Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120. országos ülés májú* l !- 1S85. 253 középbirtokos és kisbirtokos osztály szempontjából azt óhajtom, hogy az irrigatio ama feltételek alatt a terület minőségére való tekintet nélkül engedtessék meg. Pártolom Mocsáry t, barátom módosítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Széchényi Pál földmívelós-,ipar- és kereskedelemügyi min ister: Méltóztassék arra szorítkozni, a miről most szó van. Miután az elfogadott 31. §-ban ki van mondva, hogy minden rétöntözésre, akár kicsi, akár nagy területről van szó, mert területről ott általában nincs említés, köteles a vízmű-tulajdonos a vizet szombat esti 9 órától hétfő reggeli 3 óráig minden kártalanítás nélkül megadni: már itt a 32. §-nál nem lehet arról szó, hogy nagyobb birtokosnak privilégiumot adjunk a kisebb felett, vagy hogy csak a nagyobb réteket engedjük öntözni. Most a 32. §-nál arról beszélünk, hogy kártalanítás mellett, kinek lehet a viznek öntözésre való használatát megengedni. Itt tehát privilégiumról nem szólunk, hanem csak arról, hogy bárki azért a vizért, a melyet törvényszabta időn kivül akar használni, köteles legyen kártalanítást adni. E kártalanítás, tudom, hogy egyes esetekben nagy lesz. Mert lesznek esetek, hogy a vizet valaki több iparvállalat kárára veszi el, ennélfogra amaz iparvállalatoknak kártalanítást kell fizetni. Mi midőn fogalmaztuk a törvényt, azt hittük, hogy ily nagy öszszegtí kártalanítás mellett csak olyanoknak adható meg az engedély, kiknek nagy kiterjedésű rétjeik vannak s kik nagy fontosságot helyeznek arra, hogy azok vízzel legyenek ellátva. A kártalanítás módját nem állapíthattuk meg; az esetről-esetre más lesz. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy c^ak 100 vagy csak 40 holdas birtokra adí.ssék meg az engedély, (Helyeslés a szélső baloldalon) mert a törvény egyformán oszt a nagy és kisbirtokosokra nézve, egyformán kimondja, hogy kártalanítandó minden a kitűzött időn túli öntözés. Nekem az mindegy, akár szegény ember fizeti a kártalanítást, akár gazdag; az fizeti, a kihasználni kívánja a vizet. (Helyeslés.) Mocsáry t, képviselő ur egyébiránt szerintem a tegnapi napon történt dolgokat egészen másként látja és értelmezi, mint a hogy történtek. Ö hivatkozott arra, hogy módosítványait rosszul fogadták. Én ezzel szemben hivatkozhatom arra, hogy épen Mocsáry képviselő ur egyik módosítványához hozzájárultam. De tovább megyek, t. ház! A t. képviselő ur azt állította, hogy én azt mondottam volna ezen törvényjavaslatról, hogy ez már oly jó, hogy rajta senki sem tud semmit javítani. Hiszen t. képviselő ur, azzal, hogy elfogadtuk módosítványát, megírtuk a criteriumot arra, hogy csakugyan lehet" a törvényjavaslaton javítani. A képviselő ur épen az ellenkezőjét értette annak, amit mondottam. Én meggyőződésem legmelegebb hangján adtam kifejezést annak, hogy az. a mit mi készíttettünk, emberi munka, hogy tehát abban természetesen nem lehet megtalálni a csalhatatlanságot és teljes jóságot. Nincs oly emberi munka, melyen javítani nem lehetne ; de igenis, midőn a t. túloldal képviselői azt mondották, hogy nem érett meg a dolog és hogy nem elegen szólottak hozzá, hivatkoztam arra, hogy a nagyon sok hozzászólással agyon enquetteiroztak már nagyon sok dolgot és hogy ez a törvényjavaslat is azon a ponton áll, hogy a sok hozzászólással inkább ronthatunk, mint javíthatunk rajta. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jó módosításokat elfogadjam, ugy a mint a képviselő urnak is elfogadtuk tegnap egyik módosítványát. Én tehát, t. ház, visszatérve a tárgyra, ismétlem, hogy a 32. §. nem akar privilégiumokat osztani és mikor azt szövegeztük, azon feltevésből indultunk ki, hogy ezen nagy kártalanítási összeget kisebb birtokos nehezen fogja fizethetni s ezért szabtuk meg a 100 hold minimumot. Én egyébirántnem ragaszkodom a Í00 holdhoz s ép igy nem ragaszkodom azon 40 holdhoz sem, melyet Török Zoltán t. képviselő ur proponált, mert azt tartom, hogy az a helyes és igazságos eljárás, hogy a ki a vizet használni és ezért a kártalanítást fizetni akarja, annak ezt ajogot megadjuk. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát elfogadom, hogy a 2. pont hagyassák ki egészen. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Ezen szakasz rendelkezése szerintem már a beadott módosítvány körén kivül eső irányban is praecisirozásra szorul. Én tudniillik ugy fogom fel ennek az értelmét, hogy mindezen feltételek, melyek az 1., 2., 3. szám alatt felsoroltainak, csak oly esetekben állanak, midőn tényleges működésben levő iparvállalatok lennének valamely folyóvíz mentén, melyek kárpótlást igényelhetnek. Ily esetek előfordulhatnak igen számos, általam is ismert folyók és patakok mellett. Ott, hol sem malmok, sem iparvizművek nem léteznek, ott természetesen minden korlátozás elesik. De szerintem azt is világosan ki kellene mondani a szakaszban, hogy ezen megszorító rendelkezések kizárólag oly esetekre vonatkoznak, midőn kisajátítandó, kártalanítást igénylő ipar-vízművek vannak.mert különben könynyenazt lehetne érteni, hogy egyáltalában mindennemű öntözési, vagy egyéb vízműnek létesítése az 1., 2., 3 szám alatti megszorításokhoz van kötve. Legalább a 2., 3 szám alatti megszorítás nem áll szükségszerű fogalmi összefüggésben a kártalanítás eszméjével. Tehát ugy lehetne érteni a szakasz intézkedését, hogy a 2. 3 alatti megszorítások oly esetekre is vonatkoznak, midőn nem létezik ipar-vállalat, melyet kártalanítani kell (Helyeslés bálfelöl.)
