban a tárgyalások a törvényható­ság felterjesztése folytán jelenleg is folyamatban vannak, azon czélból, hogy az egyesek sérelmei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom